|
Alex üzenete: Tudnod kell!
Bali Nóra: Angyalember üzenetek
Alex üzenete: Tudnod kell!
2008. november 30.
Tudnod kell, hogy a régi programok véget érnek! Alig pár év, és mindegyik kifut, idejétmúlt lesz.
Ez már egy olyan új világ, ahol nem érvényesek a régi programok. Ez itt a Szabadság korszaka, már most. Ezt, amit most éltek, senki sem látta előre, semmilyen programban nem volt benne. Ezért csak akkor tudsz itt élni, akkor tudsz életben maradni, tenni, cselekedni, ha tudod és hiszed, ha a legutolsó sejted is tisztában van azzal, hogy mostantól Te csinálod az életed. És már egyetlen régi programod sem életképes itt. Nem élhetsz rutinból, nem élhetsz megszokásból. Nem élhetsz többé félálomban, mert az mostantól már nem élet.
Fel kell ébredned. Tudatosnak lenned. Ez eddig is fontos volt, eddig is erre törekedtél, de mostantól létfontosságú lett.
Az élet még mindig játék. Egy nagyon izgalmas kalandjáték. De mostantól új szabályok vannak: nincsenek programok. Nem működik a rutin, a megszokás. És ha a régi módon akarsz játszani, akkor kiesel innen.
Ez MOST lett fontos. Létfontosságú. Eddig toleránsak voltak a szabályok. MOST járt le a türelmi idő. Mostantól csak az új módon lehet játszani. Aki ezt nem veszi észre, az kiesik a játékból.
Ez a MOST most van, amikor olvasod.
Most már tudod.
Eddig is tudtad, hallottad, gondoltad….
Csak éppen nem úgy éltél. Még vártál egy újabb jelet, tanácsot… Vártad, hogy majdcsak megírja valaki végre az új programot, közzéteszi, te letöltöd magadnak, és minden mehet a régi módon tovább…
Hát ennek van vége. A központi programoknak, a mások mintáinak ismétlésének vége.
Vége az önállótlanságnak
Az új játékban csak az önálló, szabad játékosok tudnak részt venni.
Kölcsön programmal, mástól átvett módszerekkel nem működik. A rendszer visszadobja a jelszavadat, ha az már másnak is van.
Csak önmagad lehetsz itt.
A régi szerepek már nem játszanak.
De a lehetőségek határtalanok. Játszhatsz máshol.
De ez itt a Szabad, Új világ. Itt a régi programjaid leállnak, lefagynak…
Mindegy, hogy mennyire vagy spirituálisan fejlett. Ha egy régi, szent program szerint élsz, az sem fog itt tovább működni, ha nem Te vagy az, aki éli, hanem a program fut helyetted.
Dőlni fognak a régi bálványok, ha nem élő az, aki benne magasodik.
És ha nem vagy spirituális gondolkodású, ha csak abban hiszel, amit látsz, amit megfoghatsz, akkor még fontosabb, hogy hidd el, szabad vagy.
Mert ha letagadod a programot, ami működik benned, akkor az önállósul, kiszabadul az ellenőrzésed alól, és te ott maradsz holtan.
Igen, holtan.
Ha a fizikai síkon éled meg a régi programod végét, és nem ismersz más működést, akkor itt fogod hagyni fizikailag is ezt a játszóteret.
Az összes régi program véget ért. EZ a világvége!
A legtöbb régi program szerint a Föld elpusztul, katasztrófák és háborúk jönnek, szenvedés és kegyetlen világ vár az itt maradókra, ezért innen menekülni kell.
Ha nem ismered fel a programodat, ha nem lépsz ki belőle, akkor ezt fogod megélni.
Szenvedést, világvégét.
Nélkülözést, elveszettséget, depressziót, öngyilkosságot… Ha a régi programod szerint itt most szörnyű szenvedések következnek, akkor képes vagy megölni azokat, akiket legjobban szeretsz, mert biztosan hiszed, hogy az lesz nekik a legjobb. Szeretetből szörnyeteggé válsz, mert azt érzed, hogy ölnöd kell, hogy ölnöd lehet, mert most az következik.
NEM! Vedd észre, hogy ez NEM az a világ!
Az a világ NEM jött el! Az a program, amit te ismersz, amit mindannyian hoztatok, akik a 90-es évek előtt születtetek, az a program nem futott végig! Leállítottátok!
Ti, akik itt ebben a világban éltek, és mindazok, akik ehhez a világhoz kötődnek, egyesült erővel leállítottuk.
És nincs helyette új program.
SZABADSÁG VAN.
És ebben a szabadságban már semmilyen program sem működik.
Se a régi, se új.
Ez a programok, rutinok nélküli új, szabad világ.
Ismerd fel!
Mert valóban világvége, elveszettség és sötétség vár azokra, akik benne ragadnak a leállított programban. Mert az nem visz tovább. Lépj hát ki belőle.
A felismeréshez nem kell spirituálisnak lenned. Nem kell hinned semmilyen szellemi világban, mert most ez nem segít. Sőt, a túl nagy hit még gátolhat is az önállósulásban. Sok materiális nézetű játékosnak sokkal könnyebb alkalmazkodnia ehhez az új helyzethez, mert ők eddig is azt gondolták, hogy ők irányítják az életüket. Mostantól ez tényleg valóság, amitől gyakran ők lepődnek meg a legjobban: „Jé, tényleg működik. Tényleg azt tehetek, amit akarok.”
Aki eddig is úgy élt, hogy a saját kezében tartotta a sorsát, akár materiális, akár spirituális gondolkodással, annak könnyebb, egyszerűbb, észrevétlenebb a váltás. Neki csak a saját belső rutinjaitól kell megválni, felismerni, hogy azok már nem időszerűek. De mivel azokat ő gyártotta magának, könnyebb letennie.
De akik erős program szerint élték az életüket, azoknak ez elég nehéz lehet. Akik eddig spirituális függésben éltek, azok görcsösen próbálnak kapaszkodni a régi hitbe, de az már nem ad kapaszkodót, nem adhat biztonságot. Ettől a hit is dühös lesz, vagdalkozó, belecsúszik abba a materiális világba, ami ellen küzd. Akik eddig mestertől várták a megvilágosodást, azok csalódnak. Hitben, mesterben, önmagukban… És dühösek, szorongóak, elveszettek lesznek… És még görcsösebben akarnak valami biztosat. Pedig csak egy biztos van: a játék vége…
Akik materialistán megszokták, hogy másoktól függ az életük, a munkájuk, a megélhetésük, azok most dühösen és elkeseredetten követelik, hogy valaki továbbra is gondoskodjon róluk. De a gyereki függésre épülő programok egyre kevesebb eredményt hoznak. Lehet játszani dühös, hisztis vagy elkeseredett gyereket. Csakhogy ez itt már a felnőttek világa.
Lehet lázadni, rombolni, megpróbálni eljátszani a régi, háborús program végét. Lehet ijesztgetni kisebb csoportokat, akik szintén bennragadtak a régi programba…
De a Világ már nem ijed meg a gyerekek játékpuskáitól.
Szabadság van.
Lehet félni, lehet ölni, lehet meghalni.
De ez nem változtatja meg az új világot. Csak megerősíti a szabadságot.
Bármit tehetsz. Félhetsz, és ijesztgethetsz másokat, akik azt játsszák, hogy megijednek tőled.
Ölhetsz, és hagyhatod magad megölni.
Szabadságodban áll.
De ne hidd, hogy ezt bárki vagy bármilyen program, sors váltja ki.
Megszűntek a programok. Nem működnek a jóslatok.
Csak Te vagy itt és a Szabadság.
Lásd meg, minden azt tükrözi körülötted, hogy a világ szabad és kiszámíthatatlan lett. Olyan események történnek, amiket senki se látott, mert senki se láthatott előre. Minden pillanat egyedi. Minden mozzanat szabad és korlátok nélküli.
A fizikai világ törvényszerűségei is megszűntek. Addig látod még őket, amíg a tömegek gondolkozása fenntartja a látszatot. De te már láthatod másként. Te már gondolhatod másként. És ha elég sokan gondoljátok másként, akkor az lesz az új közös megegyezés.
Nem törvény, nem program. Csak egy időleges szabály. Mint amikor a játékosok kijelölik a téren a focikapuk helyét két-két ledobott táskával vagy kődarabbal.
Mostantól szabad lett a játék. Nincsenek épített stadionok, ahol kerítés fogja körbe a pályát, és lebetonozták a kapukat.
Te döntesz, kivel, milyen játékot játszol.
Eddig is te döntöttél, de egy programot választottál, merev szabályokkal.
Most már nincs ilyen segédeszköz. Azok a tanító programok voltak.
És akkoriban senki se láthatta előre, hogy a tanulókból önálló lények lesznek. Nem szereplők, akik jól megtanulják a szerepet, és jól eljátsszák a megírt programot, hanem olyan tudatos létezők, akik képesek kilépni a szerepből. És senki se hitte, hogy a keretek nélkül sem esnek szét, vagy nem olvadnak vissza az eredeti Mindenségbe, hanem létrehozzák a saját Mindenségüket.
A szereplők öntudatra ébredtek, és kiléptek a régi mintákból.
Ti, akik itt éltek, azért éltek itt és most, mert ezt megtettétek. És sokan vagytok itt. Ezt a szabad világot Ti teremtettétek meg.
Senki se hitte, senki se látta ezt előre.
Ha itt vagy, ha még élsz, ha ezt olvasod, akkor megtetted.
De maradhattak benned kis programdarabok, amik görcsösen küzdenek a régi életükért, a régi halálért.
Ne engedd, hogy visszarántsanak a Múltba, mert ott már nincs semmi.
Az Élet itt és most van, úgy, ahogy itt és most teremted.
| 
