Bali N�ra ANGYALEMBEREK (r�szlet a reg�nyb�l)

Benedek szerint a vil�g:

besz�lget�s az Angyalemberek Tan�cs�ban

2005. m�jus 9. h�tf� d�lut�n, Budapest, Istenhegyi �t

– Egy r�vid teremt�st�rt�netet mondok el neked. Ez �gy, emberi szavakkal csup�n mese, de a szimb�lumai meg tudj�k k�zel�teni a val�s�got, hasznos fog�dz�t ny�jtva a f�ldi tudat sz�m�ra. – A hangja megnyugtat�an csengett, olyan volt, mint egy esti mes�hez k�sz�l� Mikul�s.

– Egyszer volt, hol nem volt – kezdte mosolyogva – volt egyszer a Mindens�g. Teljes volt, t�k�letes, egys�ges, �s j�l �rezte mag�t, mert fogalma sem volt arr�l, hogy m�s is lehetne. Id� sem volt, hiszen nem volt v�ltoz�s, ami m�rhette volna a muland�s�got. Ebben a t�k�letes �s v�ltozatlan vil�gban egyszer csak megjelent a hi�ny.

Ez az a pillanat, ami megfejthetetlen titok mindig, hogy mi az a par�nyi kiindul�pont, ahonnan elindul az eg�sz l�tez�s. Hiszen a Minden az val�j�ban Semmi is. Amikor minden v�ltozatlan, �s semmi sem t�rt�nik, az a L�t �s a Neml�t egyszerre. Ezt az �lland�s�got t�ri meg a felbukkan� hi�ny, ami az els� pillanatban apr�, mint egy elemi r�szecske, de �pp olyan robban�sszer� a hat�sa, mint a maghasad�snak.

A hi�ny megjelen�s�vel kett�hasadt a vil�g. Az egyik r�sze ragaszkodott az eredeti �llapothoz, hogy minden rendben, minden sz�p, j� �s t�k�letes, �s teljesnek �rezte mag�t tov�bbra is. A m�sik oldal viszont tele volt hi�ny�rzettel, �gy �rezte, semmi sincs rendben, �s v�ltoz�sokra v�gyott.

Val�j�ban ez a k�t oldal �p�ti fel a vil�gunk minden elem�t. Fekete �s feh�r, j� �s rossz, �lland�s�g �s v�ltoz�s, anyag �s szellem: mind ebb�l fakad.

L�trej�tt teh�t a szellemi vil�g, ami ragaszkodott saj�t v�ltozatlan �s t�k�letes volt�hoz, – ezt nevezhetn�nk mennyorsz�gnak is –, �s az anyagi vil�g, tele hi�ny�rzettel �s v�ltoz�sv�ggyal. Ez volt eleinte a pokol, de ebb�l lett a f�ldi �let is.

�m a vil�g sosem csak fekete vagy feh�r, mivel minden a Teljess�gb�l sz�rmazik, ez�rt mag�ban hordozza a m�sik egy kis darabk�j�t is. Olyan, mint a jin-jang �bra – mutatott k�z�pre, �s ott lebegve megjelent az egym�sba fon�d� fekete-feh�r f�lk�r. – A feh�rben ott van egy p�ttynyi fekete, �s a fekete oldal is �riz mag�ban egy apr� feh�r r�szt. A Teljess�gben ott maradt a hi�ny, hi�ba �rzi mag�t t�k�letesnek, hiszen tudja, hogy m�r van m�s is rajta k�v�l, teh�t nem lehet teljes n�lk�le. A s�t�t oldal pedig tartalmazza a Teljess�g egy �j szikr�j�t: a szabad akaratot, a j� �s a rossz lehet�s�g�t. A Teljes�g nem tud rosszat tenni, nem k�pes r�. A s�t�t oldal viszont mindkett�re k�pes, ett�l t�bb, mint a m�sik.

�s mindk�t oldal a kezdet pillanat�t�l mag�ban hordozza az iszony� f�jdalmat, a f�lbev�gotts�g �rz�s�t, �s az ebb�l ad�d� element�ris v�gyat a m�sik ir�nt. Az Eg�sz felrobbant, �s att�l kezdve k�ts�gbeesve v�gyott az �jraegyes�l�sre. De a sz�tv�l�s akkora energi�t szabad�tott fel, hogy lehetetlen volt egyszer�en �sszeragasztani azt, ami sz�tt�r�tt. Csak egy j�val magasabb szinten lehet �jra eggy� az eg�sz, �s ehhez mindk�t oldalnak hatalmas fejl�d�si utat kell megtennie. Mindegyiknek ki kell fejlesztenie az elvesz�tett, hi�nyz� r�sz�t, �s amikor ez megvan, akkor nem k�t k�l�n eg�sz j�n l�tre, hanem �jra a teljess�g.  Val�j�ban ez az eg�sz l�tez�s �rtelme, ha van neki egy�ltal�n. A v�g�n, ha �jra tal�lkoznak, az a Teljess�g m�r sokkal t�bb lesz, mint az eredeti, mert rengeteg tapasztalatot gy�jt�tt be k�zben.

Az a legels� kett�hasad�s teh�t l�trehozta az anyagi �s a szellemi vil�got, amely a sz�trobban�s ut�n elkezdett �jra k�zeledni egym�shoz. Valahogy �gy, mintha k�t embert sz�tl�kne a k�zt�k l�v� robban�s szele, hatalmas sebess�ggel kezdenek elt�volodni egym�st�l a F�ld felsz�n�n, azt�n el�rnek egy hat�rt, ahonnan kezdve m�r k�zelednek. K�rbefutj�k a F�ldet, �s az az energia, amely eltasz�totta �ket egym�st�l, seg�t nekik �jra �ssze�rni.

Mivel az eredeti �llapotban egys�g volt �s rend, a l�zad� r�sz a teljes k�oszb�l, amelybe hullott, igyekezett rendszerbe szedni mag�t, �s fejl�dni kezdett. �ssze�lltak az atomok, a molekul�k, l�trej�tt az anyag, a csillagok, a bolyg�k, �s k�zt�k a F�ld is. Az anyag egyre szervezettebb lett, �s egyre tudatosabb. Elindult felfel�, az �g fel�. Egy bizonyos szint ut�n �l�v� v�lt, n�v�ny lett, majd �llat, �s k�szen �llt arra, hogy mag�ba fogadja, �s haszn�lni tudja a szellemi kincs�t, a Teljess�g �ltala teremtett �j darabj�t, a szabad akaratot. Megjelent a f�ldi ember.

�gy, ahogy a lenti s�k k�zeledett felfel�, fentr�l is j�ttek lefel�. A szellemi oldalban szint�n ott volt az olthatatlan v�gy a m�sik fele ut�n. Ez�rt az eleinte teljes �s homog�n vil�g elkezdett r�tegz�dni, hogy k�zelebb ker�lhessen az anyaghoz, �s elmulaszthassa v�gre saj�t hi�ny�rzet�t. Egyre jobban k�r�lhat�rolt szellemi tudatok alakultak ki, istenek, angyalok, hogy koncentr�lt rezg�s�kkel meg tudj�k sz�l�tani az anyagi s�kot. Ez egyre t�bbsz�r siker�lt is, le tudtak j�nni, hatni tudtak az anyagra, form�lt�k azt. Ezzel egy�tt benn�k is megjelent ennek az oldalnak a hat�sa, konfliktusba ker�ltek �nmagukkal, saj�t t�rsaikkal, �s m�r egyre kev�sb� voltak t�vedhetetlenek.

Egy id� ut�n egy-egy szellemi r�sz k�pes volt annyira k�r�lhat�rolni mag�t, hogy ki tudott szakadni a szellemi egys�gb�l, mint az es�csepp a felh�b�l, �s belehelyezkedett az anyag legmagasabb szervezetts�g� ed�ny�be, az emberi testbe. Eleinte m�g volt egy szoros k�t�d�se felfel�, megmaradt az �gi k�ld�kzsin�r, de azt�n nemzed�kek sor�n egyre v�konyodott a kapcsolat, �s v�g�l elszakadt. Lezuhantak a f�ldi s�kra, de eml�keikben m�g �rizt�k a sz�rmaz�sukat. �k voltak az els� istenkir�lyok, majd az uralkod�k, hadvez�rek, bel�l�k lettek a t�rsadalmak nemesi, kiv�lts�gos r�tegei. �k az �gi emberek, a fentr�l j�v�k. De az emberi testben �k is tal�lkoztak a szabad akarattal, �s k�pess� v�ltak rosszat tenni. Ett�l gyeng�lt meg, majd szakadt el az �gi k�t�s. Ezut�n m�r zsarnokk� v�ltak, elnyom�kk�, akik az alattuk �ll�k v�ll�n akartak visszajutni az �gbe. �p�tkezni kezdtek, hatalmas �p�letekkel, oszlopokkal akartak k�zelebb ker�lni az elvesz�tett vil�ghoz, �s amikor r�d�bbentek, hogy ez mennyire kil�t�stalan pr�b�lkoz�s, l�tszatmennyorsz�got akartak itt teremteni maguknak, f�ldi gy�ny�r�kkel, kincsekkel, pomp�val, de csak m�g jobban az anyagba ragadtak. Ma m�r szinte teljesen bele is olvadtak a lenti vil�gba, hom�lyos eml�keik vannak csak a sz�rmaz�sukr�l. Elvesz�tett�k a kapcsolatot az �ggel.

De id�nk�nt j�n fentr�l valaki, aki �sv�nyt v�g a s�t�t �rbe, utat mutat az �gi vil�g fel�. �k a vall�salap�t�k, a pr�f�t�k. A mi kult�r�nkban J�zus volt a legjelent�sebb szem�ly, aki lej�tt emberi testbe, �s azt�n nagy szellemi erej�vel kett�repesztette azt a falat, amit az ember a kor�bbi vall�sokkal �nmaga �s az �g k�z� h�zott.

Az �si uralkod�k, istenkir�lyok �s a pr�f�t�k ut�n a szentek voltak m�g a tipikus �g-emberek. �ltal�ban elvonultan �ltek, id�nk�nt �tl�ttak a szellemi s�kokra, �s gyakran levit�lni is k�pesek voltak im�dkoz�s k�zben. De a f�ldi �let�k nem m�k�d�tt, nem volt csal�djuk, nem volt f�ldi kapcsolatuk, �s gyakran s�lyos betegs�gek k�nozt�k �ket. �gy �rezt�k, az anyagi test b�rt�n�ben �lnek, sanyargatt�k magukat, b�jt�ltek, megtagadt�k a f�ldi �r�m�ket, nehogy ezek �lvezete meghosszabb�tsa az ittl�t�ket, �s t�ls�gosan a f�ldh�z k�sse a lelk�ket. Eg�sz �let�kben v�gytak vissza a mennyorsz�gba. Val�j�ban csatornak�nt m�k�dtek, rajtuk �t �rt�kes szellemi energia �ramlott �t a f�ldi vil�gba. B�r ez a szolg�lat gyakran kor�n el�gette az emberi r�sz�ket, de a l�tez�s�k lenyomata itt maradt hal�luk ut�n is. Hat�suk olyan, ak�r egy csatlakoz�si pont a szellemi vil�ghoz, �s a fog�kony embereknek gy�gyul�st, vall�sos �lm�nyt adhatnak m�g ma is. A misztikusok, egyes filoz�fusok, tan�t�k mellett az ihletett m�v�szek, �r�k, zen�szek, fest�k tartoznak m�g jellemz�en az �g-emberekhez.

   A vil�g fejl�d�se sor�n teh�t az anyagi s�kr�l n�vekszik felfel� az ember, a n�v�ny- �s �llatvil�gb�l kiemelkedve, egyre tudatosabb�, egyre szellemibb� v�lva, mik�zben a gy�kerei m�lyen az anyagba ny�lnak. M�sr�szt j�n fentr�l az �j csapat, ny�jt�zik lefel�, �s szellemi tud�s�val egyre jobban hatni k�pes az anyagra. A mai kor az�rt k�l�nleges, mert nagyon k�zel ker�lt egym�shoz a k�t s�k, ez�rt t�megesen �rkezhetnek fentr�l a lelkek az emberi testekbe an�lk�l, hogy elszakadna az �gi k�tel�k. �k a fej�kkel vannak az �gben, �s a l�buk bizonytalanul lebeg a f�ld f�l�tt. Ha nem tanulj�k meg letenni a talpukat ebben a vil�gban, egy id� ut�n fuldokolni kezdenek. Ha viszont elvesz�tik az �gi k�t�d�s�ket, akkor elsodorja �ket a f�ldi vil�g.

Az ember a kapocs a k�t vil�g k�z�tt. H�d, akin kereszt�l a k�t vil�g �jra tal�lkozik. K�zben oszlop is, amely fenntartja addig az elk�l�n�l�st, am�g nincs kiegyenl�tett energia a k�t oldal k�z�tt, hiszen egy t�l gyors egyes�l�s �jra robban�st okozna. A fejlettebbek, akik biztosan tudnak kapaszkodni a saj�t oldalukba, �s stabilan belen�nek a m�sikba, lassan �sszekapcsolj�k a k�t vil�got, ak�r a sebet a varratok, �s �sszeforrasztj�k azt, ami sz�tszakadt.

Persze el�fordult m�r t�bbsz�r is, hogy akik azt hitt�k, elj�tt az id�, t�l kor�n kinyitott�k a kapukat a k�t vil�g k�z�tt, �s a nagy fesz�lts�gk�l�nbs�g megint sz�trobbantotta a r�szeket. Azt�n �jrakezd�d�tt az eg�sz folyamat.

Most �jra egy fordul�ponthoz �rkezett az emberis�g. A V�z�nt�-kor a feln�tt� v�l�s kezdete. Az Oroszl�n korszakban, kb. tizenk�tezer �vvel ezel�tt elindult az a k�r, amelynek a k�vetkez� k�tezer �v, a V�z�nt�-kor a legt�volabbi szakasza. Kor�bban �gy t�nt, ez egy lehetetlen v�llalkoz�s, ilyen messze elt�volodva a kezdeti �llapott�l az emberis�g nem k�pes �letben maradni, nem lesz annyira �n�ll�, hogy �tv�szelje ezt az id�szakot. Nagy volt az es�lye annak, hogy nem tud feln�ni a feladathoz, �s az eddig megszerzett szellemi hatalommal vissza�lve �jabb robban�st okoz, elpuszt�tva �nmag�t �s a vil�g�t is.

Nagyj�b�l harminc �ve viszont kider�lt, hogy m�gis siker�lt �tjutnunk a legvesz�lyesebb szakad�kon. B�r az emberis�g r�j�tt az anyag titk�ra, de ura lett annak. A vil�gv�ge elmaradt, t�l�lt�k a k�tezredik �vet. Fennmaradt ez a f�ldi vil�g, mert fejl�d�k�pes, �s most m�r nagy az es�lye, hogy a ciklus v�g�n, nagyj�b�l tizenk�tezer �v m�lva meg�lje az �j teljess�get, ami ennek az �letform�nak a v�ge lesz, de azt�n majd sz�letik bel�le egy �jabb.

Most teh�t a sz�rmaz�s�t tekintve k�tfajta ember �l a F�ld�n: �gi �s f�ldi ember. A f�ld-emberek �rtenek az anyagi vil�ghoz, n�v�nyekhez, �llatokhoz, f�ldm�vel�shez, �llatteny�szt�shez, a p�nzkeres�shez. Er�s az �nfenntart� k�pess�g�k, sz�v�s a test�k, er�sen k�t�dnek az anyagi vil�ghoz, a materi�lis dolgokhoz. Fontosak nekik az anyagi javak.

Az �g-emberek a szellemi tud�shoz, szellemi �rt�kekhez vonz�dnak, szeretik a m�v�szetet, a sz�ps�get, fontosak nekik az �rzelmek. A test�k t�r�kenyebb, k�nnyebben megbetegszenek. Gyakran lehet gondjuk a p�nzzel, az anyagi val�s�ggal, a m�szaki eszk�z�kkel.

A f�ldi ember biztosan �ll a l�b�n, de beleragadhat az anyagi s�kba. Ha hirtelen nagyot ugrik felfel�, elszakadnak a gy�kerei, �s ha �j biztons�got keresve g�rcs�sen belekapaszkodik egy eszm�be, vall�sba, akkor elvesz�ti �nmag�t.

Az �gi ember biztosan �rzi a szellemi vil�got, van hite a t�lvil�gban, de gyakran nincs hite ebben a f�ldi �letben. Megl�tja a szellemi �rt�keket, benne is ott vannak a magok, de gyakran nem k�pes kibontakoztatni a k�pess�geit az anyagi viszonyok k�z�tt. Hajlamos a t�lzott idealizmusra, eszm�ket gy�rt, k�bulatba menek�l, drogba, vall�sba, fant�ziavil�gba. Ha pedig megtagadja val�di �nmag�t, �s lev�gja mag�t az �gi k�tel�kr�l, akkor elveszett �s boldogtalan lesz az anyagi vil�g por�ban.

A f�ld-emberek t�bbs�ge a lelke m�ly�n el�gedetts�get �rez, hiszen j� fel� halad, csak hi�ny�rzete van, mert m�g nem jutott el�g magasra. Ezt a hi�nyt azt�n sokan az anyagi vil�g eszk�zeivel akarj�k bet�lteni.

Az �g-emberek viszont szinte mindig tele vannak b�ntudattal. Mivel �k egy t�k�letesebb vil�gb�l ker�ltek ide, ez�rt �ntudatlanul �gy �rzik, hogy valami rosszat tettek, �s b�ntet�s�l vannak itt. Benn�k v�gyakoz�s van, ami hasonl�t a hi�ny�rzethez, csak nem d�h k�s�ri, ami tettekre sarkallna, hanem f�jdalom �s �nostoroz�s. Emiatt is gyakrabban betegszenek meg �nem�szt� betegs�gben.

Vannak k�zt�k, akik eg�szen r�gi korokban is �ltek m�r, a dinoszauroszokkal egyid�ben, mint sok ma sz�letett gyerek, akik nagyon vonz�dnak ezekhez az �sl�nyekhez. Benn�k ott az �ntudat �s a buk�seml�k, �s nagyfok� f�lelem a kudarct�l. A fentr�l j�v�k jellemz�je, hogy sz�mukra a kudarc egyenl� a hal�llal, ez�rt szinte rettegnek t�le. Ett�l visszah�z�d�ak is lehetnek, vagy g�rcs�sen sikerre v�gy�k.

Vannak azt�n az egykori els� uralkod�k lesz�rmazottjai, akiknek val�ban jogos a b�ntudatuk, hiszen �k egy sokkal fejlettebb szintr�l s�llyedtek le, �s gyakran s�lyos b�n�ket k�vettek el, vissza�ltek a szellemi hatalmukkal. Nekik most �jra fel kell fedezni�k az erej�ket, tanulniuk kell a m�ltjuk tapasztalataib�l, �s j�v�tenni a r�gi hib�ikat. �m �k hajlamosak t�lz�sokba esni, �s a r�gi dics�s�get k�vetelni most, amikor m�g nem m�lt�ak r�. A legt�bb t�v�ton j�r� ezoterikus mester bel�l�k ker�l ki.

A f�ldi embereknek sz�ks�g�k van a vegyes t�pl�l�kra, p�ld�ul a h�sra is, mert ez ad nekik er�t, de ez h�zhatja le �ket a f�ldre. Eg�szs�ges esetben mindent ehetnek, de ha elnehez�ltek, akkor �rdemes a k�nnyebb �teleket v�lasztaniuk.

A fentr�l j�v�knek neh�z a f�ldi ennival�, tanulniuk kell, hogy a test�k hogyan bontsa le a t�panyagokat. �k �rz�kenyebbek, k�nnyebben lesznek allergi�sok. Eg�szs�ges esetben hasznos nekik a veget�ri�nus t�pl�lkoz�s, de ha t�l lebeg�sek, ha elszakadtak a realit�sokt�l, akkor nekik is fontos a vegyes �tkez�s, hogy a f�ld�n tartsa �ket.

Mindig az egyens�ly a fontos. A hit emeli a f�ldi embert, de be is z�rhatja egy merev rendszerbe, ha elveszi a szabad akarat�t. Velesz�letetten h�v� az �gi ember, de elt�volodhat miatta a jelenlegi val�s�g�t�l, ha t�ls�gosan belelovallja mag�t a sz�p eszm�kbe.

Az a gond, hogy az �sszes eddigi vall�s, eszmerendszer, �letm�dbeli tan�cs a f�ldi embereknek sz�lt, akiknek a haszn�ra is v�lt, hacsak nem vitt�k t�lz�sba. Az �gi emberek mindig kevesebben voltak, illetve amikorra sokan lettek, mint p�ld�ul a nemesi oszt�ly, m�r r�gen elszakadtak az eredeti �rt�keikt�l, ez�rt nekik is fontos lett volna, ha ezekhez az alapelvekhez tartj�k magukat. De �k gyakran csak a kiv�lasztotts�g eml�k�t �rizgett�k magukban akkor is, amikor minden m�st m�r elvesz�tettek az �rt�keikb�l.

Ma viszont egyre t�bben sz�letnek meg az �gb�l, �s a f�ldi emberek t�bbs�ge is f�l�ton j�r, ahol a r�gi, bev�lt t�rv�nyek m�r visszah�z�ak lehetnek. Egy kamasz nem �lhet gyerekk�nt, mert akkor sosem v�lik bel�le feln�tt ember. Ehhez az �tmenethez m�g nem nagyon vannak k�nyvek, ir�nymutat�sok. Mesterek az�rt nem, mert a V�z�nt�-korban nincs t�bb� mester, nincs al�-f�l�rendelts�g. Az�rt sincs k�sz recept, mert egy feln�ttnek m�r f�ggetlen m�don kell gondolkodnia, nem pedig a tananyagot visszamondani. Ma a hit�t mindenkinek �n�ll�an kell megalkotnia, �s kev�s az, amit gyermeki szorgalommal m�sokt�l �tvesz, mert az m�r nem ad t�maszt az �letben.

A V�z�nt�-korhoz tartoz� ember m�r nem haladhat sz�les utakon, de kitaposott, keskeny �sv�nyeken sem, b�rmilyen k�nyelmesek vagy sz�pek is azok. Meg kell tal�lnia a saj�t �tj�t. Lassan bez�rulnak a r�gi, Halak korszakbeli kapuk, �s mindenki csak az egyedi, szem�lyre szabott ajtaj�n tud bel�pni a szellemi s�kra. Aki egy mestert k�vet, az annak az illet�nek a mennyorsz�g�ba jut, ahol � csak szolg�l� lehet a mester l�bain�l. De ez nem feln�tt boldogs�g, csup�n gyermeki f�gg�s egy idealiz�lt apafigur�t�l. 

A Halak korszakban azt mondta a Mester: „Higgy bennem, �s k�vess engem!” �s akkor a gyermeki fejletts�g� emberis�gnek az volt a j� �t.

A V�z�nt�-korszakban azt mondja az, akit m�sok mesternek l�tnak, �s val�ban szellemileg �rett ember: „B�zz magadban, �s j�rd a saj�t utadat!” �s ma m�r csak ilyen m�don juthatsz feljebb, csak �gy haladhatsz a feln�tt� v�l�s fel�.

 A K�nyvt�r kulcsa eddig csak �g-emberhez ker�lt. Eleinte nagyon magas szint� szellemi emberek �rizt�k, a Himal�ja cs�csai k�zt, kolostorokban, majd a k�s�bbi korokban komoly filoz�fusok, tud�sok. Nostradamus volt az egyik olyan ismert k�nyvt�ros, aki a j�v�t, a lehet�s�geket vizsg�lta benne. Ezek persze csak val�sz�n�s�gek voltak, �tvonaltervek. A j�v� nincs meg�rva, de az benne van, hogy ha egy �ton elindulunk, �s nem t�r�nk le r�la, akkor az hova fog vezetni. R�gebben j�val kevesebb v�laszt�si lehet�s�g�nk volt, ma viszont m�r olyan szabad az ember, hogy b�rmilyen �tr�l b�rmikor let�rhet, ak�r j� az, ak�r nem.

A legut�bbi ismert k�nyvt�ros Edward Cayce volt, az alv� pr�f�ta. � is az akkori lehets�ges j�v�t l�tta a v�zi�iban, az ezredv�gi vil�gv�g�vel. Ez volt az az esem�ny, amit a hetvenes �vekben �t�rt az emberis�g, mert k�pes volt let�rni a robban�ssal fenyeget� �tr�l. Nem l�tszott r� nagy es�ly, de siker�lt.

Szinte mindenki azt gondolta, hogy egy ilyen nagy v�ltoz�st csak valamilyen l�tv�nyos vil�gmegment� akci�val lehetne el�rni. De a V�z�nt�-korszaknak nincsenek nagy h�sei, ma m�r nem sz�letik olyan ember, aki messze a t�bbiek f�l� magasodna, egyszer�en az�rt, mert k�zel az �g. Ma egyetlen ember sem �ll�thatja mag�r�l, hogy � �ri�s a t�bbiekhez k�pest, hiszen ha val�ban az lenne, akkor m�r beverte volna a fej�t a mennyezetbe. Nincs r� hely, hogy magasan a t�bbiek f�l�tt legyen. M�r nem sz�letnek mesterek, szentek, vall�salap�t�k, vil�gmegv�lt�k. Aki ezt mondja, vagy akit ilyennek l�tnak m�sok, az t�ved, esetleg hazudik, vagy egy ill�zi� rabja.

Teh�t �gy t�nt, nincs es�ly, nincs senki, aki megmenthetn� a F�ldet a pusztul�st�l. Azt�n lassan, fokozatosan kider�lt, hogy van rem�ny. Egyre t�bb olyan ember sz�letett, aki itt akart �lni, akiben egy�tt volt az er� �s a szeretet, aki k�pes volt egy kicsit szebb�, jobb� tenni a vil�gnak azt a kis szeglet�t, amelyre hatni tudott. Egyetlen vil�gmegv�lt� helyett sok sz�z sz�letett, �s mindegyik megv�ltotta a saj�t kis r�sz�t. A vil�g alig �szrevehet�en mozdult. El�sz�r csak p�r millim�tert, azt�n p�r centit, �s ez a kis ir�nyv�lt�s el�g volt, hogy let�rj�nk a v�g fel� vezet� �tr�l. A hetvenes �vekt�l egyre nagyobb lett az es�ly arra, hogy megmarad ez a F�ld, b�r csak a nyolcvanas �vek v�g�re lett biztos, hogy siker�lt. Nem lett azonnal t�k�letes se a F�ld, se az emberis�g. Nem t�rt ki egy mindent els�pr� forradalom, mert az felrobbantotta volna az eg�sz rendszert, de egy kicsit jobbak lett�nk, �s ez el�g volt ahhoz, hogy tov�bb haladhassunk a fejl�d�s �tj�n.

Sok, kor�bban sz�letett angyalembernek az�rt vannak jelenleg komoly neh�zs�gei, mert az eredeti �letterv�k csak 2000-ig, vagy ut�na m�g p�r �vre sz�lt. V�szhelyzetre �rt forgat�k�nyv�k volt, ami tartalmazta azt, hogy mit kell tenni akkor, ha kataklizm�k t�rt�nnek, hogyan kell embereket menteni, katasztr�f�kra j�l reag�lni. Csakhogy a vil�gv�ge elmaradt, �s emiatt sokan toporognak ott, ahol folytat�dik az �t, az � t�rk�p�k�n meg a Kij�rat sz� szerepel. Gyakran �rtelmetlennek �rzik az �let�ket, ki�r�ltek, depresszi�sak lesznek. Nemcsak amiatt, mert az eredeti program szerint m�r nem is kellene itt lenni�k, hanem az�rt is, mert nem volt alkalmuk megtenni azokat a nagyszer�, h�sies cselekedeteket, amelyekre tudat alatt eg�sz �let�kben k�sz�ltek. Van, aki becsapottnak �rzi mag�t, mint aki kem�nyen edzett az olimpi�ra, azt�n az meg elmaradt.

Sokan azok k�z�l, akik a hetvenes �vek el�tt sz�lettek, nehezen birk�znak meg ezzel a probl�m�val. V�ltozniuk kell, �s egy �j sorsot �rni maguknak, ami nem k�nny� idelenn. Van k�zt�k, aki nem is folytatja az �letet, ink�bb gyorsan befejezi, l�tsz�lag minden ok n�lk�l, hogy �j �lettervvel j�hessen �jra. Vannak, akik �nmaguknak gy�rtanak v�szhelyzetet, �s s�lyos kr�zisekkel, hal�los betegs�gekkel k�zdenek meg, j� esetben sikerrel, hogy valahogy m�gis hasonl�thasson az �let�k az eredeti tervhez. Pedig hasznosabb lenne felismerni�k, hogy katasztr�fahelyzet n�lk�l is r�szt vehetnek az �j vil�g �p�t�s�ben.

Legink�bb a most harminc �s negyven �v k�z�ttieknek kell nagy v�ltoztat�sokat meg�lni�k. �k lettek volna a legakt�vabbak a katasztr�f�k idej�n, �s most nehezen tal�lnak magukhoz ill� feladatot.

– �n is harminc leszek – jegyeztem meg.

– Igen – b�lintott Benedek. – Szerencs�re sokan vannak, akik optimist�n tippeltek, b�ztak a jobb v�ltozatban, �s a lelk�k m�ly�n becsomagolva megvan az �j helyzetre val� forgat�k�nyv�k is, csak el� kell venni�k. Szerintem te ilyen vagy, csak jelenleg ez a terv is az elakadt tud�sodban van.

A nagyj�b�l 1976-86 k�z�tt sz�letett koroszt�ly viszont eleve dupla �lettervvel �rkezett. Nekik mindk�t k�nyv a kez�kben van. Nincs k�l�nbs�g a k�t v�ltozat k�z�tt, mindkett�ben ugyanakkora energiat�ltet van, emiatt viszont neh�z megk�l�nb�ztetni azokat egym�st�l. Ez�rt �k sokkal bizonytalanabbak itt a f�ld�n, �s id�nk�nt �sszekeverik a lapokat a k�tfajta forgat�k�nyvben. Gyakran pr�b�lnak egyszerre k�t �letet �lni, amib�l persze �ltal�ban csak k�osz lesz. Fel kell ismerni�k, hogy melyik terv�k illeszkedik a val�s�ghoz, �s v�gre d�nteni�k kell az egyik �let mellett, k�l�nben a k�t f�l �letb�l sosem lesz egy eg�sz.

Az 1987 ut�ni koroszt�lyoknak viszont az a gondja, hogy �k az�rt sz�lettek meg, mert fentr�l m�r l�tt�k, hogy elkezd�d�tt az �j korszak, a vil�g halad a szabads�g fel�. Hatalmas lend�lettel, tettekre k�szen �rkeznek a f�ldi s�kra, �s itt d�bbenten tapasztalj�k, hogy nagyr�szt m�g a r�gi menetrend szerint zajlik a mindennapi �let, �s tele van korl�tokkal, g�takkal. Az � �letterv�k az akad�lyok n�lk�li halad�sr�l sz�l, mint egy vonalz�val megrajzolt, ny�legyenes vonal a t�rk�pen. A val�s�gban viszont azzal szembes�lnek, hogy az �ltaluk elk�pzelt �t m�g nem l�tezik, �s a k�vetend� ir�ny hegyeken-v�lgyeken, g�dr�s �s szakad�kos t�jakon vezet kereszt�l. Emiatt sokan az eg�sz t�rk�pet kidobj�k, elfelejtik, hogy mit akartak el�rni, �s p�tcselekv�sk�nt, a szabads�g ill�zi�j�t fenntartva mindenf�le �r�lts�gekkel t�ltik el az �let�ket. M�sok ahhoz ragaszkodnak, hogy a terv egy k�nnyen j�rhat� �tr�l sz�lt, teh�t elindulnak a legkisebb ellen�ll�s fel�, ami viszont itt a f�ld�n mindig lejt�t jelent. Ha t�l k�nnyen gurul az �leted j�rm�ve, az mindig gyan�s, amikor pedig m�r nem is d�c�g az �let r�g�s �tj�n, akkor vagy �llsz, vagy egy szakad�kba r�p�lsz lefel�.

Az 1987 ut�n sz�letettek feladata teh�t felismerni, hogy b�r szellemi szinten elkezd�d�tt m�r a szabads�g korszaka, amihez tartoznak, de m�g nem val�sult meg a f�ldi s�kon, �s nekik az a dolguk, hogy ezen dolgozzanak idelenn. K�vess�k a t�rk�p�k�n megrajzolt ir�nyt, �s ehhez legyenek hajland�ak �tkelni a vesz�lyes szakad�kokon, �s megm�szni az �tjukba es� hegyeket. Ek�zben pedig �p�ts�k meg �k azt az utat, amit szellemi szintr�l n�zve olyan j�l l�ttak.

– �s hogy j�n ehhez a t�rt�nethez a K�nyvt�ross�g?

– A K�nyvt�rhoz eredetileg csak az �g-emberek f�rhettek hozz�. �k is hajlamosak voltak a saj�t �rdekeik szerint �rtelmezni az olvasottakat, de mivel kev�sb� k�t�dtek az anyagi s�khoz, nem tudtak vesz�lyesen vissza�lni vele. Viszont minden f�lfel� t�rekv� f�ld-embernek nagy v�gya, hogy beleolvashasson. Ugyanaz a v�gy az, ami miatt az els� ember megk�stolta a Tud�s alm�j�t.

A felfel� halad� ember egy bizonyos szint ut�n szellemi er�vel is tudja uralni az anyagot, m�guss� v�lik. A m�gusok, var�zsl�k �ltal�ban f�ld-emberek, vagy nagyot bukott �g-emberek. A sokak �ltal keresett titkos tud�s k�nyve, vagy a B�lcsek k�ve, amire minden alkimista v�gyik, az ennek a K�nyvt�rnak egy-egy r�sze. Ha egy ilyen tud�sdarabka f�ld-ember kez�be ker�l, az hatalmat kap az anyagi vil�g egyes ter�letei felett. A teljes tud�ssal b�rmit l�tre tudna hozni, �s teljesen elbillenthetn� a vil�g egyens�ly�t. Hasonl� kock�zata volt az atomenergi�nak is. Kor�bban m�r t�bbsz�r megszerezte ezt a tud�st az emberis�g, de mindig t�l kor�n, �s robban�s lett a v�ge.

Ez�rt lep�dt�nk meg a gondolatt�l, hogy te esetleg f�ld-ember vagy, �s m�gis t�ged v�lasztott a K�nyvt�r. Ez ugyanis azt jelenten�, hogy a te tudatodon kereszt�l ezent�l a f�ld-emberek is hozz�f�rhetnek  a teremt�s titk�hoz. De ha val�ban ez a helyzet, akkor val�sz�n�, hogy itt az id� r�. B�r a lombikb�bi, a kl�noz�s ennek a tud�snak a r�sze, de ezt eddig az ember saj�t maga fedezte fel, �nmag�t�l j�tt r�. Ha most a K�nyvt�rat is megkaphatja, ugr�sszer� fejl�d�s indulhat be. Ez els�p�rhet r�gi �rt�keket, de hozhat �jakat is, �s lehet, hogy val�ban el�g �rett m�r hozz� az ember.

   Elhallgatott. Csend lett.

– Honnan lehetne biztosan tudni, hogy f�ld-ember vagyok-e? – k�rdeztem.

– Nincs egy�rtelm� jele.  Azok, akik j�l �lik meg a k�pess�geiket, nagyon hasonl�ak. K�z�pt�jon a fentr�l �s a lentr�l j�v�k is uralni tudj�k az anyagot, j�l haszn�lj�k a benn�k lev� teremt� er�ket. Form�lj�k, fejlesztik a tehets�g�k szerinti ter�leten ezt a vil�got. K�pesek p�nzt keresni szenved�s n�lk�l, szeretik �s �rtik a term�szetet, �sszhangban vannak a test�kkel, �s j�l �rzik benne magukat. �lik a f�ldi �letet, nem vesznek el benne, de nem is menek�lnek t�le. Az �let�kkel, a szem�lyis�g�kkel k�pviselik az egyens�lyt, �s mindk�t vil�g �rt�keit.

   Felmer�lt bennem egy k�rd�s:

– Az emberek nem szoktak ott k�z�pen tal�lkozni �s eggy�v�lni? Nem ez az igazi szerelmi egyes�l�s, a du�lkapcsolat?

   �va vette �t a sz�t, � v�laszolt:

– Nem, ez egy komoly t�ved�s. Vannak, akik beleesnek ebbe a hib�ba, �s t�nkreteszik vele az �let�ket. Ugyanis a feladat: el�rni a m�sik oldalt, �s megkapaszkodni benne. Az �gb�l j�v�knek meg kell vetni�k a l�bukat a f�ld�n, mert egy id� ut�n fuldokolni kezdenek az �gi k�ld�kzsin�rt�l, a f�ldi embernek pedig fel kell n�veszteni a tudat�t, a fej�t az �gbe, mert kev�s lesz neki az �rtelem itt lenn.

L�tsz�lag sokkal k�nnyebb lenne f�l�ton tal�lkozni, �s megsp�rolni azt a szakaszt, amit a m�sik ember m�r megtett. Ez viszont csak k�t f�lember k�t�d�se lesz, tele hi�ny�rzettel. Az ilyen szem�lyek �gy �rzik, csak a m�sikkal lehet teljes az �let�k, �s �ssze akarnak olvadni vele. Ha ez a v�gy nagyon er�s, feladj�k az �nj�k hat�rait, �s ezzel kinyitj�k a kaput az �gi �s a f�ldi energi�k k�z�tt. Ez val�ban katartikus �lm�ny, de ha egy ekkora fesz�lts�g k�t ember k�z�tt robban, az menthetetlen�l el�geti a szerepl�ket. Ez olyan h�fok� kapcsolat, amit nem lehet eg�szs�gesen meg�lni. Van, amikor csak az egyik f�l pusztul bele, de a m�sik is �letre sz�l� �g�si sebeket szerezhet. Tragikusabb esetben a gyeng�bb a hal�lba is mag�val r�ntja a t�rs�t, hogy legal�bb ott egyek lehessenek. A legend�s �s v�gzetes nagy szerelmek �s a b�n�gyi kr�nik�k h�tk�znapi f�lt�kenys�gi trag�di�i egyar�nt ilyen tal�lkoz�sokb�l sz�letnek.

– Ez t�rt�nt akkor – f�zte hozz� L�na –, amikor Ruttkai �va, a fentr�l j�v� T�nd�rkir�lyn� tal�lkozott a m�gusi f�ld-energi�kkal birk�z� Latinovits Zolt�nnal. Neh�z lett volna elker�lni ezt a kapcsolatot, de lehetetlen volt j�l meg�lni.

   Elgondolkodtam. �gy t�nt, nem csak a vil�gk�pemet, hanem a p�rkapcsolatr�l sz�l� n�zeteimet is m�dos�tanom kell. Megjelent bennem egy halv�ny gyan�, hogy tal�n az�rt f�lek a szerelemt�l, mert valahol m�lyen azt hittem, hogy abba bele szoktak halni. De ezek szerint lehet, hogy van m�s vari�ci� is.

– Szerencs�re l�tezik val�di du�lkapcsolat is – mondta mosolyogva S�ra –, de annak fontos jellemz�je, hogy hi�nyzik bel�le a k�nyszer�t� er�. Ha gy�trelmes v�gyat �rez az ember a m�sik ut�n, ha �gy �rzi, az �lete m�lik azon, hogy �k egy p�r lehessenek, mert k�l�nben nincs �rtelme a l�t�nek, akkor az nem szerelem, b�rmilyen sz�peket is �rtak err�l a k�lt�k. Az csup�n a hi�ny. Az ilyen �r�lten szerelmes ember nem a m�sik szem�lyt szereti, puszt�n annak azokat az energi�it, amib�l neki kev�s van. Ilyenkor a m�sikat val�j�ban eszk�zk�nt akarja haszn�lni a saj�t boldogs�ga �rdek�ben, ak�rcsak a v�mp�r az �ldozat�t.

Minden kapcsolatban el kell gondolkozni azon, hogy val�ban t�rsak vagyunk-e, vagy csup�n saj�t hi�nyaink p�tl�s�ra szerezt�nk valakit. Amikor k�t, ellenkez� ir�nyba fejl�d� ember t�l szorosan kapcsol�dik �ssze, az akkor sem lesz igaz�n szeretetteljes k�t�d�s, ha nem olvad �ssze a k�t ember, �s elmarad a robban�s. Ilyenkor ugyanis vagy az alul �ll�ra h�rul a kett�s teher, �s �gy �rzi, a m�sik az � v�ll�ra nehezedik, � pedig rogyadozik a s�ly alatt, vagy pedig a fentr�l j�v� fuldoklik att�l, hogy a leveg�be emelve � h�zza felfel� a t�rs�t. A nagy konfliktus pedig abb�l ad�dik, hogy ha b�rmelyik�k fejl�dni szeretne, akkor kider�l, hogy a m�sik az �tj�ban �ll, �s akad�lyozza �t. Nagyon kem�ny csat�k alakulhatnak ki az ilyen helyzetekb�l, amikor azt �rzi valamelyik f�l, hogy a partnere �ll az � boldogs�ga �tj�ba. �s igaza is van, de err�l nem a m�sik ember tehet, hiszen k�z�s v�laszt�s volt. Musz�j elt�volodniuk egym�st�l, hogy v�gre mindegyik�k haladhasson a saj�t �tj�n. Szerencs�s esetben a kapcsolatot is fenn lehet tartani, de az sosem lesz annyira m�ly, mint amir�l eredetileg �lmodtak.

– �s honnan lehet felismerni, melyik a j� kapcsolat?

– Arr�l, hogy nem hi�nyt �rez az ember, hanem bizonyoss�got – mondta Benedek, �s gyeng�den megsim�totta a mellette �l� S�ra karj�t. – Amikor nem azt �rzi az ember, hogy nem tud �lni n�lk�le, hanem azt, hogy nagyon szeretne �lni vele. Amikor szereti azt a m�sikat, az er�nyeivel �s a hib�ival egy�tt, mellette akar �lni, �s nem akarja megv�ltoztatni. S�t, a magam r�sz�r�l a hib�it m�g jobban is szeretem, mint a j� tulajdons�gait – tette hozz� huncut mosollyal. – Mert akkor biztos lehetek benne, hogy egy ember mellett �lek, f�ldi boldogs�gban, �s nem csak �lmodom a mennyorsz�got, amib�l b�rmikor fel�bredhetek. – Mosolyogva egym�sra n�ztek S�r�val, �s olyan szeretet �radt a tekintet�kb�l, hogy irigyelni kezdtem �ket. Lehet, hogy m�gis meg�rn� megkock�ztatni azt a szerelmet, ha ilyen b�k�s boldogs�g is kis�lhet bel�le.

�va folytatta a magyar�zatot:

– A val�di p�rkapcsolatban k�t oszlop magasodik egym�s mellett. Mindkett� szabadon �ll, egyik sem t�maszkodik a m�sikra. Lehetnek egy ir�nyba n�vekv�k, �s ilyenkor egy id� ut�n elkezdenek hasonl�tani is egym�sra, ak�r a testv�rek. Amit ide�lisnak nevezhet�nk, az a f�ld- �s �g-emberek k�zti kapcsolat, de �sszeolvad�s n�lk�l. �k nagyon sokat seg�thetnek egym�snak, hiszen a t�rsuk abba az ir�nyba halad, ahonnan �k j�ttek. Az ilyen kapcsolatok er�s�tik az eg�sz vil�got, pedig ezek gyakran h�tk�znapinak t�n�, b�k�s, cs�ndes h�zass�gok, ahol nem d�l l�tv�nyos nagy szenved�ly.

Ma m�g kev�s az igaz�n fejlett ember, aki egyed�l tudja �sszek�tni az eget a f�lddel, b�r az �j nemzed�k nagyon igyekszik – mosolygott R�k�ra. – Addig azonban nagyon fontosak azok a p�rok, ahol k�t, ellent�tes ir�nyb�l �rkez�, kiegyens�lyozott, �n�ll� ember �l egy szil�rd kapcsolatban. Ha k�l�n-k�l�n nem is �rik el m�g a m�sik oldalt, de egym�s mellett �llva �gy is k�pesek stabiliz�lni a vil�g hozz�juk tartoz� r�sz�t. El�g sok ilyen kapcsolat megfelel� biztons�got jelent a vil�gnak a legzavarosabb id�kben is.

   Igyekeztem rendszerezni magamban az eddig hallottakat.

– Akkor a fentr�l j�v�k az angyalemberek?

– �ltal�ban igen, hiszen nekik egyszer�bb a dolguk – mondta Benedek. – �k eleve a szellemi r�sz�kkel azonos�tj�k magukat, csak meg kell �rizni�k ezt az eml�ket a megsz�let�s ut�n is. De emiatt nem k�nny� emberr� v�lniuk, �s sokan k�z�l�k s�r�ltek lesznek a f�ldi vil�gban. Megfelel� fejl�d�s ut�n a f�ld-emberek is el�rik azt a szintet, amikor eggy� tudnak v�lni az angyali r�sz�kkel. Ez manaps�g m�r egyre gyakoribb, �s jelenleg nagyj�b�l minden �t�dik angyalember lentr�l indult.

Ha oszt�lyokba szeretn�d sorolni a bolyg�nk lakoss�g�t – nevetett r�m, �s felemelt ujjain sz�molni kezdte – akkor sz�rmaz�s szempontj�b�l vannak f�ld-emberek �s �g-emberek, fejletts�gi szint szerint �tlagemberek, angyalemberek, illetve olyanok, akik a M�sik Oldalhoz csatlakoztak. Korszak szempontj�b�l k�tezer �ve itt �lnek m�r a Halak emberek, �s most �rkeznek a V�z�nt� emberek t�megei.

A tudatra �bred�s helye szerint vannak, akik a F�ld�n �bredtek fel, a F�ldsz�l�ttek, �s vannak, akiknek a szellemi gyerekkora m�s csillagokhoz tartoz� bolyg�kon zajlott, �ket nevezhetj�k Csillagsz�l�tteknek. A fentr�l �s lentr�l j�v�k feloszt�sa n�luk is l�tezik. A m�s vil�gokb�l �rkez� lelkek k�z�l vannak az anyagi vil�g t�k�letes�t�s�t ismer�k, a tud�sok, feltal�l�k, technikai zsenik, �s vannak gy�gy�t�k, m�v�szek, a szellemi vil�g �zenet�t hoz�k. – Kezdtem �sszezavarodni. Benedek egyre gyorsabb �temben folytatta. – F�ldi kateg�ri�kban pedig vannak f�rfiak �s n�k, azt�n gyerekek, feln�ttek �s id�sek, vagy orvosok �s k�m�vesek, meg egy�b szakm�khoz �rt�k, magyarok, sv�dek, brazilok, k�naiak �s m�g sz�mos nemzet fiai… – Egy gyors mozdulattal sz�tt�rta az ujjait, �s a kezei k�z�l sz�nes szappanbubor�kok sz�lltak fel a leveg�be. Csillogtak egy ideig, majd sz�tpukkantak. Benedek egy�tt�rz�en mosolygott r�m:

– Tudom, hogy szeretn�d meg�rteni v�gre a vil�got, de v�gezet�l el kell, hogy szomor�tsalak. A legt�k�letesebb elm�let sem tudja �rtelmezni az eg�szet. Nincs olyan p�ld�zat, olyan elv vagy sziszt�ma, amivel pontosan le�rhatn�nk azt a bonyolult rendszert, ahogy a vil�g l�tezik. M�g ez az angyalember fogalom is nagyon sokf�le szem�lyt jelenthet, hiszen mindenki teljesen egyedi m�don �li meg az adotts�gait. A vil�g �rtelmez�s�r�l nem is besz�lve. Sok k�nyv sz�l a vil�g fel�p�t�s�r�l, m�k�d�s�r�l a K�nyvt�rban, de sajnos nincs egyetlen olyan sem, ami a V�gs� Nagy Igazs�g c�met viseln�. Amelyek kor�bban ezzel pr�b�lkoztak, azokra m�r mind r�ragasztott�k a c�mk�t, hogy „elavult v�ltozat”.

Vedd �gy, hogy ez az eg�sz Mindens�g egy nagy, sz�nes tintapaca, amibe mindenki azt magyar�z bele, amit akar. B�rmit belel�thatunk, csak a fant�zi�nkon m�lik. Mindenkinek igaza van, annak is, aki csak a nagy, tarka foltot l�tja bel�le. Akkor, amikor az ember meg akarja hat�rozni a hely�t ebben a pac�ban, sz�ks�ge van egy kijelent�sre, hogy p�ld�ul ez az eg�sz olyan, mint egy tavir�zsa h�rom b�k�val, �s � a m�sodik b�ka bal combja f�l�tt m�sf�l centivel helyezkedik el. �s igaza lesz. De egy m�sik ember eg�szen m�st l�that bele, �s neki is igaza van. Csak ne akarjuk a saj�t l�tom�sunkat a m�sikra er�ltetni.

Sz�val hi�ba mes�ltem neked itt sz�p t�rt�neteket �s elveket, nem a val�s�gr�l volt sz�, mindez csak az �n n�zetem a tintapac�r�l. De gondolat�breszt�nek az�rt j� lehet. H�tha neked is siker�l valami �rdekes k�pet kihoznod ebb�l a kusza l�tv�nyb�l.

   B�r rengeteg inform�ci� kavargott bennem, �s kiss� elveszve �reztem magam, de Benedek kijelent�se ink�bb felszabad�tott. Lehet, hogy nem fogok mindent �rteni ebb�l az �j vil�gb�l, de nyugodtan kital�lhatom, milyennek akarom l�tni ezt az eg�szet. Nem egyetlen j� megold�st kell g�rcs�sen keresnem, hanem tal�lni egy nekem tetsz�t.

 (folytat�s a k�vetkez� fejezetben) 

 Forr�s: www.angyalemberek.gportal.hu