| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Szüleim története - A Szeretet gyöngysora |
|
2012.12.29. 19:42 |
|
Szüleim 1961-ben házasodtak össze, tavaly volt az 50. házassági évfordulójuk. Sokat beszélgettünk arról, mi minden fért bele ebbe a fél évszázadba. Ők elmesélték, én gépbe írtam, kinyomtattam a történetüket, hogy megmaradjon, kézzelfoghatóvá váljon a múlt. A szüleimnek ajándéknak, nekünk, utódoknak emlékül, emlékeztetőül.
Idén egy irodalmi pályázatra, kicsit átfogalmazva beküldtük ezt az írást, és díjazott lett. Most felteszem ide is édesanyám emlékezését az elmúlt ötven évére. És remélem, sok évig fognak még gyarapodni ezek az emlékek!
Bali Zoltánné: A SZERETET GYÖNGYSORA
Tavaly, az ötvenedik házassági évfordulónkra az unokámtól kaptam egy színes gyöngysort. Ötven darab gyönyörű, különböző kristályból fűzte fel nekem. El is sorolta mindegyiknek a nevét, van közte rózsakvarc, ametiszt, hegyikristály, achát, jáde, és még sok más, aminek a nevét sem tudtam megjegyezni. Mindegyik csillogó, változatos színű. Azt mondta Bettina, hogy minden gyöngyszem egy-egy évet jelent, és majd a következő években hozzáfűzi az újabbakat is, hogy aztán végül egy hosszú-hosszú nyaklánc legyen belőle.
Azóta itt van ez a gyöngysor a kisasztalon a konyhában. És amikor ránézek, eszembe jutnak az eltelt évek.
|
A megtalált boldogság |
|
2009.02.09. 18:44 |
|
2009. február 9.
Csak két hónap telt el a legutóbbi írásom óta, de belefért jó pár évre szóló élmény.
Különös volt visszaolvasni az egykori szenvedéseimet, gyötrődéseimet. Mintha egy előző életre néznék vissza.
Amikor benne van az ember a szenvedésben, akkor nagyon fáj, akkor üvölt. De ha megvan az eredmény, a sikerélmény, a boldogság elsöpri a múlt fájdalmát. Ha nem írtam volna le, nem emlékeznék rá, hogy ennyire fájt, hogy ennyit gyötrődtem.
|
Kiszabadulni a múlt sötétségéből |
|
2009.02.09. 18:35 |
|
2008. december 7.
Bennem az ember dühöng, üvölt, fél és ordít. Börtönnek érzi a tudati kontrollt. Lázad és szenved. És retteg a szabadságtól, mert az ismeretlen. És nem bírja tovább a leláncoltságot. Nem akar többé civilizált lenni. Nem akar rabszolga lenni. Szabadságot akar, de fél a határtalanságtól.
Mert még gyereknek érzi magát. Gyereknek hiszi magát.
|
Elmesélem, mi történt eddig... |
|
2008.12.01. 20:02 |
|
2008. december 1.
A fizikai születésem rendben zajlott, akárcsak az utána következő évek. Szorgalmas jó kislányként tanultam, megfeleltem és közben kissé szorongtam, de aztán felismertem, hogy ha elég sokat tanulok, és jól felelek, akkor rend lesz bennem és körülöttem. A világom rendezett és kiszámítható volt.
|
EMBER születik |
|
2008.11.30. 19:11 |
|
2008. november 30.
EMBER születik bennem, belőlem, de elég nehezen. Hosszú ez a vajúdás. Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz. És közben tudom, hogy valójában csak egy kattanás az egész, egy pillanat, ahogy a két rész összeér, és egybekattan. Épp ez benne a dühítő. Hogy ha ilyen egyszerű, ha tudom, hogy mit kell tennem, akkor miért nem sikerül. Miért esek szét újra és újra.
|
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|
Tovább…
