Bali N�ra ANGYALEMBEREK (r�szlet a reg�nyb�l)

Besz�lget�s az asztrol�gusn�l:

Halak �s V�z�nt� korszak, karmaasztrol�gia, reinkarn�ci�

2005.m�jus 9. h�tf� d�lel�tt, Budapest, Nap utca

Ekkor �rt�nk a Lovassy utca sark�ra, jobbra fordultunk, �s szemben felmagasodott el�tt�nk egy nagy, emeletes �p�let. Alul piros t�glal�bazata volt, az emeleti nagy ablakok alatt sz�nes d�sz�t�s futott k�rbe: sziv�rv�nyosan csillog� fest�kkel majdnem egym�teres k�pek voltak a falon. Az egyiken a Nap, a m�sikon a Hold, a harmadikon egy csillag.

– Ez az asztrol�gus h�za? – k�rdeztem meglep�dve.

– M�g nem, ez a Kand� K�lm�n M�szaki F�iskola – mosolygott P�ter a naiv k�rd�sen. – De j� bek�sz�nt� k�p a l�togat�sunkhoz, ugye? – azzal bekanyarodott a Sz�z utc�ba, �s meg�llt egy fel�j�tott, feh�r fal�, d�szes szecesszi�s mint�j� h�z el�tt.

Kisz�lltunk. A m�sik oldalon hangos gyerekzsivaj hallatszott a z�ld f�mker�t�s m�g�l. Magas plat�nok �s ecetf�k takart�k a sz�rke dobozszer� �p�letet, amit a felirata szerint Sz�zszorsz�p �vod�nak h�vtak. K�v�lr�l n�zve nem nagyon illett r� a neve. A d�s s�v�ny mellett �vod�sok guggoltak egy kis csoportban, �s �rdekl�dve figyeltek valamit. Az �v�n�ni magyar�zott:

– L�tj�tok, ez a giliszta. Nagyon hasznos �llat, f�ldet eszik, hogy a n�v�nyek k�nnyebben tudjanak meggy�kerezni.

– Most b�jik bele a f�ldbe.

– Mi�rt j� neki odalent?

– Hogyan l�t a s�t�tben?

A v�laszokat m�r nem hallottam, elindultam P�ter ut�n.

Ahogy oda�rt�nk a kacskaring�s mint�j�, z�ld fakapuhoz, felb�gott itt is mag�t�l a kapucseng�, �s P�ter k�nnyed�n kinyitotta az ajt�t. Bel�l elmaradt a fel�j�t�s, �s b�r nyomokban l�tszott az �p�let r�gi sz�ps�ge, a falak �vtizedek por�t�l sz�rk�llettek. Az egyszer� cementl�pcs�k kopottak voltak, a l�pcs�h�z s�rga fal�n a fest�k lepattogzott, a liftet k�r�lvev� fekete r�cs vastagon poros volt. De a lepusztult r�teg alatt ott volt az eg�sz �p�letben valami �rezhet� var�zslat, amit m�g a terjeng� �telszag sem tudott elnyomni. 

Gyalog ment�nk fel az emeletre. A l�pcs�vel szemben lev� cir�d�s, tulip�nos r�cs� z�ld ajt� szinte azonnal kit�rult, ahogy el��rt�nk. R�vid barna haj�, mosolyg�s, negyven �v k�r�li n� nyitott ajt�t.

– Szervusztok. Szervusz, Anna – kezet ny�jtott –, �n S�ra Zsuzsa vagyok, karmaasztrol�gus. �r�l�k, hogy tal�lkoztunk. Gyertek beljebb.

   M�st v�rtam, valami titokzatosabbat, elvontabbat, de Zsuzsa teljesen norm�lisnak t�nt, �s azonnal rokonszenvesnek tal�ltam. Mintha ismer�s lett volna az arca. Persze, el�g k�zel laktunk egym�shoz, lehet, hogy l�ttam is m�r az utc�n.

Ahogy �tl�ptem a k�sz�b�t, a sz�rke l�pcs�h�z ut�n mintha egy megelevenedett mesevil�gba �rkeztem volna. Az el�szobafal tap�t�j�n sz�npomp�s tr�pusi vir�gok ind�i kacskaring�ztak, minden t�rgy, a kilincsek, m�g az ajt�keretek is hull�mz�, j�t�kos form�j�ak voltak. Mintha az eg�sz lak�s egy k�nnyed t�ncmozg�sban �lne, amelyet a vend�gek tisztelet�re egy pillanatra megszak�tottak, de ami b�rmikor folytat�dhat. Az el�szob�ban r�gi, faragott kisasztal �llt, lapj�n gy�ngyh�zf�ny� intarzia csillogott v�zililiomokkal, a falon tekint�lyes m�ret� r�gi t�k�r f�gg�tt cir�d�s keretben, mellette r�zb�l k�sz�lt, �gas-bogas fa volt a fogas, rajta sz�nes s�lak, kend�k �s egy kiskab�t l�gtak. A szob�ba vezet� ajt� festett �lom�veg�n �ts�t�tt a f�ny, ragyogtak a sz�nek a k�pen, amin d�s lomb� almafa alatt tulip�nok piroslottak.

Bel�pt�nk a nappaliba, az is meleg, bar�ts�gos hangulatot �rasztott. A szemben lev� k�t nagy ablakon �radt be a napf�ny. Itt is r�gi b�torok �lltak, de mindenf�le st�lusban, l�tszott, hogy haszn�latra v�lasztott�k �ket, nem d�sznek. K�z�pen egy vir�gmint�s, m�retes hever� terpeszkedett gobelin h�mz�s� d�szp�rn�kkal, �s k�t faragott l�b�, nagy f�les fotel �llt egy kisasztal mellett. A jobb oldali falat teljes eg�sz�ben egy be�p�tett k�nyvespolc foglalta el. Az egyik sarokban egy embermagas �ll�l�mpa volt, karcs� bronz t�nd�rl�ny emelte magasba a lila �riszekkel d�sz�tett l�mpabur�t. A falakon a festm�nyek vir�gz�, z�ldell� t�jakat mutattak. Szinte minden polcon, asztalon volt valami szemet vonz�, kedves figura, �rdekes t�rgy. Szerte a szob�ban k�l�nb�z� m�ret� cserepekben d�san burj�nz� n�v�nyek virultak. Egy mesebeli elvar�zsolt kast�ly �s egy botanikus kert �tv�zet�nek t�nt az eg�sz lak�s.

A z�ld lev�lmint�s sz�nyegen egy termetes, sz�rke tigriscs�kos macska l�pegetett el�nk m�lt�s�gteljesen felemelt farokkal.

– Foglaljatok helyet. Mindj�rt kinyomtatom a horoszk�podat – mondta Zsuzsa.

Az egyik sarokban kecses l�b� r�gi �r�asztalon �llt a sz�m�t�g�p, a monitort egy aranysz�n� kulcsokkal teli, mint�s kend� takarta. Zsuzsa levette a kend�t, �s bekapcsolta a g�pet.

Le�ltem az egyik m�ly fotelba. K�nyelmes �s puha volt. P�ter a hever�n helyezkedett el. A macska odament hozz�, megszagl�szta a cip�j�t, majd hangos dorombol�ssal a l�b�hoz d�rg�l�dz�tt. P�ter lehajolt, �s megvakargatta a f�le t�v�t.

– Szia, Jakab, r�g tal�lkoztunk.

   Azt�n a macska figyelmesen r�mn�zett borosty�ns�rga szem�vel. A pillant�s�t�l eszembe jutott az Angyal utcai macskaszobor. Vajon ez is fog valami k�l�nlegeset produk�lni?

De teljesen �llatszer�en ballagott hozz�m, jobbr�l-balr�l megszagolgatta a nadr�gsz�ramat, majd elfek�dt el�ttem, hosszan elny�jt�zva, a fej�t a cip�mre t�masztotta, �s dorombolni kezdett. Lehajoltam, �s megsimogattam a d�s, selymes sz�r�t.

– Jakabot m�r elb�v�lted. Nem sok ember el�tt veti hasra mag�t – n�zett fel�m Zsuzsa a monitor mell�l.

Gondoltam, jobb, ha el�re tiszt�zzuk a helyzetet.

– Azt m�r most szeretn�m elmondani, hogy �n nem hiszek a horoszk�pban.

– Az j� – mosolygott r�m – �n sem hiszek benne. �n racion�lis ember vagyok, csak a t�nyeket fogadom el. Ezek a t�nyek mutatj�k nekem m�r vagy tizenn�gy �ve, hogy a horoszk�pban benne van az ember velesz�letett tulajdons�ga, de egy�ltal�n nincs benne az ember sorsa, mert azt mindenki �n�ll�an teremti saj�t mag�nak. Vannak persze, akik igyekeznek bizony�tani, hogy van sorsszer�s�g, de �n csak olyat fogadok el, amir�l saj�t tapasztalatom is van. �s mivel az �n �letemben nem m�k�dnek a j�slatok, ez�rt nem hiszek benn�k. Elfogadom azt, ha valakinek m�s a v�lem�nye, csak akkor neki nem tudok tan�csot adni.

   Ez j�l hangzott. Titkon mindig k�v�ncsi voltam a horoszk�pomra, �s szerettem volna tudni, hogy mi lehet ebben az eg�szben az igazs�g. �gy �reztem, Zsuzsa hasonl�an gondolkodhat, mint �n, �s kezdett �rdekelni a dolog.

– Na, mondd, mikor sz�lett�l? – k�rdezte.

– 1975. szeptember 20-�n, Veszpr�mben.

   Be�rta a g�pbe az adatokat, �s k�zben mosolygott.

– �, te is Sz�z vagy, ak�rcsak �n. Egy nappal k�s�bb sz�lettem, mint te, csak �n tizenh�rom �vvel kor�bban. Persze, kit is v�lasztana a Tud�s K�nyvt�rosnak, ha nem egy Sz�zet. �s azt tudod, hogy h�ny �rakor sz�lett�l?

   Magam is elcsod�lkoztam, de teljes r�szletess�ggel azonnal eszembe jutott a v�lasz:

– Igen, mert anya mes�lte, hogy mennyire m�s volt a sz�let�sem, mint a b�ty�m�. Vele, aki els� gyerek volt, v�gig er�s f�j�sai voltak, �s t�z �r�s vaj�d�s ut�n rendben megsz�letett a b�ty�m. N�lam is elindult minden, �s m�r tapasztalatokkal ment be aznap hajnalban a sz�l�szetre, ahol egy id� ut�n lassultak, majd abbamaradtak a f�j�sok. – Mintha valami k�db�l bukkantak volna fel bennem a mondatok. Tudtam, hogy ezt a t�rt�netet sokszor hallottam, de sehogy sem siker�lt felid�zni se anya hangj�t, se az arc�t. Hideg szavak voltak csak bennem, �s a f�j� hi�ny. – Az orvosok szerint minden rendben volt, m�g biztosan nem volt itt az id�, �s d�lel�tt f�l tizenegykor azt mondt�k, keljen fel nyugodtan, �s s�t�lgasson egy kicsit a folyos�n. Anyuk�m viszont agg�dott, �s �gy �rezte, valami gond van. Azt�n ahogy lesz�llt a sz�l��gyr�l, elkezdett �mleni bel�le a v�r. Volt nagy kapkod�s, vinni akart�k a m�t�be, de akkor j�ttek a heves f�j�sok, �s mire az inf�zi�val oda�rtek, m�r ki is b�jtam. Azt mondt�k, p�r percen m�lt az �letem, �s lehet, hogy az �v� is. Ut�na viszont m�r minden rendben volt. Kider�lt, hogy a m�hlep�ny kezdett el kor�bban lev�lni, vagyis val�sz�n�leg id�ben ahhoz k�pest, ha �n nem �llok le f�l�ton. �gyhogy innen tudom, hogy d�lel�tt 10 �ra 35 perckor sz�lettem.

   Zsuzsa be�t�tte a g�pbe az adatokat, �s a monitoron megjelent egy k�r alak� �bra sz�nes vonalakkal.

– �gy t�nik, t�bb hasonl�s�g is van benn�nk. Neked is Skorpi� ascendensed van, ak�rcsak nekem – felpillantott. – De nem irigyellek az�rt, hogy t�ged v�lasztott a Tud�s. Nem k�nny� dolog manaps�g a K�nyvt�r kapuj�t �rizni.

– De Anna k�pes r�. Olyan er� van benne, amit mi felfogni is alig tudunk – mondta P�ter.

A nyomtat� z�mm�gni kezdett. Zsuzsa kivette a k�sz lapot, kikapcsolta a sz�m�t�g�pet, �s le�lt velem szemben a m�sik fotelba.

– Igen, �n is �rzem. Ez az, ami nincs benne a horoszk�pban. Az csak egy s�k vet�lete a szem�lyis�gednek, pont �gy, mint egy t�rk�p, de nincsenek rajta jel�lve a hegycs�csok. Az �letben eg�szen m�sk�nt m�k�dik az az ember, aki csup�n dombokon s�t�l, �s m�shogy az, akinek ott magas hegyek emelkednek. Ez itt a szem�lyis�ged t�rk�pe – mutatta fel�m az �br�t. – Gondolom, m�g nem l�tt�l ilyet.

– Az Elix�r �js�gban n�ha meg szoktam n�zni a havi el�rejelz�st, de mivel soha nem stimmelt r�m, nem nagyon foglalkoztam vele. Ott l�ttam ilyen �br�kat.

– �n azt hiszem, �rdekel ez t�ged, csak m�g nem mert�l vele igaz�n foglakozni – a mondat v�gi hangs�lyt nyitva hagyta, vehettem k�rd�snek �s kijelent�snek is.

Belegondoltam, val�sz�n�leg igaza van.

– Azt hiszem, ha kider�lt volna, hogy az �letem kisz�m�that�an m�k�dik, az megijesztett volna. Nekem nagyon fontos a tudat, hogy �n ir�ny�tom a sorsom.

– Ez nagyszer� – helyeselt Zsuzsa –, szerintem is ez a l�nyeg. Ez�rt �ll�tom, hogy a horoszk�pban semmilyen j�v� sincs meg�rva. Az van benne, hogy milyen tulajdons�gokkal sz�letett meg az illet�, �s hogy ezekb�l ad�d�an milyen j� �s rossz lehet�s�gei vannak az �letben. De hogy ezekb�l mit val�s�t meg, az m�r minden ember saj�t d�nt�s�n m�lik.

– �gy viszont t�nyleg �rdekel a dolog. – K�l�n�s �rz�s fogott el. Mintha ott lenne el�ttem valami fontos dolog egy z�rt dobozban, de eddig bele se n�ztem, mert nem tudtam, mit tartalmaz. Most viszont nagyon k�v�ncsi lettem, �s tudni akartam mindazt, amit Zsuzsa l�t ezekb�l az �br�kb�l.

– El�sz�r besz�lgess�nk ink�bb az elm�leti r�sz�r�l – k�rtem. – Akkor jobban el tudom d�nteni, mit gondoljak err�l az eg�szr�l.

– Sz�vesen – felelte Zsuzsa. – Am�gy is jobban szeretek tan�tani, mint magyar�zni. Ink�bb kulcsot adok az embereknek, akik ig�nylik, minthogy �n mondjam el azt, amit �k is el tudn�nak olvasni.

– Akkor hossz� t�vra rendezkedem be – jegyezte meg P�ter. – F�zhetek egy te�t nektek?

– Persze, tudod, hol tal�lod.

   P�ter kiment a konyh�ba, Zsuzsa el�m tartotta a lapot.

– Ez az �bra – mutatott a z�ld k�rre a furcsa jelekkel – az �gbolt t�rk�pe akkor, amikor megsz�lett�l. Amikor �gy lerajzoljuk, att�l kezdve pedig a szem�lyis�ged t�rk�pe. A Nap, a Hold �s a t�bbi nyolc bolyg� mutatja, milyen tulajdons�gokkal j�tt�l erre a vil�gra. �n abban hiszek, hogy ez az �bra olyan, mint egy kapu az �gen, szimbolikus feliratokkal: azt jelzi, hogy aki abban az id�ben sz�letik, milyen tulajdons�gokkal �rkezik. De szerintem nem a bolyg�k sug�rozz�k be az illet�t. Ez nem is lenne logikus, hiszen az ember nem egy �res lapk�nt �rkezik a vil�gra, amit a bolyg�hat�sok pecs�telnek sorsszer�v�, hanem m�r kilenc h�napja genetikailag k�szen van. A horoszk�p nem hat�rozza meg, csak megmutatja azt, hogy milyen vagy. Azt, hogy ez mi�rt m�k�dik, nem tudom, nekem megfelel az a v�lasz, hogy szinkronicit�s, egyidej�s�g van a vil�gunkban. A tapasztalatom mutatja, hogy m�k�dik ez a rendszer.

– �s aki korasz�l�tt lesz? Vagy akit megcs�sz�roznak?

– Szerintem csak olyan dolog t�rt�nhet az emberrel, ami megegyezik a benne hordozott tulajdons�gokkal. �s az ember m�r m�hen bel�l is egy�nis�g, amit az is mutat, hogy nagyon k�l�nb�z� m�don viselkednek a magzatok. Vannak lust�bbak �s mozg�konyabbak, �s elt�r� m�don reag�lnak a k�ls� ingerekre is.

– Neked mi a foglalkoz�sod? – vetettem k�zbe.

– M�r kilenc �ve asztrol�gus vagyok, de eredetileg v�d�n� a hivat�som. Vas megy�ben dolgoztam tizenegy �vig.

– Az �n �desany�m is v�d�n�, S�megen. – Ez ebben a pillanatban jutott eszembe, �gy, mint amikor felmer�l egy eml�k a tudat m�ly�r�l. Most m�g rokonszenvesebbnek l�ttam Zsuzs�t. Mintha egy halv�ny kapcsolatot jelentene a m�ltamhoz, �s tal�n abban is seg�thet, hogy megtal�ljam magamat ebben az �sszezavarodott helyzetben.

Zsuzsa kedvesen r�m mosolygott, �s folytatta a magyar�zatot:

– Teh�t az, aki cs�sz�rmetsz�ssel sz�letik, az eredeti tulajdons�gai szerint is hajlamos arra, hogy kiss� lust�n �lljon az �let feladataihoz. Azt v�rja, hogy egyszer csak ki fog ny�lni egy sz�les kapu, �s nem kell neki egy sz�k r�sen nagy er�fesz�t�ssel �tt�rni. Az ilyen m�don sz�letett embernek meg kell tanulnia, hogy a vil�g nem mindig t�rja sz�lesre az ajt�t, �s csak akkor lesz az �v� az �lete, ha megtanul k�zdeni a c�ljai�rt. J� esetben r��bred, hogy �rdemesebb a saj�t kez�be venni az ir�ny�t�st, k�l�nben az �let durv�n kir�ngatja a k�nyelmes helyzet�b�l. Aki korasz�l�ttk�nt j�n a vil�gra, az hajlamos menek�lni a feladatok el�l, elsietni, elkapkodni a dolgokat. J� esetben viszont az els� ijeszt� tapasztalat ut�n sokkal megfontoltabb� v�lik, �s r�j�n, hogy jobb, ha el�bb er�t gy�jt, felk�sz�l a neh�zs�gekre, �s csak azut�n v�g bele a fontos dolgokba. De �teshet a m�sik v�gletbe is, �s szinte semmibe se mer belekezdeni, �lland�an bizonytalankodik. Teh�t mindig az egy�nen m�lik, hogy az �lete legels� tapasztalat�val mit kezd, benne ragad-e az eredeti s�m�ban, vagy k�pes v�ltozni, okulni a tapasztalatokb�l.

A te esetedben azt mutatja a sz�let�sed folyamata, hogy hajlamos vagy f�l�ton le�llni, �s csak akkor szeded �ssze magad, ha valami m�r az �letedet vesz�lyezteti, akkor viszont gond n�lk�l megoldod a feladatot.

– H�t, lehet benne valami. Az biztos, hogy eddig el�g k�nyelmesen �ltem az �letemet, �s nem kellett t�l nagy er�fesz�t�seket tennem semmi�rt. Tanultam, dolgoztam, kiegyens�lyozottan m�k�d�tt az �letem eg�szen a m�lt p�ntekig – mondtam.

– Viszont harminc �ves leszel szeptemberben. Ez az �letkor minden embernek egy vizsga, ahol v�laszolni kell az �let igaz�n fontos k�rd�seire: ki vagy, mire vagy k�pes, mit tudsz adni a vil�gnak. Olyan ez, mint egy m�sodik sz�let�s, csak most a feln�tt, a tudatos �s felel�ss�gteljes �letbe kell bel�pni.

– H�t… nem is tudom – mondtam bizonytalanul. – Ha ez mindenkin�l �gy van, m�r felt�nt volna, hogy ilyenkor valamilyen nagy v�ltoz�st �lnek �t az emberek. De �n eddig nem hallottam err�l.

– A k�rd�st mindenki meghallja, de a t�bbs�g gondolkoz�s n�lk�l r�v�gja a m�r k�sz v�lasz�t, �s m�ris megy tov�bb az �lete. Azokn�l okoz ez probl�m�t, akikben �nmaguk el�l is elrejtve ott van valami plusz, olyan egyedis�g, �rt�k, amit ebben az id�ben fel kell ismerni�k magukban, k�l�nben nem lesz helyes a v�lasz, elakad az �let�k, �s a k�rd�s �jra �s �jra megjelenik el�tt�k.

Az angyalemberekn�l gyakori ebben az �letkorban a nagy v�ltoz�s. Sokan ekkor fedezik fel a val�di �nj�ket, vagy legal�bbis annak egy r�sz�t. Persze ez egy t�gabb id�szak, �ltal�ban huszonkilenc �s harminch�rom �v k�z�tt zajlik. Azt�n lehet halasztgatni is, mint egy igazi vizsg�t, de legk�s�bb negyvenk�t �ves korra letelik a gondolkod�si id�. Aki ekkorra sem tal�lja meg val�di �nmag�t, �s nem tudja a felsz�nre hozni a k�pess�geit, annak ett�l kezdve lesz�ll� �gba ker�l az �lete, �s egyre boldogtalanabbul halad a nyugd�jaskor fel�. Persze, ezut�n is b�rmikor felfedezheti, ki is � igaz�n, csak k�zben �rt�kes id�t veszteget el. Aki viszont r��bred a kor�bban nem ismert k�pess�geire, az azt �rezheti, mint amikor egy rak�tahajt�m�n�l bekapcsolj�k a m�sodik fokozatot. Az, ami azel�tt az �lete cs�cspontj�nak t�nt, csup�n a kiindul�pontja lesz a k�vetkez� r�pp�ly�nak.

Szerintem te most ezt a kr�zist �led �t, �s ak�rcsak a sz�let�sedn�l, szeretn�d cs�ndben, er�fesz�t�s n�lk�l �tv�szelni az eg�szet. De, ahogy harminc �ve, ugyan�gy most is b�rmikor �sszeszedheted magad, �s bel�phetsz egy �j �letbe. �s tal�n nem lenne musz�j kiv�rnod egy �jabb v�szhelyzetet – n�zett r�m mosolyogva.

– Lehet, hogy p�r l�p�st m�r meg is tettem – jegyeztem meg, a reggeli f�gg�folyos�s �lm�nyre gondolva.

– Az nagyszer�, csak ne �llj le, haladj tov�bb – mondta Zsuzsa. Vett egy nagy l�legzetet, h�trad�lt a fotelban, �gy folytatta. – Na, n�zz�k akkor az asztrol�gi�t. Ez egy j�l m�k�d�, kipr�b�lt szimb�lumrendszer, m�g abb�l a korb�l, amikor egy-egy k�ppel az ember a teljess�get le tudta �rni. Olyan ez az �bra, mint maga az ember.

Ha te fogod magad, �s elballagsz a k�rzeti orvoshoz, az megvizsg�l, megm�ri a s�lyodat, v�rnyom�sodat, csin�l egy EKG-t, �s mond p�r eredm�nyt, ad p�r tan�csot. Ha elm�sz egy ideggy�gy�szhoz, az m�r meg tudja n�zni EEG-vel az agym�k�d�sedet is. Ha pedig egy pszichol�gushoz fordulsz, az a lelkedr�l, az �rzelemvil�godr�l fog diagn�zist mondani. Ugyan�gy, ha ezzel a horoszk�ppal k�l�nb�z� n�zet� asztrol�gusokhoz m�sz el, elt�r� eredm�nyeket hallhatsz, �s lehet, hogy a saj�t szakter�let�n mindegyik�knek igaza lesz, hiszen m�s-m�s oldalr�l vizsg�lt�k a k�pletedet.

Persze mindenki azt csin�lja, j� esetben, amiben hisz. �n abban hiszek, hogy a horoszk�p csup�n tulajdons�gt�rk�p, �s nem sorsszer�s�g.

Szerintem m�r csak az�rt sem lehet j�solni a horoszk�pb�l, mert abb�l az k�vetkezne, hogy abban az id�pontban, amikor egy s�lyosan fogyat�kos gyerek megsz�letik, minden csecsem�nek ugyanolyannak kellene lennie. Vagy ott van a szi�mi ikrek p�ld�ja. Ha lenne az emberben b�rmi, ami programk�nt meghat�rozza az �let�t, akkor, ha m�soknak nem is, de a szi�mi ikreknek teljesen egyforma �letet kellene �lni�k, azonos esem�nyekkel, azonos betegs�gekkel. �s ez nincs �gy. A legk�zelebbi p�lda az erd�lyi szi�mi ikrek�, akiket, ha j�l eml�kszem, hat �ve v�lasztottak sz�t Szegeden. Az egyik egy kedves, cserfes �rtelmes kisl�ny, a m�sik s�lyosan s�r�lt, alig tud j�rni, besz�lni. Egy klasszikus asztrol�gus melyik �letet j�soln� meg ugyanabb�l az �br�b�l? Az egyiknek minden es�lye megvan a f�rjre, csal�dra, j� munk�ra, a m�siknak mindez hi�nyozni fog az �let�b�l.

De n�zz erre a lapra, l�thatod, hogy ez egy ar�nylag egyszer� �bra. T�bb milli�rdnyian �l�nk a F�ld�n, �s ennek nincs annyi vari�ci�ja. Az id� �s a f�ldrajzi hely adja az alapot, mint egy k�tv�ltoz�s egyenlet, �s ezeknek a vari�ci�i gyakran adnak ki azonos k�pleteket. T�bb milli� ember �l ugyanolyan horoszk�ppal, m�g sincs k�t teljesen egyforma �let, m�g a szi�mi ikrekn�l sem.

   B�logattam. P�ter k�zben egy sz�nes t�lc�n vir�gmint�s cs�sz�ket hozott be, lepakolta �ket az asztalra, �s kifel� menet m�g vid�man visszasz�lt:

– Majd ha m�r sikeresen meggy�zted Ann�t, hogy az asztrol�gia semmire se j�, ut�na azt is �ruld el neki, mi�rt n�zed m�gis azt az �br�t.

   Zsuzsa nem hagyta zavartatni mag�t.

– El�sz�r azt szoktam elmondani, hogy mi az, ami nincs benne, �s ut�na r�t�rhet�nk arra, amit val�ban meg tud mutatni a horoszk�p. Teh�t szerintem az ember velesz�letett alkat�t mutatja csup�n, �s egy�ltal�n nincs meg�rva benne, hogy az illet� a hozott tulajdons�gokkal milyen �letet fog �lni. A tulajdons�gaib�l ad�d�an lesznek olyan esem�nyek, amelyekre nagyobb az es�lye, de ezeket egy�ltal�n nem biztos, hogy val�ban meg is �li. – El�rehajolt, a besz�de lend�letesebb�, hat�rozottabb� v�lt. – �n egyetlen �ltal�nos t�rv�nyben hiszek, �s ez az „amint fent, �gy lent”-t�rv�nye. Sz�momra egy eszme csak akkor hiteles, ha olyan elvekre �p�l, amit az ember a h�tk�znapok sor�n is megtapasztalhat. Teh�t annak, amit idelent, az anyagi s�kon l�tunk, egyeznie kell a szellemi s�k t�rt�n�seivel. Ha az anyagi vil�g mereven korl�tozza az ember �let�t, akkor a szellemi s�k t�rv�nyeinek is nagyon hat�rozottaknak kell lenni�k. De ha a h�tk�znapokban azt l�tom, hogy rengeteg szabad v�laszt�sa van az embernek, �s minden kisz�m�thatatlan, akkor szerintem ugyanez m�k�dik a szellemi vil�gban is.

Az asztrol�gia szimb�lumrendszere m�r t�bb ezer �ves, �s azokat az alapelveket, amiket a hagyom�nyos n�z�pont� asztrol�gia haszn�l, m�g a k�z�pkorban r�gz�tett�k. Akkoriban az emberek azt l�tt�k, hogy a sz�let�s pillanata eld�nti a sorsukat. Aki jobb�gynak sz�letett, az is maradt, aki gr�fi kast�lyban l�tta meg a napvil�got, az gr�fk�nt �lte v�gig az �let�t. B�r id�nk�nt voltak forradalmak, l�zad�sok, de az �let nagy r�sze eleve elrendeltnek l�tszott. �gy gondolt�k, ha ilyen korl�tok k�z� sz�letik az ember, akkor biztosan meg van �rva a sorsa, �s ez valahonnan ki is olvashat�.

Mivel az �letben is megj�solhat� volt, hogy egy r�gh�z k�t�tt jobb�gy abban a faluban fogja le�lni az �let�t, ahol sz�letett, vagy hogy egy gr�fkisasszony milyen t�rsas�gi �letet fog majd �lni feln�ttk�nt, logikusnak t�nt, hogy egy m�sik, magasabb n�z�pontot haszn�lva egy�b esem�nyek is kiolvashat�k egy sz�let�si d�tumb�l. Sem az ember szem�lyis�ge, sem a t�rsadalmi k�rnyezete nem nagyon v�ltozott egy �let alatt. Nem volt m�g pszichol�gia, sem �nfejleszt�s, mindenki egyszer�en csak meg�lte azokat a tulajdons�gokat, amelyekkel sz�letett. Teh�t �lland� volt a k�rnyezet, �lland� az egy�n, �s nagy val�sz�n�s�ggel megj�solhat�ak voltak a f�bb �letesem�nyek. – Zsuzsa sz�les k�zmozdulatokkal, igaz�n sz�rakoztat�an magyar�zott. K�nyelmesen elhelyezkedtem a fotelban, �s �lveztem a r�gt�nz�tt kisel�ad�st. – Az emberek �lete nagyj�b�l �gy zajlott, mintha egy vonatra sz�lettek volna meg, amelynek s�nje volt, menetrendje, a halad�s�ba nem sz�lhattak bele, �s szigor� helyjegyeket kaptak indul�skor, hogy els�-, m�sod- vagy harmadoszt�ly� kup�ban utazhatnak-e. Azt�n csak h�trad�ltek, �s az volt a dolguk, hogy �lj�k meg mindazt, amit az �let vonata el�j�k hoz. Kev�s ember tudott kem�ny munk�val m�sik oszt�ly� kocsiba ker�lni, �s csak n�h�nyuknak siker�lt �gy kiugrani a vonatb�l, hogy �ps�gben �tkapaszkodjanak egy m�sikra. Mivel a f�ldi �let merev keretek k�z�tt zajlott, ez�rt prec�z sz�mol�ssal, egy fels�bb, szellemi n�z�pontb�l az anyagi s�kr�l nem l�that� esem�nyekr�l is eg�szen pontos j�slatokat lehetett mondani.

Azt�n, amikor j�tt a szabadabb, nyitottabb vil�g, akkor olyan lett az �let, mintha mindenki egy vas�ti p�lyaudvarra sz�letett volna, �s a tanul�ssal, szakmav�laszt�ssal v�ltotta meg a jegy�t a vonatra. Att�l kezdve viszont megint s�nre ker�lt az �lete. Teh�t egy bizonyos �letkor ut�n �ltal�ban h�tk�znapi szinten is �tl�that�v�, megtervezhet�v� v�lt a j�v�. Ha ezt az �lland�s�got egy m�sik rendszerben, fontosabb �letesem�nyekre akart�k megj�solni, �s ehhez pontos�tott�k azt, hogy eddig mikor mi t�rt�nt az illet�vel, akkor az el�revet�tett esem�nyek is el�g nagy val�sz�n�s�ggel megval�sultak. Teh�t egy el�rel�that� f�ldi vil�ghoz tartozhat egy kisz�m�that�, megj�solhat� szellemi szint is.

De n�zz�nk k�r�l ma. B�r folyamatosan azt halljuk, hogy mennyire fontos, hogy ki hova sz�letik, az egy�ni �letben azt l�tjuk, hogy megj�solhatatlan, kib�l mi lesz. Lehet, hogy egy gazdag orsz�gba sz�letik, amit egyszer csak sz�td�l egy h�bor�, lehet, hogy tehet�s csal�d gyereke lesz, de egy t�rsadalmi vagy gazdas�gi v�ltoz�s miatt a vesztesek k�z�tt tal�lhatja mag�t. �s mivel ny�lnak a hat�rok, lehet, hogy szeg�ny orsz�gban l�tja meg a napvil�got, de egyre t�bb az es�lye, hogy m�shol boldoguljon.

A szakm�kr�l nem is besz�lve. Az, aki tan�ri diplom�t szerez, lehet, hogy gyerekeket tan�t, de �vente v�ltoz� k�vetelm�nyrendszer szerint, bizonytalan fizet�ssel, v�ltoz� nyugd�jid�vel. De lehet, hogy ezzel a k�pes�t�ssel is munkan�lk�li, mert bez�rt�k az iskol�t, ahol tan�tott, lehet, hogy biztos�t�si �gyn�k, vagy a m�di�ban milli�kat keres. A h�tk�znapi �let�nk teljesen kisz�m�thatatlann� v�lt, �s egyre kev�sb� tervezhet� el�re.

Ez�rt er�s�d�tt meg az emberekben a kapaszkod�sv�gy, �s keresnek j�sokat, asztrol�gusokat, mert hinni akarnak valami biztosban, ami viszont m�r nincs. A v�ltoz� fizikai vil�ghoz kisz�m�thatatlan szellemi s�k tartozik. Ennek a legfontosabb oka pedig az ember szabad akarata.

– A mindens�git, Jakab, menj m�r az �tb�l! – P�ter j�tt be a konyh�b�l, kez�ben a te�skancs�val, �s majdnem kereszt�lesett az el�je somford�l� macsk�n. – Na, majdnem rep�ltem itt egyet a szabad akarat nev�ben.

   Nevett�nk, Jakab s�rt�d�tten felugrott a hever�re, �s m�lt�s�gteljes mosakod�sba kezdett. P�ter kit�lt�tte a te�t, �s fel�nk k�n�lta a t�lc�n. Kiv�lasztottam egy sz�p nefelejcses mint�j� cs�sz�t, �s belekortyoltam a te�ba. K�l�nleges, fah�jas �ze volt.

– Nagyon finom. Milyen tea ez?

   Zsuzsa elvett egy margar�t�s poharat, �s belek�stolt:

– A Mandala te�kb�l v�lasztott�l? – k�rdezte P�tert�l.

– Igen, ez a Harmony. Gondoltam, j�t tesz egy kis t�z.

– Ezek k�l�nb�z� �z� f�szeres biote�k – fordult fel�m Zsuzsa. – Na, folytassuk.

   P�ter fogta a harmadik cs�sz�t, amin b�zavir�g volt, le�lt a hever�re, �s b�k�t� sz�nd�kkal f�l k�zzel az �l�be h�zta a macsk�t. Az eleinte k�rette mag�t, de azt�n k�nyelmesen elny�jt�zott, hagyta mag�t simogatni, �s a szok�sos el�gedett dorombol�s�ba kezdett.

Zsuzsa folytatta a magyar�zatot:

– A mai vil�g szerintem �gy m�k�dik, hogy minden ember kap a sz�let�sekor egy nagy halom aut�alkatr�szt, amib�l �ssze kell szerelnie egy m�k�d�k�pes j�rm�vet. Ez lesz az � szem�lyis�ge, �s ennek a lelt�ra l�tszik a horoszk�pb�l. De m�r az elej�n nagy k�l�nbs�gek lehetnek att�l, hogy ki milyen �gyesen tudja �sszeilleszteni a k�l�nb�z� alkot�elemeit, �s siker�l-e mindegyiket be�p�tenie. Van, aki egy �leten kereszt�l a csomagtart�ban cipeli az aut�ja motorj�t, �s k�zben nagy er�fesz�t�ssel, l�bbal hajtja a kocsit. �s nem �rti, hogy m�sok mi�rt tudnak olyan k�nnyed�n elh�zni mellette.

Ez az aut�s jelk�p a kedvenc szimb�lumom, mert nagyon j�l el lehet mes�lni vele mindazt, ami az emberben t�rt�nik.

A mai gyerekek k�z�l r�ad�sul t�bben m�r nem is k�sz alkot�elemeket hoznak, csup�n egy szellemi tervrajzot �s er�t a megalkot�shoz. Azt�n itt lent d�ntik el, milyen anyagb�l k�sz�tik el azt az alkatr�szt. Ez�rt �k sokszor m�r az alapanyag tekintet�ben is m�sok, mint a hasonl� horoszk�p� t�rsaik, ez�rt eg�szen m�s min�s�g� lesz a k�sz szem�lyis�g�k. Sokkal egyedibbek, k�l�nlegesebbek. Ugyanannak az asztrol�giai jelk�pnek ma m�r j�val nagyobb m�lys�gei �s magass�gai vannak.

Min�l tudatosabb az ember, ann�l nagyobb a vari�ci�s lehet�s�ge. Az, aki nem csup�n �szt�n�sen �l, az nem f�l�lomban fogja �sszeszerelni az aut�t, �s m�r a legelej�n m�s lehet, mint az �tlag. Ahogy az ember k�zbe vesz, kicsomagol �s beilleszt mag�ba egy-egy tulajdons�got, �gy v�lik az l�that�v�, haszn�lhat�v�. Azt�n egy k�vetkez� alkot�elem m�dos�t rajta, b�v�ti vagy eltakarja azt. Ez�rt vannak k�l�nb�z� szakaszai egy gyerek fejl�d�s�nek, amikor l�tv�nyosan m�s-m�s tulajdons�gok hangs�lyosak a szem�lyis�g�ben.

A m�sik fontos dolog, ami m�g benne van a horoszk�pban, az annak a t�jnak a t�rk�pe, ahova az illet� megsz�letik. Ehhez a vid�khez is mutat bizonyos t�rk�pet a horoszk�p, azt, hogy merre van a j� ir�ny, merre �rdemes menni, illetve hol vannak g�dr�k, szakad�kok. De ezt az �letet m�r mindenkinek �nmag�nak kell ir�ny�tania. A saj�t szabad akarata az, ami vezeti ezt az aut�t. D�nt�sek n�lk�l csak sodr�dik az �letben, �s k�nnyen az �t sz�l�n tal�lja mag�t. Am�gy a mai felgyorsult vil�gban az utak is v�ltoznak, az, ami kor�bban f��tvonalnak t�nt, p�r �v m�lva zs�kutc�v� v�lhat, vagy egy dug� miatt lesz j�rhatatlan, mert t�l sokan v�lasztott�k.

A l�nyeg azonban az, hogy a mai �letet nem lehet h�trad�lve �lni, mert m�r nem vonatban �l az ember, hanem aut�ban. Ezt m�r vezetnie kell, d�nt�seket hozni, nyomni a g�zt vagy f�kezni, forgatni a korm�nyt. Att�l f�gg�en, hogy milyen �gyesen ir�ny�tja valaki az �lete aut�j�t, milyen �tvonalat v�laszt a megadott t�jon, teljesen elt�r� �leteket �lhet meg ugyanolyan horoszk�ppal. �s ett�l lesz megj�solhatatlan, hogy az adott ember adott viszonyok k�z�tt mit fog tenni.

Persze sok asztrol�gus mond ma is j�slatokat, hiszen nagy r�juk a kereslet. Ennek az egyik vari�ci�ja, amikor el�g sok �ltal�nos dolgot felsorol az ember, rem�lve, hogy abb�l p�r dolog majd csak stimmelni fog. Na, ez a komolytalan r�sze. De vannak, akik nagyon komolyan veszik, �s lelkiismeretesen, alapos sz�m�t�sokkal keresik meg a legval�sz�n�bb esem�nyeket. Ha ezeket meghallja valaki, hihet�nek tartja, f�leg, ha a m�ltat n�zve nagyr�szt stimmeltek is ezek. Csakhogy az ember nem g�pezet, m�g akkor sem, ha sok a rutinszer� cselekedete. Az ilyen elemz�s olyan, mint egy tudom�nyos alap� tot�tippel�s. A szakembernek teljesen igaza van, val�ban azokra az esem�nyekre van a legnagyobb es�ly, amelyeket � kisz�molt – de ett�l m�g a tot�ban sem gazdagodott meg senki. Att�l, hogy egy meccset minden sz�m�t�s szerint a Real Madridnak kellene nyerni, m�g k�nnyen kikaphat, ez�rt nevezik ezt szerencsej�t�knak. Lehet, hogy csak egy sz�zal�k az es�lye a dolognak, de att�l az m�g teljes eg�sz�ben bek�vetkezhet.

Sokan �lik ma is rutinb�l az �let�ket, �s n�luk j�nnek be a legnagyobb ar�nyban a j�slatok. De min�l �n�ll�bb valaki, ann�l szabadabb �s kisz�m�thatatlanabb az �lete. Ilyenkor nem j�n be menetrendszer�en a j�, de a rosszat is nagy es�llyel elker�lheti az illet�. Az, aki k�pes bel�lr�l j�v� d�nt�seket hozni, le mer t�rni a megszokott, bej�ratott utakr�l, �s �szreveszi a kis �sv�nyeket, vagy k�pes �j utat t�rni mag�nak, az sokkal �rdekesebb, egy�nibb �letet fog �lni, mint egy �tlagember. Nem megj�solhat�t, nem tucat�letet, hanem val�dit, egy�nit, ami csak az �v�.

A k�l�nleges hegycs�csokra sosem visz fel aut�p�lya. Aki nem csak egy sz�rke aszfaltcs�kon akarja elt�lteni az �let�t, annak �beren kell figyelnie az alig l�that� �tkeresztez�d�seket, �s le kell kanyarodnia a kev�sb� j�rt utakra, amik elvihetik a legszebb t�jakra. Az az ember, aki megszok�sb�l k�veti a f��tvonalat, k�s�bb meggy�z�d�ssel �ll�thatja, hogy neki nem volt m�s lehet�s�ge, nem olyan szerencs�s, mint az a t�rsa, aki magas hegycs�csokra jutott. Pedig ugyanazon a t�jon aut�ztak, csak a m�sik vette a b�tors�got, �s megkereste a saj�t �tj�t. A mai vil�g rengeteg k�l�nleges lehet�s�get tartogat mindenki sz�m�ra, csak sokan nem merik �szrevenni azokat, hiszen a keskeny �sv�ny mindig kock�zatot jelent a f��tvonalhoz k�pest.

Akikkel �n tal�lkozom, azok f�leg angyalemberek, ak�r tudj�k magukr�l, ak�r nem. Az � �let�kben szerencs�re nem menetrendszer�en j�nnek az esem�nyek. Az sokat seg�thet nekik, ha valaki elmondja, milyen tulajdons�gokkal sz�lettek, �s milyen fejl�d�si feladatot hoztak magukkal erre az �letre, de nagyon v�ltozatos m�don �lik �s oldj�k meg azokat.

   Zsuzsa kortyolt egyet a te�j�b�l, azt�n folytatta a magyar�zatot. Olyan volt, mint egy lelkes tud�s, aki a kedvenc szakter�let�r�l akar p�r perc alatt minden fontos dolgot elmondani az �rdekl�d�knek. Szinte sodort mag�val a szavai lend�lete.

– A feln�vekv�s sor�n teh�t az alkot�elemekb�l �ssze�ll�that� egy aut�, �s a horoszk�pb�l az l�tszik, ha p�ld�ul eleve defektes a jobb els� ker�k. Erre a hagyom�nyos n�z�pont� asztrol�gus t�nyk�nt megj�solja, hogy mivel az illet� j�rm�ve jobbra h�z, egy id� ut�n a jobb oldali �rokban fog kik�tni, t�r�dj�n ebbe bele, ez az � sorsa, ilyen aut� jutott neki. Egy kis j�indulattal m�g ehhez hozz� lehet tenni, hogy igyekezzen minden erej�vel balra ellenkorm�nyozni, akkor tal�n kih�zhatja egy ideig az �ton.

Az �n feladatcentrikus n�z�pontom szerint a vezet�nek az a dolga, hogy ismerje fel, ha gond van, sz�lljon ki, j�rja k�r�l az aut�t, vegye �szre a defektes kereket, �s azt�n cser�lje is ki. �s akkor ett�l kezdve nem fog m�k�dni az eredeti j�slat, nem megy jobbra az aut�, de nem j� az eredeti tan�cs sem, mert ha m�g mindig balra h�zza a korm�nyt, akkor most meg abba az �rokba fog belemenni. Ett�l kezdve az aut� j�l halad, de ha rosszul tekeri a korm�nyt, term�szetesen b�rmelyik �rokban kik�thet, teh�t nem b�zhatja el mag�t a vezet�.

Csakhogy ahhoz, hogy ezt megtehesse az ember, sz�ks�ge van arra a nagyon fontos tud�sra, hogy � nem azonos az aut�j�val. Fel kell ismernie, hogy van a szem�lyis�ge, vannak a tulajdons�gai, de ezek felett, ezeket ir�ny�tva van egy tudatos �nje.

Sok ember eddig nem jut el, teh�t nincs meg a vezet�, aki jav�tani tudna a sors�n. �k �gy �lik az �let�ket, hogy azt l�tj�k, a jobb oldali f�k egyre fenyeget�bben rohannak fel�j�k, �s egy id� ut�n nekik is j�nnek. Pedig �k teli torokb�l kiab�lnak, hogy f�lre innen, ne b�ntsatok! Ezek az emberek azt l�tj�k, hogy a vil�g j�n fel�j�k, hozza a j� vagy rossz esem�nyeket, �s nem tudnak ezen v�ltoztatni. Nem veszik �szre, hogy ott van el�tt�k az �let�k korm�nykereke, csak meg kellene v�gre ragadni. Csakhogy ezzel egy�tt a felel�ss�g is az �v�k lenne, �s kider�lne, hogy nem a gonosz f�k rohannak nekik, hanem �k vezett�k eddig rosszul az aut�jukat.

A m�sik gond, hogy egy kereket kicser�lni nem k�nny� dolog. Egyszer�bb bent b�slakodni az �l�sben, vagy a korm�nyt tekergetni g�rcs�sen. Sokan nem veszik a f�rads�got a v�ltoztat�shoz, ink�bb belet�r�dnek, hogy ez az � sorsuk.

Azt�n van, amikor m�sokt�l k�r�nk seg�ts�get. Ez val�j�ban csak annyit jelent, hogy valaki k�v�lr�l felpump�lja a lapos kereket. Ez egy ideig t�k�letesnek t�nik, csakhogy a defekt nem t�nt el, teh�t p�r kilom�ter ut�n ugyanott tartunk. Ez l�tsz�lag seg�t, hiszen haladtunk valamennyit, de hosszabb t�von m�gsem j�, mert a ker�k egyre gyorsabban fog leereszteni, �s az egyenetlen halad�s az aut� t�bbi r�sz�t is rong�lja m�r. A c�lir�nyos k�zleked�st pedig felv�ltja a k�ts�gbeesett seg�ts�gkeres�s miatti rohang�l�s, �s k�zben teljesen elvesz�theti az ember az eredeti �tvonal�t.

Egy fontos szab�ly: mivel ez a szem�lyis�g a mi�nk, m�s nem jav�thatja meg helyett�nk. Gyorsseg�lyt kaphatunk, de val�di v�ltoz�st csak mi magunk hozhatunk l�tre. A t�bbi vagy csak r�vidt�vra sz�l, vagy, ami m�g rosszabb, idegen alkatr�szt jelent, �s t�nkreteszi az egyedi m�k�d�s�nket.

A feladat teh�t: el�sz�r �sszeszerelni az aut�t, azt�n megtanulni vezetni, majd felismerni a hib�kat, �s azt�n, az igazi teend�: kijav�tani a hib�s alkatr�szeket. Akinek ez siker�l, az val�j�ban t�ll�p a sors�n. A szem�lyis�gt�pusa azonos marad, aut�t nem v�ltott, de m�r nem lesznek r� jellemz�ek a sz�let�si hib�k. S�t, mivel megjav�totta az alkatr�szeket, az, ami kor�bban gyenges�ge volt, az lesz az ereje.

H�tk�znapi p�ld�val: ha valaki gyeng�nek, betegesnek sz�letik, akkor javasolj�k neki, hogy sportoljon az eg�szs�ge �rdek�ben. Ha nem veszi ehhez a f�rads�got, akkor val�ban gyenge marad. De sok sportol� �letrajz�ban szerepel egy ilyen orvosi tan�cs kiindul�pontk�nt, azt�n a t�rt�net cs�cs�n ott az olimpiai arany�rem. Teh�t az�rt, mert gyeng�bbnek sz�letett, nagyobb er�fesz�t�sekre volt sz�ks�ge az eg�szs�ges �lethez. Ez a k�zdelem azt�n magasabbra emelte, mint azt az �tlagembert, akinek semmi baja sem volt, de nem is lett bel�le olimpiai bajnok.

   �lvezettel hallgattam Zsuzs�t, nagyon tetszett, amiket mondott. A mai, z�r�s reggel ut�n �r�ltem annak, hogy tal�ltam valamit, amit eddig �rtelmetlennek l�ttam, de Zsuzsa szavai nyom�n �rtelmes dologg� �llt �ssze. Ez rem�nyt adott ahhoz, hogy az �sszes olyan esem�ny, amit most nem �rtek, egyszer csak szint�n norm�liss� v�lik, an�lk�l, hogy att�l kellene f�lnem, elvesz�tem a j�zan eszemet. �gy �reztem, fontos nekem ez a besz�lget�s, �s azt rem�ltem, nem �r m�g v�get. Szerettem volna, ha m�g sok mindenr�l besz�l, mert amit mondott, logikus �s k�vethet� volt, �s nem akartam visszaker�lni az irracion�lis esem�nyek k�z�.

P�ter a macsk�t simogatva id�nk�nt f�rk�szve n�zett r�nk, de nem sz�lt k�zbe.

– �s mit�l lett m�s a vil�g k�r�l�tt�nk? A t�rsadalmi fejl�d�s hozta csak ezt a szabads�got, vagy ennek is van valamilyen szellemi oka? – k�rdeztem.

– A f�ldi nagy v�ltoz�sok mindig a szellemi vil�got t�kr�zik vissza. A folyamat minden t�ren azonosan zajlik, szellemi, anyagi, �s emberi szinteken is. Jelenleg az�rt van ez a nagy v�ltoz�s, mert bel�pt�nk egy �j korszakba. Ez itt m�r a V�z�nt�-kor.

A F�ldnek ugyanis vannak nagy vil�gkorszakai. Ez abb�l ad�dik, hogy a F�ld �gy p�r�g, mint egy b�g�csiga, egy kicsit kileng a mozg�sa, �s a kering�s sor�n az �szak-d�li tengelye is megtesz egy kis k�rt, nagyon lassan, 25.700 �v alatt. Teh�t p�r ezer �vvel ezel�tt egy m�sik csillagra mutatott ez a tengely, m�s volt a Sarkcsillag. Ha ezt a mozg�st r�vet�tj�k az �llat�vre, akkor ez beleesik valamelyik csillagk�pbe, teh�t olyan korszak van a F�ld�n. Ez egy h�tr�l� mozg�s, teh�t a Halak ut�n a V�z�nt� j�n, azt�n majd a Bak. A teljes k�rnek a tizenketted r�sze, teh�t nagyj�b�l 2.140 �v ad egy korszakot. De mivel ezek ilyen nagy id�szakok, nincs pontos d�tuma annak, hogy mikor kezd�dik az egyik, �s mikor fejez�dik be a m�sik. Val�sz�n�bb, hogy ezek egym�sba cs�sznak, �s mindig kell p�r sz�z �v, amire hangs�lyoss� v�lnak az adott korszak jellemz�i. R�ad�sul ezek egym�sra �p�lnek, teh�t nem a null�r�l kezdi a fejl�d�st az emberis�g, hanem az el�z�t folytatja. Egy ilyen lass� folyamatn�l nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor �r bele a F�ld egy-egy korszakba. Az viszont biztos, hogy most egy �tmenti id�szakot �l�nk, lassan v�get �r a Halak korszak, �s kezd�dik a V�z�nt�. Szerintem m�r nagyj�b�l a hatvanas �vekt�l benne vagyunk az �j korban.

– �s minden egyes id�szaknak olyan jellemz�i vannak, mint az asztrol�giai jegy�nek?

– Igen, csak ezek nagy, t�rsadalmi szint� hat�sok. A Halak korszakot J�zus ind�totta el, nem v�letlen�l lett az � jelk�pe is a hal. A szeretetr�l sz�lt, a hitr�l, az elfogad�sr�l. Azonban minden nagy dolog mag�ban hordja az ellent�t�t is. A szeretet vall�s�ra azonnal l�trej�tt a gy�l�let, a hitre pedig a korszak v�g�n a hitetlens�g, a racionalit�s felelt. A belenyugv�s, az isteni akarat elfogad�sa mellett ott volt a m�s vall�s�ak �ld�z�se is.

A k�vetkez�, a V�z�nt�-kor a szabads�gr�l �s a k�z�ss�gekr�l sz�l. Ezek azonban m�r nem a ny�jszellem� emberek vakhit� csoportjai az er�s vezet� m�g�tt, hanem �n�ll� gondolkod�s� egy�nek �nk�nt v�llalt, egyenrang� egy�ttm�k�d�se. A szabads�gra persze azonnal j�n a korl�t, amikor az ember �nmag�t k�t�zi le szenved�lyekkel, ostobas�ggal, a k�z�ss�gi �lettel szemben pedig ott van az �nz�s�g. De van m�g r� k�tezer �v�nk, hogy megtanuljuk j�l haszn�lni a V�z�nt� energi�kat.

A Halak korszak jellemz� vall�sa a kereszt�nys�g volt, a mai kornak pedig a szabadgondolkod�s felel meg. Azt gondolsz, amit akarsz, azt hiszel, amit akarsz, ma m�r szerencs�re egyik�rt sem �gethetnek meg.

– �s mi�rt gondolod, hogy a hatvanas �vekt�l indult ez a korszak?

– Mert akkor lett szabad az ember. A f�ldi korl�tokat legy�zve kijutott az �rbe, teh�t �tl�pte a fizikai hat�rokat, m�sr�szr�l pedig uralni tudta az anyagot azzal, hogy k�pes lett haszn�lni az atomenergi�t. M�ghozz� teljes szabads�ggal: �j, hatalmas er�ket mozgathat meg vele, vagy ak�r az eg�sz F�ldet elpuszt�thatja. Es�lye lett arra, hogy ak�r m�s bolyg�kon is megtelepedjen, �s arra is, hogy teljesen t�nkretegye ezt az egyetlen otthon�t.

A t�megkommunik�ci�val megjelent a tud�s �s a tapasztal�s szabads�ga, l�thatjuk, mi t�rt�nik a vil�g m�sik fel�n, �s olyan inform�ci�kat is megszerezhet�nk, ami kor�bban csak kevesek kiv�lts�ga volt. Azt�n m�ra megjelent a g�nseb�szet is, egyre szabadabban avatkozhatunk bele az �let titkaiba, �s itt a korl�tlan kapcsolatteremt�s lehet�s�ge az internettel. Szerintem a hippikorszak volt a nyit�nya ennek a kornak, az �sszes jellemz�j�vel �s persze a gyerekbetegs�geivel, a t�lz�saival egy�tt. Olyan, mint a sz�let�s: felgyors�tva benne van minden jellemz�, azt�n k�vetkezik az �let, amikor a hib�kat ki lehet jav�tani, a j� dolgokat pedig megval�s�tani.

T�gabb, spiritu�lis szempontb�l n�zve az emberis�g sz�m�ra a Halak korszak volt a gyerekkor, a k�telez� �ltal�nos iskol�val, a V�z�nt�-kor pedig a kamaszkor, ahol, ha j�l teljes�t a k�z�piskol�ban, akkor j�het a f�iskola vagy egyetem. A Halak id�szak�ban az embert szigor� korl�tok vett�k k�r�l, �s volt felette egy nagy hatalm� apafigura, aki megszabta, hogy mit tehet. A kir�lyok �s a dikt�torok a gyermek�knek tekintett�k a n�pet, akit nekik kell er�s k�zzel ir�ny�tani, de a hagyom�nyos vall�sok t�bbs�g�ben is egy �gi atya figyeli az embert, aki szigor�an b�ntet, illetve jutalmaz, ha �gy l�tja j�nak.

Az elm�lt k�tezer �v arr�l sz�lt, hogy az ember igyekezzen a lehet� legjobban viselkedni, hogy a tan�t� b�csi el�gedett legyen vele. Eleinte az ember sz� n�lk�l elfogadta a k�ls� hat�sokat, de azt�n elkezdett gondolkodni, �s a megfoghatatlan, t�l t�voli istenk�p helyett valami k�zzelfoghat�t akart. Ekkor fordult az anyag fel�, �s az lett az istene. Igyekezett megismerni az anyagi vil�g titkait, rem�lve, hogy ha j�l tudja m�r a leck�t, akkor �n�ll�v� v�lhat. Csakhogy baj van, mert a materi�lis vil�g, amibe egyetlen biztos dologk�nt belekapaszkodott, kisiklott az ujjai k�z�l. Min�l szorosabban markolta, ann�l kevesebb maradt a kez�ben. Ma m�r tudjuk, hogy nincs k�zzelfoghat� anyag, az atomok nem kis goly�csk�kb�l �llnak, hanem olyan elemi r�szecsk�kb�l, amelyek val�j�ban csup�n rezg�sek. Sz�val meg akartuk vetni a l�bunkat az anyagban, erre kider�lt, hogy nincs is ott semmi. Ez azt�n a val�di szabads�g! Ami persze elveszetts�g is azoknak, akik kapaszkodni akarnak valamibe. Ez�rt az emberek egy r�sze visszamenek�l a r�gi �ltal�nos iskol�ba, de egyre kev�sb� b�zhatnak a tan�t� b�csiban, mert kider�lt, hogy � sem t�vedhetetlen, �s amit a tank�nyvek �ll�tanak, azt gyakran nem igazolja a tapasztalat.

Ez egy k�osszal teli id�szak, most sz�letik egy �j vil�g. Erre sokan azt mondj�k, hogy j�n a vil�gv�ge, hiszen led�lnek a r�gi t�rv�nyek, nem lehet a r�gi m�don �lni. Vannak, akik pr�b�lkoznak vele, de nem lehet visszafel� haladni az id�ben.

Val�ban vil�gv�ge van, de ez csak egy korszak v�ge, nem pedig a mindens�g�. Itt van egy vil�gkorszak v�ge, �s most kezd�dik az �j. Ha csak az egyik oldalra n�z�nk, ott azt l�tjuk, hogy minden romlik, elvesznek a r�gi �rt�kek, nincs erk�lcs, nincs korl�t, az emberis�g �gy viselkedik, mint egy meg�r�lt kamaszbanda �lete els� bulij�ban. Mindent szabad, ami kor�bban tiltott volt. �retlen csapat, �retlen viccekkel. A t�meg most �li ki a kamaszkor�t. A m�di�ban puc�r l�nyokat lehet kukkolni, szinte minden �js�g k�telez�nek �rzi, hogy aktk�peket mutogasson, m�diah�rr� v�lt a porn�ipar. A legt�bb n�z�t vonz� sikerfilmek kamaszos id�tlenked�sek, altesti po�nokr�l, iskolai v�c�k vicceivel. Ez most a men�, �s a feln�ttebb r�teg joggal borzad el. Pedig nincs nagy baj, csak a t�megek az iskol�s korb�l kiskamassz� v�ltak, �s elt�nt a tan�t� b�csi, aki miatt eddig visszafogt�k magukat. Ez az oka a k�romkod�snak is. Szabad, ez�rt m�r semmit sem jelent, k�t�sz�v� v�lt. Nem j�, de ez van.

Nincs, aki r�nk sz�ljon, mert elment a tan�t� b�csi, elveszett a tekint�ly. Kor�bban minden tekint�lyszem�ly m�g�tt ott �llt a v�gs�, szigor� apafigura: „Vigy�zz, mert ha rossz leszel, j�n a b�ntet�s!” Az ett�l val� f�lelem korl�tozta az egy�nt, f�lt a k�vetkezm�nyekt�l. �gy �rezte, � gyenge kisgyerek, �s a m�sik er�sebb, hatalma van felette. De mostanra kin�tt ebb�l a korb�l, m�r b�rkivel egyenrang�nak �rzi mag�t, s�t, pr�b�lgatja az erej�t, ki az, akin most m�r � uralkodhat, kit tud megf�leml�teni a handaband�z�s�val. A t�meg jelzi azt, hogy hol tart az emberis�g a fejl�d�sben, de a v�ltoz�sban akt�van is r�szt lehet venni. Ahogy a kamaszok k�z�l se mindenkit csak a szex, a j�t�k meg a vereked�s �rdekel, hanem k�pesek �rtelmesen meg�lni a szabads�got, a feln�ttkor kezdet�t, ugyan�gy az emberis�gben is megvan ez a r�teg. �k az �rettebbek, �s a t�bbs�g�k angyalember.

Am�gy a vil�g szerencs�re nem is olyan rettenetes, mint amilyennek l�tjuk a m�dia torz t�kr�ben. Naponta sz�rny�lk�dhet�nk azon, hogy m�r megint mi t�rt�nt, pedig csak felnagy�tjuk az esem�nyeket. Nem a vil�g lett rosszabb, csak a h�rszolg�ltat�sunk lett t�k�letesebb. Az ember terjeszked�, k�v�ncsi faj, egy eg�szs�ges adag agresszi�val, ami sz�ks�ges volt a t�l�l�s�hez, �s tov�bbra is az egyik jellemz� tulajdons�ga.

Mindig voltak h�bor�k a t�rt�nelemben, nagy, �vtizedes harcok, h�d�t�sok. Eg�sz orsz�gr�szeket �gettek fel, v�rosok, falvak n�p�t puszt�tott�k el. Gondolj csak a mi t�rt�nelm�nkben a tat�rj�r�sra vagy a t�r�k h�d�t�sra. De mindegyik vil�gr�sznek megvoltak a nagy puszt�t� h�bor�i, ahol �ltal�ban nemzetek vagy vall�sok harcoltak egym�s ellen.

Ma �lland�an ijesztgetik az embereket a terrorizmusr�l sz�l� h�rekkel, pedig ezek v�gre nem nagy h�bor�k. M�r csak emberek harcolnak emberek ellen. Ez nem a vall�sok h�bor�ja, hi�ba szeretn�k a r�sztvev�k annak be�ll�tani, hiszen akkor sokkal f�lelmetesebb lenne. Csup�n vall�sos emberek pr�b�lj�k bizonygatni elk�telezetts�g�ket m�sokkal szemben. Megr�z� �s ijeszt� egy-egy esem�ny, de ahhoz k�pest, hogy milyen s�r�n �l�nk ezen a F�ld�n, �s mennyien vagyunk, ar�nyaiban sokkal kevesebbet harcolunk, mint r�gebben. �s a legfontosabb, hogy egy�niv� v�lt a harc, az egy�nnek pedig megvan a szabad akarata. A hadseregben nem d�nthetett, de ma egyre nagyobb az es�lye m�s utat v�lasztani, �s kiker�lni az agresszi�t.

Az egyik oldalon teh�t pusztulnak a r�gi �rt�kek. De a j�v� fel� n�zve l�thatjuk, hogy �p�l egy �j, szabadabb vil�g, korl�tok n�lk�l, m�s �rt�krenddel, �j lehet�s�gekkel, j�val nagyobb t�vlatokat nyitva a fejl�d�sre, mint amit kor�bban elk�pzelhett�nk. A f�l�sebbek persze foltozgatni pr�b�lj�k a szakad�sokat, de nem lehet visszaford�tani a fejl�d�st, az emberis�g m�r kin�tte a gyerekruh�t.

Mivel a Halak korszak az al�-f�l�rendelts�gr�l sz�lt, a V�z�nt�-kor pedig az egyenrang�s�gr�l, megv�ltozott az emberek viszonya is a kor�bbi tekint�llyel szemben. A kir�lyokat elzavart�k, �s akik megmaradtak, azokra �ltal�ban �gy tekintenek, ahogy a feln�tt ember n�z az id�s sz�l�re: szeretettel, tisztelettel, de m�r nincs t�le f�gg� helyzetben, k�pes n�lk�le is �n�ll�an �lni az �let�t. Ugyanilyen lett a mai fiatals�g kapcsolata a vall�si el�lj�r�kkal: ha �rdemesek r�, akkor szeretik �ket, de m�r nem f�lnek t�l�k, �s nem k�vetik vakon a tan�csaikat. Az �llami vezet�ket a n�p v�lasztja, �s ha el�gedetlen vel�k, akkor le is v�lthatja �ket. Az Istennel val� kapcsolat is sokkal szem�lyesebb �s k�zelibb lett: a mai h�v�k t�bbs�ge m�r nem egy szigor� �gi tan�t�t, hanem egy k�zeli, szem�lyes bar�tot, tan�csad�t l�t benne.

   P�ter letette az �l�b�l a macsk�t, �s megsz�lalt:

– Azt l�tom, hogy a k�t Sz�z j�l meg�rti mag�t az elm�letek szintj�n, de b�rmennyire is j�l m�k�dik Anna elterel� hadm�velete, ideje lenne a l�nyegr�l is besz�lni.

– Az is fontos, amir�l eddig sz� volt – t�rta sz�t a karj�t Zsuzsa.

– Egy�bk�nt igen, de most Anna bels� g�tj�val kellene foglalkoznunk. Csakhogy �gy t�nik, � �ppen ezzel nem akar szemben�zni, �s k�pes lenne ak�r ki is tanulni az asztrol�gi�t, csak ne r�la besz�lj.

(folytat�s a k�vetkez� fejezetben)

Forr�s: www.angyalemberek.gportal.hu