A sivatagban pedig vir�gok ny�lnak. Akkor v�gre megtudod, mi a szeretet, mi Isten, mi a realit�s.
De a k�bults�g felad�sa kezdetben f�rads�gos lehet, hacsak m�lyen �that� meg�rt�sre nem jutott�l, vagy eleget nem szenvedt�l m�r. Nagy dolog a szenved�s; csakis akkor tudsz "torkig lenni" vele, ha m�r �test�l rajta. Felhaszn�lhatod a szenved�st arra, hogy v�get vess a szenved�snek. A legt�bb ember egyszer�en tov�bb szenved. Ez a magyar�zat arra a konfliktusra, mely vel�k kapcsolatban bennem egyfel�l a lelki vezet�t, m�sfel�l a l�lekgy�gy�szt �tk�zteti. Az ut�bbi azt mondja: "Enyh�ts�k a bajt!" Az el�bbi viszont �gy besz�l: "Hagyd szenvedni, majd belebetegszik abba, hogy �gy viszonylik az emberekhez, s v�g�l elhat�rozza, hogy kit�r a m�sokt�l val� �rzelmi f�gg�s b�rt�n�b�l." F�jdalomcsillap�t�t adjak-e, avagy elt�vol�tsam a daganatot? Nem k�nny� d�nt�s.
Valaki ut�lattal csapja k�nyv�t az asztalra. Hagyd �t, hadd folytassa a csapkod�st. Ne add vissza a k�nyvet a kez�be, ne mondd, hogy minden rendben! A spiritualit�s nem m�s, mint tudat�ra �bredetts�g, fel�bred�s, �ber jelenl�t, tudatos hozz��ll�s. Amikor m�rges lett re�nk az any�nk, nem azt mondta, hogy valami baj van vele, hanem azt, hogy valami baj van vel�nk; k�l�nben nem lett volna m�rges. Nos, nagy felfedez�sre jutottam: ha te vagy m�rges, Mama, akkor veled van valami baj. �gy jobban teszed, ha a saj�t haragodra �gyelsz. Azzal foglalkozz, azzal t�r�dj!
Az nem az eny�m. A haragodt�l f�ggetlen�l fogom megvizsg�lni, hogy van-e bennem hiba, vagy nincs. Nem befoly�sol a haragod.
A fura a dologban az, hogy amikor ezt an�lk�l viszem v�ghez, hogy a m�sik ellen negat�v �rz�seket t�pl�ln�k, akkor �nmagammal szemben is igen objekt�v tudok lenni. Csak egy nagyon tudatos hozz��ll�s� ember k�pes meg�llni, hogy ne vegye mag�ra a v�tket �s haragot, csak az ilyen ember k�pes azt mondani: "D�hbe gurult�l, hisztizel. Nagy baj. Semmi kedvem t�bb� t�ged ett�l megszabad�tani, �s nem v�llalom, hogy b�n�snek �rezzem magam." Nem fogom ut�lni magam semmi olyasmi�rt, amit megtettem. Az lenne v�tek. Nem fogok rossz �rz�st okozni �nmagamnak, �s ostorozni magam semmi tettem�rt, ak�r j�, ak�r rossz. K�szen vagyok kielemezni, szem�gyre venni, �s azt mondani: "Nos, ha rosszat tettem, az az�rt volt, mert nem voltam tudat�ban." Aki tudat�ra �bredt, az nem tesz rosszat. Ez az, ami�rt a teol�gusok oly gy�ny�r�en azt mondj�k nek�nk, hogy J�zus k�ptelen volt rosszat tenni. Sz�momra ennek igen m�ly �rtelme van, minthogy a felvil�gosult ember nem k�pes rosszat tenni. A felvil�gosult ember szabad. J�zus szabad volt, �s mivel szabad volt, k�ptelen volt rosszat tenni. De mivel ti k�pesek vagytok r�, ti nem vagytok szabadok."

MIT MONDSZ �NMAGADNAK?

Mark Twain nagyon pontosan fejezte ki mag�t, mikor azt mondta: "Olyan hideg volt, hogy ha a h�m�r� egy centivel hosszabb lett volna, mindny�jan hal�lra fagyunk." Mi csakugyan hal�lra fagyunk a szavakon. Nem a kinti hideg az, ami sz�m�t, hanem a h�m�r�. Nem a val�s�g az, ami sz�m�t, hanem az, amit arr�l �nmagadnak mondasz.
Mes�ltek nekem egy kedves t�rt�netet egy finn farmerr�l. Az orosz - finn hat�r kijel�l�sekor a farmernak el kellett d�ntenie, Finnorsz�ghoz vagy Oroszorsz�ghoz tartozz�k-e. Hossz� id� eltelt�vel azt mondta, hogy Finnorsz�ghoz akar tartozni, de nem akarja megs�rteni az orosz hivatalnokokat. Ut�bbiak pedig felkerest�k, tudni akarv�n, hogy mi�rt akar Finnorsz�ghoz tartozni. A farmer azt felelte: "Mindig is az orosz haz�hoz akartam tartozni, de az �n koromban nem lenn�k k�pes t�l�lni az orosz telet."
Oroszorsz�g �s Finnorsz�g csak szavak, koncepci�k, de az emberi l�nyek sz�m�ra nem, az �r�lt emberi l�nyek sz�m�ra nem. �gysz�lv�n soha nem vet�nk egy pillant�st sem a realit�sra.
Egy guru egyszer k�s�rletet tett arra, hogy megmagyar�zza egy t�meg sz�m�ra, hogy az emberi l�nyek mik�nt reag�lnak a szavakra, hogyan haszn�lj�k ki azokat, hogyan �lnek a szavak, nem pedig a val�s�g ment�n. Az egyik ember fel�llt, s tiltakozott. Azt mondta: "K�tlem, hogy eff�le hat�st tenn�nek r�nk a szavak." A guru azt felelte: "�lj�n le, maga seggfej{a t�ves ford�t�sban: �rd�gfajzat}!" Az ember feld�h�d�tt, �s odav�gta: "�n felvil�gosult embernek nevezi mag�t, gurunak, mesternek, holott sz�gyellnie kellene mag�t." Ekkor a guru azt mondta: "Eln�z�s�t k�rem, uram. Elragadott a h�v. �szint�n bocs�natot k�rek; hib�ztam; nagyon sajn�lom." Az ember v�g�l megnyugodott. Ekkor a guru azt mondta: "Csup�n n�h�ny szavamba ker�lt, hogy d�hrohamot v�ltsak ki �nb�l; s csup�n n�h�ny sz�val le lehetett �nt csillap�tani, ugye?" Szavak, szavak, szavak, szavak mennyire rabul ejtenek minket, ha nem megfelel�en haszn�ljuk a szavakat.

REJTETT K�T�D�SEK

M�s az, amikor tudsz, �s megint m�s, amikor tudat�ra �bredsz. Ugyan�gy m�s dolog a tudatosul�s �s m�s az inform�ci�. �pp az im�nt mondtam nektek: aki tudat�ra �bredt, az nem tesz rosszat. Persze tehet�nk gonosz dolgokat tud�s, inform�ci� birtok�ban, amikor tudjuk, hogy valami rossz.
"Aty�m, bocs�ss meg nekik, mert nem tudj�k, mit cselekszenek." (V�. Lk 23, 34.) �gy ford�thatn�m ezt a mondatot: "Nincsenek tudat�ban annak, mit tesznek." P�l azt mondja, hogy � a legnagyobb b�n�s, mert �ld�zte Krisztus egyh�z�t. De hozz�teszi, hogy nem volt tudat�ban annak, amit tesz. (V�. Gal 1, 13; 1 Kor 15, 9.) Pedig, ha tudat�ban lettek volna, hogy a dics�s�g Ur�t fesz�tik keresztre, akkor sohasem tett�k volna meg. (V�. 1 Kor 2, 8.) Vagy: "Elj�n majd az id�, amikor �k fognak gy�t�rni t�ged �s azt hiszik, Istennek tesznek vele szolg�latot." (V�. Jn 16, 2.) Nincs benn�k tudatoss�g. Az inform�ci� �s a tud�s ker�tette �ket hatalm�ba. Aquin�i Tam�s szabatosan fejezi ki mag�t, amikor azt �rja: "Valah�nyszor valaki b�nt k�vet el, az a j� leple alatt t�rt�nik." Elvak�tj�k magukat; j�nak l�tnak valamit, noha tudj�k, hogy az rossz; �sszer�s�tenek, mert azzal az �r�ggyel akarnak tenni valamit, hogy az j�.
Valaki, egy h�lgy, eml�tett k�t olyan helyzetet, amelyekben sz�m�ra neh�znek bizonyult a tudatos megk�zel�t�s. Az egyik szolg�ltat� ipar�gban dolgozott, ahol sok ember �llt sorba, a telefonok minduntalan cs�ngtek, egyed�l �llta a rohamot, ideges, fesz�lt, haragos emberek zavart�k munka k�zben. Roppant neh�znek tal�lta, hogy meg�rizze higgadts�g�t, �s nyugodt maradjon. A m�sik helyzet akkor �llt el�, amikor er�s forgalomban vezetett, nyomkodt�k a dud�t minden�tt, �s az emberek illetlen szavakat ordib�ltak. Azt k�rdezte t�lem, hogy vajon elp�rolog-e v�g�l az idegess�g, �s visszanyeri-e a nyugalm�t.
�szrevetted ebben a dologban a k�t�d�st a nyugalomhoz? Az illet� h�lgy k�t�d�s�t a nyugalomhoz �s a csendhez. Ezt mondta: "Nem leszek boldog, ha nincs meg a nyugalmam."
Eszedbe �tl�tt valaha is, hogy boldog lehetsz fesz�lt l�gk�rben is?
A megvil�gosod�s el�tt depresszi�s voltam; a megvil�gosod�s ut�n tov�bbra is depresszi�s vagyok. A kikapcsol�d�st �s az �rz�kenys�get nem szabad c�ll� tenni. Hallott�l m�r olyan emberr�l, aki fesz�ltt� v�lt, mik�zben laz�tani pr�b�lt? Ha valaki fesz�lt, akkor egyszer�en megfigyeli a saj�t fesz�lt volt�t. Soha nem fogod meg�rteni �nmagad, ha �nmagad megv�ltoztat�s�ra t�rekszel. Min�l sz�v�sabb az igyekezeted �nmagad megv�ltoztat�s�ra, a dolog ann�l rosszabb lesz. A felh�v�s arra sz�l, hogy l�gy tudat�ban. Fogd fel a k�vetel�z�en cs�rg� telefon zaj�t, a pattan�sig fesz�lt idegeket; fogd fel, milyen �rz�s a kocsi korm�ny�t fogni. M�s sz�val: l�pj a val�s�gba, �s hagyd mag�ra mind a fesz�lts�get, mind a nyugalmat.
Tulajdonk�ppen r� is k�nyszer�lsz majd arra, hogy azokat magukra hagyd, mert t�ls�gosan bele fogsz feledkezni abba, hogy a val�s�ggal kapcsolatba ker�lj. Egyik l�p�s a m�sik ut�n, hagyd megt�rt�nni, b�rmi t�rt�nj�k is. Mihelyt l�trej�n, el��ll majd a val�di v�ltoz�s, nem az eg�d r�v�n, hanem a realit�s �ltal. Ha tudat�ra �bredsz, az az�ltal v�ltoztat rajtad, hogy szabadon hozz�f�rhet�v� teszi a realit�st.
V�ltoz�st hoz sz�modra, ha tudat�ra �bredsz, de azt �t kell �lned.
Ezen a ponton szavamat veszed erre. Lehet, hogy m�r tervezed is, hogy tudat�ra �bredj. Az eg�d, a maga ravasz m�dj�n, megpr�b�l belehajszolni a fel�bred�sbe. �gyelj r�! Ellen�ll�sba fogsz �tk�zni, baj lesz bel�le. Amikor valakit eg�sz id� alatt nyomaszt a t�relmetlen igyekezet, hogy tudat�ra �bredjen, fogadhatsz r�, hogy enyhe szorong�s, nyugtalans�g l�p fel n�la.
Sz�nd�k�ban �ll tudat�ra �bredni, kital�lni, hogy vajon t�nylegesen fel�bredt-e. Az ilyesmi nem tudat�ra �bred�s, hanem az �nsanyargat�s r�sze. Ez furcs�n hangzik egy olyan kult�r�ban, amelyben c�lok megval�s�t�s�ra neveltek minket, arra, hogy jussunk valamire. Val�j�ban nincs hova eljutni, mert m�r ott vagyunk. A jap�nok tal�l� m�don fejezik ezt ki: "Azon a napon, amikor abbahagyod az utaz�st, meg fogsz �rkezni." Ilyen alap�ll�st kell felvenned: "Tudat�ra akarok �bredni, kapcsolatban akarok lenni b�rmivel, ami van, �s hagyni, hogy megt�rt�nj�k b�rmi, ami t�rt�nik; ha m�r tudat�ra �bredtem, az j�, de ha m�g nem, az is j�." Abban a pillanatban, hogy c�lul t�z�d ki a tudatos�t�st, �s megpr�b�lod megval�s�tani, t�rekv�sed az ego magasztal�s�ra, megdics��t�s�re, az ego el�l�ptet�s�re ir�nyul/{siklik �t}. Azt a j� �rz�st akarod, hogy v�ghezvitted. Ha val�ban "v�ghezvitted", nem fogsz tudni r�la.
A bal kezed nem tudja majd, mit csin�l a jobb. (V�. Mt 6, 3.) "Uram, mikor tett�k mi ezt? Nem voltunk tudat�ban." J�t�konykodni sohasem annyira szeretetteljes, mint akkor, amikor valakinek nem jut a tudat�ig, hogy j�t�konys�g, amit m�vel. "�gy �rti, hogy seg�tettem �nnek?
J�l �reztem magam. Csup�n j�rtam a t�ncomat. Ez seg�ts�g�re volt �nnek? Nagyszer�.
Gratul�lok. Nem az �n �rdemem."
Amikor megval�s�tod, amikor tudat�ra �bredsz, egyre kev�sb� �rdekelnek az olyan c�mk�k, mint "�ber" vagy "szenderg�". Sz�momra ezen a ponton az egyik probl�ma abban �ll, hogy hogyan keltsem fel bennetek a k�v�ncsis�got, de ne a spiritu�lis moh�s�got. �bredj�nk tudat�ra, hiszen az oly csod�latos lesz? Egy id� ut�n m�r az nem sz�m�t, hogy ez csod�latos; valaki az�rt �ber, mert �l. Nem �rdemes tudat�ra �bred�s n�lk�l �lni. A f�jdalmat pedig mag�ra fogod hagyni.

FELADVA AZ ELLEN�LL�ST

Min�l sz�v�sabban pr�b�lsz megv�ltozni, a dolog ann�l rosszabb� v�lhat. Jelenti-e ez azt, hogy bizonyos m�rt�k� passzivit�s hely�nval�? Igen, min�l ink�bb ellen�llsz valaminek, ann�l nagyobb er�t adsz neki. Azt hiszem, J�zus szavainak ez az �rtelm�k: "Amikor valaki meg�ti a jobb orc�dat, ford�tsd fel� a balt is." (V�. Mt 5, 39.) Mindig er�t adsz a d�monoknak, melyekkel k�zdesz. Ez a gondolat a Keletr�l j�n, tipikusan onnan. De ha sodr�dsz az ellens�ggel, fel�lkerekedsz rajta. Hogyan sz�ll szembe valaki a gonosszal? Nem harccal, hanem meg�rt�ssel. A meg�rt�sben elt�nik a gonosz. Hogyan sz�ll szembe valaki a s�t�ts�ggel? Nem �k�llel. Sepr�vel nem lehet ki�zni a szob�b�l a s�t�ts�get, hanem l�mp�t kell gy�jtani. Min�l t�bbet k�zdesz a s�t�ts�g ellen, ann�l val�sabb� v�lik sz�modra, ann�l ink�bb kimer�ted �nmagad. De amikor "felkattan" a tudatosul�s, az f�nyt ad, s a s�t�ts�g elillan.
Mondjuk, hogy ez a darab pap�r egy milli�rd doll�rra sz�l� csekk. Ah, el kell �t�lnem, mondja az evang�lium, t�l kell adnom rajta, ha az �r�k �letre v�gyom. (V�. pl. Mt 19, 16-21.)
Behelyettes�ted teh�t az egyik moh�s�g hely�be a m�sikat, a spiritu�list? Kor�bban vil�gi eg�d volt, most spiritu�lis eg�d van: Ego az �gy is, �gy is, egy kifinomultabb ego, mellyel nehezebb szembesz�llni. Amikor el�t�lsz valamit, hozz�k�t�dsz. De ha az el�t�l�s helyett megn�zem, �s azt mondom: "H�k�s! Ez nem egy milli�rd doll�rra sz�l� csekk, ez egy darab pap�r", akkor semmi sincs, ami ellen k�zdeni kellene, semmi sincs, amit el�t�ln�nk.

V�LOGATOTT AKN�K

Az �n haz�mban sok f�rfi �ri el a feln�ttkort abban a hiszemben, hogy a n�ket nem kell embersz�mba venni. "Feles�g�l vettem" mondja, "a tulajdonom." Vajon hib�ztathat�k ezek az emberek? K�sz�lj arra, hogy megr�zk�dtat�s �r: nem hib�ztathat�k! �pp�gy, mint sok amerikai sem tehet� felel�ss� az�rt a felfog�s�rt, ahogy az oroszokat szeml�li. A szem�veg�k lencs�j�t valamilyen sz�nre festett�k, azon kereszt�l l�tj�k a vil�got; a felfog�suk is hasonl�an sz�r. Mi kell ahhoz, hogy a val�s�got l�ss�k, hogy r��bressz�k �ket, hogy torz�t� szem�vegen �t n�zik a val�s�got? Nincs menekv�s addig, am�g r� nem d�bbennek a saj�t el��t�let�kre.
Mihelyt egy ideol�gi�n kereszt�l szeml�led a vil�got, v�ged van. Semmif�le val�s�g sem illik bele egy ideol�gi�ba. Az �let meghaladja azt. Ez az, ami�rt az emberek minduntalan keresik az �let �rtelm�t. De az �let jelent�s n�lk�li; nem lehet �rtelme, mert ha volna, akkor a jelent�shez minta, szab�ly, el��r�s, recept is lenne. A jelent�s olyasmi, ami az elme sz�m�ra �rtelemmel b�r.
Valah�nyszor �rtelemmel ruh�zod fel a val�s�got, bele�tk�z�l valamibe, ami sz�trombolja a v�lem�nyed. Jelent�s akkor tal�lhat�, amikor valaki meghaladja annak �rtelm�t. Az �letnek csak akkor van �rtelme, ha �gy fogjuk fel, mint misztikumot; nincs �rtelme a fogalomalkot� elme sz�m�ra.
Nem azt mondom, hogy a rajong�s nem fontos; azt viszont igen, hogy a k�telked�s sokszorta fontosabb a rajong�sn�l. A t�rgyakat, melyek�rt rajonghatnak, az emberek minden�tt keresik.
Nem tal�lom viszont kell�en �bernek �ket az attit�djeikben �s magatart�saikban. Mily boldogok lenn�nk, ha a terrorist�k kev�sb� rajongan�nak az ideol�gi�juk�rt, s t�bb dolgot k�rd�jelezn�nek meg! Ezt azonban nem szeretj�k magunkra is alkalmazni; azt hissz�k, nek�nk van igazunk, m�g a terrorist�k t�vednek. De aki sz�modra terrorista, az a m�sik oldal sz�m�ra m�rt�r.
Amikor hi�nyzik neked valaki, az mag�ny; amikor pedig j�l �rzed magad, az egyed�ll�t, "egymagadbanl�t". Eml�kezz George Bemard Shaw tal�l� megjegyz�s�re! Ama sz�rny� kokt�lpartik egyik�n vett r�szt, melyeken semmi tartalmas nem hangzik el. Valaki megk�rdezte t�le, hogy j�l �rzi-e mag�t. Azt felelte: "Az egyetlen dolog, amit itt �lvezek, hogy semmi tartalmas nem hangzik el."
Sohasem �lvezed azok t�rsas�g�t, akik szellemileg f�l�bed n�nek. A k�z�ss�get nem egy csoport szolga alkotja, hanem olyan emberek, akik elv�rj�k, hogy m�sok boldogg� tegy�k �ket. A k�z�ss�get uralkod�k �s hercegn�k alkotj�k. Uralkod� vagy, nem koldus, hercegn� vagy, nem koldus. Egy val�di t�rsas�gban nincs koldusb�gre. Nincs kapaszkod�s, nincs agg�d�s, nincs f�lelem, senki nem magasodik a m�sik f�l�, nincs kisaj�t�t�si t�rekv�s, nincs k�vetel�z�s. Szabad emberek alkotnak k�z�ss�get, szolg�k nem. Mily egyszer� igazs�g ez, m�gis egy eg�sz kult�ra fojtotta el, ide�rtve a vall�shoz szorosan k�t�d� kult�r�t is. Ez ut�bbi igen manipulat�v lehet, ha nem vagy r�sen.
N�melyek �gy tekintik a tudat�ra �bred�st, mint egy cs�csot, egy fenns�kot, amely m�g�tte van minden egyes megtapasztalt momentumnak, mint olyannak. Ez c�ll� teszi a tudatosul�st. Holott a tudat�ra �bred�s nem k�sztet arra, hogy b�rhov� menj, b�rmit is el�rj. Hogy jutunk el ilyen tudatosul�sig? A tudat�ra �bred�s r�v�n. Amikor az emberek azt mondj�k, hogy �k val�ban meg akarnak tapasztalni minden egyes momentumot, val�j�ban a tudat�ra �bred�sr�l besz�lnek, kiv�ve azt a bizonyos akar�st. A tudatosul�s, fel�bred�s nem akarat �tj�n tapasztalhat�; vagy tapasztalod, vagy nem.
Az egyik bar�tom �pp most utazott �rorsz�gba. Elmondta nekem, hogy - noha amerikai �llampolg�r - joga van �r �tlev�lre. Szerzett is egyet, mert f�lt amerikai �tlev�llel utazgatni. Ha terrorist�k j�nn�nek, �s azt k�rdezn�k: "L�thatn�m az �tlevel�t?", erre az esetre fenn akarta tartani a lehet�s�get mag�nak arra, hogy azt mondja: "�r vagyok." De ha az emberek a g�pen mellette �lnek, nem c�mk�ket akarnak l�tni; ezt az embert akarj�k megtapasztalni az � val�s volt�ban. Ugye, mily sok ember t�lti �gy az �let�t, hogy az �tel helyett az �tlapot k�stolgatja? Az �tlap csup�n annak jelz�se, ami kaphat�. A pecseny�t akarod enni, nem a szavakat.

A "MAGAM" ELHAL�SA

Emberiv� v�lhat-e valaki trag�dia meg�l�se n�lk�l?
Az egyetlen trag�dia, amely a vil�gban l�tezik, az a tudatlans�g; minden gonosz abb�l sz�rmazik. Egyetlen trag�dia l�tezik a vil�gban, s az a szenderg�s, az �bers�g {hi�nya,} ellent�te.
Abb�l j�n a f�lelem, a f�lelemb�l pedig minden m�s; a hal�l azonban egy�ltal�n nem trag�dia.
Meghalni csod�latos; az csak az olyan emberek sz�m�ra sz�rny�, akik sohasem �rtett�k meg az �letet. Csak ha valaki f�l az �lett�l, akkor f�li a hal�lt. Csak akikb�l hi�nyzik az �let, azok f�lik a hal�lt. De akikben ott az �let, azok nem f�lnek a hal�lt�l. Az �n�k egyik honfit�rsa, egy amerikai szerz� oly tal�l�an jegyezte meg. Mint mondta, tudat�ra �bred�s az, amikor elhalnak az igazs�gtalans�got �s trag�di�t illet� hiedelmeink. Ami egy herny� sz�m�ra a vil�g v�g�t jelenti, az a mester sz�m�ra egy pillang�. A hal�l felt�mad�s. Nem arr�l a felt�mad�sr�l besz�lek, amely majd elj�n, hanem arr�l, amely most is v�gbemegy. Ha elhalna benned a m�lt, ha elhalna benned minden egyes perc, te lenn�l az az ember, aki csupa �let, mert az az ember teljesen eleven, aki tele van hal�llal. Minden pillanatban elfordulunk a t�rgyakt�l, mindent elhullatunk. Tessz�k ezt az�rt, hogy teljesen elevenek lehess�nk, �s minden pillanatban felt�madhassunk. A misztikusok, a szentek �s m�sok nagy er�fesz�t�seket tesznek, hogy fel�bressz�k az embereket. Ha fel nem �brednek, akkor mindig is megmaradnak az olyan apr� gonoszs�gokn�l, mint s�v�rg�s, h�bor�k, �s er�szak. A legnagyobb gonosz a szenderg� ember, aki tudatlan.
Egyszer egy jezsuita �rt p�r sort az el�lj�r�j�nak, Arrupe aty�nak. A kommunizmus, a szocializmus �s a kapitalizmus relat�v �rt�keir�l k�rdezte. Az atya remek v�laszt adott. Azt mondta: "Egy rendszer nagyj�b�l annyira j� vagy rossz, mint az azt m�k�dtet� emberek." Aranysz�v� emberek kiv�l�an vezetn�k a kapitalizmust vagy a kommunizmust vagy a szocializmust.
Ne k�rd a vil�got arra, hogy megv�ltozz�k - el�sz�r te v�ltozz! Akkor nyersz majd a vil�gra olyan r�l�t�st, amely el�g j� ahhoz, hogy k�pes l�gy megv�ltoztatni b�rmit, amir�l �gy hiszed, hogy v�ltoztatni kellene. A saj�t n�zeteidb�l t�vol�tsd el az akad�lyt! M�sk�l�nben elvesz�ted jogodat b�rki vagy b�rmi megv�ltoztat�s�ra. Am�g nem vagy �nmagad tudat�ban, addig nincs jogod beleavatkozni sem az emberek, sem a vil�g dolgaiba. M�rmost, amikor te magad nem vagy �ber, akkor a m�sok vagy a dolgok megv�ltoztat�s�ra tett k�s�rletben az a vesz�ly, hogy tal�n a saj�t k�nyelmed, b�szkes�ged, dogm�idba �s hiedelmeidbe vetett meggy�z�d�sed, vagy egyszer�en a negat�v �rz�seid el�z�se �rdek�ben v�ltoztatsz a dolgokon. Negat�v �rz�seim vannak, jobb teh�t, ha olyann� v�ltozol, hogy �n j�l �rezzem magam. Nos teh�t el�sz�r a negat�v �rz�seidet kezeld, hogy amikor nekiv�gsz m�sok megv�ltoztat�s�nak, azt ne gy�l�letb�l vagy ellenszenvb�l, hanem szeretetb�l tedd.
Az is fur�nak t�nhet, hogy az emberek nagyon kem�nyek tudnak lenni a t�bbiekhez, mik�zben szeretet van benn�k. Egy seb�sz nagyon kem�ny tud lenni egy beteggel szemben, m�gis lehet benne szeretet. A szeretet val�ban nagyon kem�ny tud lenni.

�LESL�T�S �S MEG�RT�S

De mit hoz mag�val az ego megv�ltoztat�sa? Ezt m�r t�bbsz�r b�ven k�r�l�rtam, de most kis szeletekbe fogom t�rdelni.
El�sz�r is �lesl�t�st. Nincs t�rekv�s, nincs szok�sok m�vel�se, nincsenek ide�lok. Az ide�lok sok k�rt okoznak. Eg�sz id� alatt arra �sszpontos�tasz, hogy minek kellene lennie, nem pedig arra, hogy mi van. �s �gy a jelen nyak�ba varrod azt, aminek lenni kellene, soha meg nem �rtve, mi a val�s�g.
Hadd hozzak egy p�ld�t az �lesl�t�sra a saj�t tan�csad�i gyakorlatomb�l. Egy pap j�n hozz�m, s azt mondja, hogy tunya; szorgalmasabb szeretne lenni, akt�vabb, holott lass�. Megk�rdem t�le, mit jelent a "tunya". A r�gi id�kben azt mondtam volna neki: "L�ssuk csak, mi�rt nem k�sz�t a napi teend�ib�l list�t, melyet minden este ellen�rizhet, ami j� �rz�ssel t�lti majd el; ilyen m�don kialak�that egy szok�sos menetrendet." Vagy azt is mondhatn�m neki: "Ki az �n ide�lja, v�d�szentje?" �s ha azt v�laszoln�, hogy Xav�ri Szent Ferenc, azt mondan�m: "Vegye p�ld�ul, mennyit dolgozott Xav�ri! Medit�ljon efelett, az majd lend�letbe hozza �nt." Ez az egyik m�d arra, hogy nekifogjunk, de - sajn�lom, hogy azt kell mondjam - ez csup�n fel�leti kezel�s.
R�b�rja az illet�t, hogy vesse be akaraterej�t, t�rekv�s�t, de a hat�s nem lesz hossz� �let�. V�ltozhat az illet� viselked�se, de � maga nem.
Most teh�t az ellenkez� ir�nyba mozdulok. Azt mondom neki: "Tunya? Az meg mi? Milli�nyi fajt�ja van a tunyas�gnak. Halljuk, melyik az �n�! �rja k�r�l, mit �rt �n azon, hogy tunya!" Azt feleli: "Nos, soha nem v�gzek el semmit. Nincs kedvem semmihez." Azt k�rdezem: "�gy �rti, hogy reggel, a felkel�s ut�ni els� perct�l kezdve?" Azt feleli: "Igen. Reggel felkelek, pedig nincs semmi, ami meg�rn�, hogy felkeljek." "Akkor teh�t �n depresszi�s?" k�rdezem t�le. "Annak is nevezhetn�m" - v�laszolja. "Egyfajta z�rk�zotts�g, visszavonults�g van bennem." Azt k�rdem t�le: "�n mindig ilyen volt?" "Nos, nem mindig. Fiatalabb koromban akt�vabb voltam. A papneveld�ben tele voltam �lettel." "�s mikor kezd�d�tt ez?" "�, tal�n h�rom vagy n�gy �vvel ezel�tt." Megk�rdem t�le, t�rt�nt-e akkor valami. Egy darabig gondolkodik. Azt mondom: "Ha �nnek ennyi ideig kell gondolkodnia rajta, semmi k�l�n�s nem t�rt�nhetett n�gy �vvel ezel�tt.
Hogy �llunk az azt megel�z� �vvel?" Azt feleli: "Nos, abban az �vben szenteltek papp�." "T�rt�nt valami az �n papp� szentel�s�nek �v�ben?" "Egy apr�s�g, a z�r�vizsg�n, teol�gi�b�l.
Elbuktam. Kiss� elkedvetlen�tett, de t�ltettem magam rajta. A p�sp�k azt tervezte, hogy R�m�ba k�ld, hogy azt�n esetleg a szemin�riumban tan�tsak. El�gg� tetszett a gondolat, de mert elbuktam a vizsg�n, megv�ltoztatta a sz�nd�k�t, �s ebbe a pl�b�ni�ba k�ld�tt. Val�j�ban volt n�mi igazs�gtalans�g a dologban, mert..." Kezdi el�adni a dr�m�t, izgalomba j�n; harag van benne, melyen m�g nem jutott t�l. Fel kell dolgozni ezt a csal�d�st. Hasztalan dolog pr�dik�ci�t tartani neki. Hasztalan �tletet adni neki. Szembes�ten�nk kell �t a haragj�val �s csal�dotts�g�val, ezekbe adni bepillant�st. Amikor majd k�pes lesz feldolgozni mindezt, visszat�r az �letbe. Ha biztatn�m, �s elmondan�m neki, hogy h�zass�gban �l� fi�- �s le�nytestv�rei milyen kem�nyen dolgoznak, az csup�n b�ntudatot keltene benne. N�lk�l�zi azt a mag�ba-pillant�st, amely meggy�gy�tja majd. Ez teh�t az els� dolog.
Van egy m�sik nagy feladat is: meg�rteni. Val�ban azt hitted, hogy ez majd boldogg� tesz t�ged? Egyszer�en azt felt�telezted, hogy az majd boldogg� tesz t�ged. Mi�rt akart�l tan�tani a szemin�riumban? Mert boldog akart�l lenni. Azt hitted, ha professzor lenn�l, ha bizonyos st�tuszod �s preszt�zsed lenne, az boldogg� tenne. Val�ban? Itt van sz�ks�g a meg�rt�sre.
Az "�n" �s a "magam" k�zti k�l�nbs�gt�telben nagy seg�ts�g, ha felsz�moljuk azonosul�sunkat azzal, ami v�gbemegy.
Hadd adjak nektek egy p�ld�t e dologra. Egy fiatal jezsuita pap j�n hozz�m; j� adotts�g�, szimpatikus, tehets�ges, szeretetre m�lt�, nagyszer�, rendk�v�li ember - egysz�val minden. De volt egy fura h�bortja. Terroriz�lta az alkalmazottakat. �gy ismert�k, mint aki m�g tettleg b�ntalmazta is �ket. A dologb�l csaknem rend�rs�gi �gy lett. Valah�nyszor megb�zt�k a telep, az iskola vagy b�rmi fel�gyelet�vel, ez a probl�ma mindig el�j�tt. R�szt vett egy harmincnapos lelkigyakorlaton, amit mi, jezsuit�k, "tertianship"nek, "harmadik prob�ci�"-nak nevez�nk, ahol nap-nap ut�n medit�lt a t�relemr�l �s J�zusnak a minden kiv�lts�got n�lk�l�z�, elnyomott emberek ir�nti szeretet�r�l, �s �gy tov�bb. De tudtam, hogy a hat�s el fog maradni. M�rmost a pap hazament, �s h�rom-n�gy h�napig jobban is volt. (Valaki azt mondta, hogy a legt�bb lelkigyakorlatot az Aty�nak �s Fi�nak �s Szentl�lek Istennek nev�ben kezdj�k, �s v�gezni is �gy v�gezz�k, mint ahogy kezdt�k, most �s mind�r�kk�n �r�kk� a vil�g v�gezet�ig. �men.) Azut�n visszaesett, megint meg akart valakit verni. �gy t�rt�nt, hogy elj�tt hozz�m. Az id� t�jt nagyon elfoglalt voltam. Noha a pap India egy m�sik nagyv�ros�b�l j�tt, nem tudtam �t fogadni. Teh�t azt mondtam: "Az esti s�t�mra indulok; ha velem akar tartani, akkor j�, de m�skor nem tudok id�t szak�tani." S�t�lni kezdt�nk. Kor�bban m�r tal�lkoztunk, s amint s�t�ltunk, fura �rz�s vett rajtam er�t. Valah�nyszor ilyenforma �rz�s ker�t hatalm�ba, mindig sz�ba hozom a k�rd�ses illet� el�tt. Teh�t azt mondtam: "Az a fura �rz�sem t�madt, hogy maga titkol valamit el�lem.
�gy van?" M�ltatlankodva azt k�rdezte:
"Mit �rt �n azon, hogy titkolok? Gondolja, hogy az�rt v�llalom ezt a hossz� utat, �s veszem ig�nybe az �n idej�t, hogy eltitkoljak valamit?" Azt feleltem: "Nos, fura �rz�sem t�madt; gondoltam, megk�rdem, ez minden." Tov�bbs�t�ltunk. Van egy t� nem messze a helyt�l, ahol �lek. Pontosan eml�kszem a helyre. Azt k�rdezte: "Le�lhetn�nk valahol?" Azt feleltem:
"Rendben." Le�lt�nk a tavat �vez� alacsony falra. Azt mondta: "�nnek igaza van. Valamit titkolok �n el�l." Amint kimondta, k�nnyekben t�rt ki. �gy folytatta: "Olyasmit mondok most el �nnek, amit senkinek sem, mi�ta jezsuita lettem. Nagyon kicsi voltam, amikor az ap�m meghalt. Any�m csel�d lett. Mosd�helyis�geket, v�c�ket �s f�rd�szob�kat takar�tott, olykor napi tizenhat �r�t dolgozott, hogy biztos�tsa sz�munkra a meg�lhet�st. Annyira sz�gyellem, hogy mindenki el�tt titokban tartottam, �s - irracion�lis, de sorozatosan bossz�t �llok �rte, �s a t�rsadalom �sszes csel�dj��rt." Transzfer�lta az �rz�st. Senki nem �rtette, hogy ez a szimpatikus ember mi�rt viselkedett �gy, de att�l a pillanatt�l kezdve, hogy � maga megl�tta az okot, a probl�ma t�bb� nem fordult el�, soha t�bb�. Att�l kezdve megsz�nt ez a probl�m�ja.

R�MEN�S ER�LK�D�S N�LK�L

Medit�lni a dolog felett, �s ut�nozni J�zus viselked�s�nek k�ls�s�geit, ez nem seg�t sehov�.
Nem az a k�rd�s, hogy tudod-e ut�nozni Krisztust, hanem, hogy azz� tudsz-e v�lni, ami J�zus volt, tudat�ra �bredsz-e, meg�rted-e, mi megy v�gbe benned. Minden m�s m�dszer, melyet �nmagunk megv�ltoztat�s�ra haszn�lunk, ahhoz hasonl�t, mint mikor er�lk�dve tolsz egy lerobbant kocsit. T�telezz�k fel, hogy egy t�voli v�rosban van dolgod! A kocsi bed�glik �tk�zben. Micsoda helyzet; az aut� nem m�k�dik! Felgy�rj�k teh�t az ing�nk ujj�t, s elkezdj�k tolni a kocsit. �s toljuk, �s toljuk, �s toljuk, �s toljuk, m�g meg nem �rkez�nk abba a t�voli v�rosba. Azt mondjuk: "Nos, v�ghezvitt�k." Majd tov�bb toljuk az aut�t, v�gig az �ton a k�vetkez� v�rosig. Azt mondod: "Oda�rt�nk, nem?" De �letnek nevezed ezt? Tudod, mire van sz�ks�ged? Szakemberre, szerel�re van sz�ks�ged, aki felnyitja a motorh�z tetej�t, �s kicser�li a gy�jt�gyerty�t. Ford�tsd el a slusszkulcsot, s a kocsi beindul. Szakember kell neked, arra van sz�ks�ged, hogy magadba tekints, meg�rtsd a dolgokat, tudat�ra �bredj. Nem r�men�s er�lk�d�ssel. Er�fesz�t�sre nincs sz�ks�ged! Ez az, ami�rt az emberek oly f�radtak, oly elcsig�zottak.
T�ged �s engem arra tan�tottak, hogy legy�nk �nmagunkkal el�gedetlenek. Ez az, amib�l a gonosz - pszichol�giai �rtelemben - el�j�n. Mindig el�gedetlenek vagyunk, �lland�an z�gol�dunk, szakadatlanul er�lk�d�nk. Rajta, m�g t�bb t�rekv�st, m�g �s m�g t�bb er�fesz�t�st! De bel�l �r�k�s konfliktus van; igen kev�s meg�rt�s.

MEGSZABADULNI HAMIS VOLTUNKT�L

Az �n �letem sor�n egyetlen piros bet�s nap ad�dott India �let�ben. Nagy nap volt, val�ban az, a papp� szentel�semet k�vet� nap. Egy gy�ntat�sz�kben �ltem. A pl�b�ni�n volt egy igen j�mbor jezsuita pap, egy spanyol, akit azt megel�z�en ismertem meg, hogy jezsuita papn�vend�k lettem. Egy nappal az el�tt, hogy bevonultam a novici�tusba, �gy gondoltam, jobb, ha megtiszt�tom a lelkiismeretemet mindent�l, hogy helyes �s tiszta legyek, amikor a novici�tusba ker�l�k, hogy ne kelljen semmit elmondanom a nov�cius-mesternek. Hosszan k�gy�zott azon emberek sora, akik ennek az �reg spanyol papnak a gy�ntat�sz�k�hez igyekeztek. Volt egy lila sz�n� zsebkend�je, mellyel elfedte szemeit, s az volt a szok�sa, hogy mormog valamit, ad valami penitenci�t �s elk�ld. Csup�n egy p�r alkalommal tal�lkozott velem, m�gis Antonie-nak h�vott. �gy teh�t �lltam a sorban, s amikor �n k�vetkeztem, megpr�b�ltam a hangomat elv�ltoztatva gy�nni. T�relmesen figyelt r�m, kir�tta a penitenci�t, megadta a feloldoz�st, majd azt k�rdezte: "Antonie, mikor m�gy a novici�tusba?"
Ak�rhogy is, erre a pl�b�ni�ra mentem a papp� szentel�semet k�vet� napon. Az �reg pap pedig azt k�rdi t�lem, akarok-e gy�ntatni. Azt feleltem: "J�." Mire �: "Menj, �s �lj az �n gy�ntat�sz�kembe!" Azt gondoltam: "Istenem, felszentelt ember vagyok, az � gy�ntat�sz�k�ben fogok �lni." H�rom �r�n kereszt�l gy�ntattam. Vir�gvas�rnap volt, a h�sv�tra �sszegy�lt t�meg befel� tolongott. Amikor kij�ttem szomor� voltam, lehangolt, nem att�l, amit addig hallottam, mert felk�sz�tettek arra, hogy mi v�rhat�, �s - gyan�tva, hogy mi megy v�gbe a sz�vemben - semmi nem r�zott meg. Tudod, mit�l voltam szomor�? R�eszm�ltem, hogy ezeket a j�mbor kis k�zhelyeket adtam nekik: "Sz�z M�ria szeret t�ged, hozz� im�dkozz!" �s "Eml�kezz, hogy Isten a te oldaladon �ll!" Vajon ezek az elcs�pelt fr�zisok seg�tettek-e b�rmit is a r�kon?
�s amivel �n k�zd�k, az a r�k egy fajt�ja, a tudatosul�s hi�nya, a val�s�g ismeret�nek hi�nya. �gy azon a napon megesk�dtem magamnak valamire. Megesk�dtem, hogy tanulni fogok, tanulni fogok, hogy - ha majd az eg�sznek v�ge - ne mondhass�k nekem: "Atya! Amit �n mondott nekem, az teljes m�rt�kben igaz volt, de mer�ben haszontalan!"
Tudat�ra �bred�s, magunkba pillant�s. Szak�rt�v� v�lva (m�rpedig hamarosan szak�rt�v� leszel) nincs sz�ks�ged arra, hogy pszichol�giai kurzusokon vegy�l r�szt. Amint kezded megfigyelni, szemmel tartani magad, amint kezded felfogni ama negat�v �rz�seket, megleled a magad �tj�t arra, hogy magyar�zatot adj. �s nem ker�li majd el figyelmedet a v�ltoz�s. De akkor el kell majd b�nnod a nagy gonosztev�vel, amely nem m�s, mint az �nmarcangol�s, az �ngy�l�let, az el�gedetlens�g �nmagaddal.

V�LOGATOTT HASONLATOK

Besz�lj�nk m�g arr�l, hogy a v�ltoz�s er�fesz�t�s n�lk�l megy v�gbe. Kigondoltam egy j� hasonlatot erre: a vitorl�s haj�t. Amikor a vitorl�s haj� j� szelet kap a vitorl�j�ba, annyira er�fesz�t�s n�lk�l siklik, hogy nem kell m�st tenni, mint korm�nyozni. A haj�s nem t�ri mag�t; nem taszig�lja a haj�j�t. Hasonl� dolog t�rt�nik, amikor a tudat�ra �bred�s, a meg�rt�s r�v�n a v�ltoz�s bek�vetkezik.
�ttekintettem a jegyzeteim egy r�sz�t, �s tal�ltam n�h�ny id�zetet, melyek j�l al�t�masztj�k amit mondtam. Ezt hallgass�tok meg: "A term�szetn�l nincs semmi kegyetlenebb. Az eg�sz univerzumban sehol sincs menekv�s ett�l, �s m�gsem a term�szet az, amely s�r�l�st okoz, hanem az ember tulajdon sz�ve." Van ennek �rtelme? Nem a term�szet okozza a s�r�l�st, hanem az ember tulajdon sz�ve.
Van egy t�rt�net Paddyr�l, aki leesett az �p�t��llv�nyr�l, �s dudort kapott az �t�st�l. Feltett�k neki a k�rd�st: "Paddy, megs�r�lt�l az es�st�l?" Mire �: "Nem, a hirtelen meg�ll�st�l s�r�ltem meg, nem pedig az es�st�l." Amikor r�csapsz a v�zre, a v�zben nem keletkezik s�r�l�s; amikor valami merev t�rgyra csapsz, az elt�rik. A tart�sodban, a be�ll�totts�godban van valami merev; merevek benned az ill�zi�k. Ezek �tk�znek bele a term�szetbe, ezekn�l szenveded el a s�r�l�seket, onnan sz�rmazik a f�jdalom.
Itt egy kedves t�rt�net: a Kelet egyik mond�j�b�l val�, csak nem eml�kszem, hogy melyikb�l.
Mik�nt a Biblia eset�ben, itt is l�nyegtelen, hogy ki a szerz�. Amit mond, az a l�nyeg. "Ha a tekintetet semmi sem akad�lyozza, l�t�s az eredm�ny. Ha szabad a f�l, hall�s az eredm�ny; ha az orr nincs befogva, k�pesek vagyunk szagolni; ha a sz�j szabad, k�pesek vagyunk �zlelni; ha az elme nem korl�tozott, b�lcsess�g az eredm�ny."
A b�lcsess�g akkor �tlik el�, amikor megv�lsz a koncepci�id �s kondicion�lts�god �ltal emelt korl�tokt�l. A b�lcsess�g nem olyasmi, amit kapni lehet; a b�lcsess�g nem tapasztalat; a b�lcsess�g nem azt jelenti, hogy a tegnap ill�zi�it a ma probl�m�ira alkalmazod.
Amikor �vekkel ezel�tt Chicag�ban a pszichol�gusi diplom�m v�d�s�re k�sz�ltem, valaki azt mondta nekem: "Rendszerint �gy van, hogy egy pap �let�ben �tven �vnyi gyakorlat az egy�ves gyakorlat ism�tl�d�se �tvenszer." Ugyanazon megold�sokhoz t�rsz vissza: �gy meg �gy kell kezelni az alkoholist�kat; ilyen �s ilyen m�don b�nni az ap�c�kkal; ezen �s ezen a m�don k�zel�teni az elv�ltakhoz. De ez nem b�lcsess�g. A b�lcsess�g az eme konkr�t helyzet, eme konkr�t szem�ly ir�nti fog�konys�g, melyet nem befoly�sol semmif�le m�ltb�l �tvett dolog, amely nem a m�ltbeli tapasztalatok �led�ke. Ez meglehet�sen el�t att�l, ahogy a legt�bb ember gondolkodni szokott.
Hozz�tenn�k m�g egy mondatot azokhoz, melyeket m�r olvastam: "Ha a sz�v nincs megkem�ny�tve, szeretet az eredm�ny." Ezekben a napokban sokszor hoztam sz�ba a szeretetet, noha mondtam nektek, hogy semmi sincs, val�ban semmi, ami elmondhat� a szeretetr�l. Csak az ellenkez�j�r�l tudunk besz�lni. Csak a k�t�d�sekr�l tudunk besz�lni. De mag�r�l a szeretetr�l kifejezetten semmi sem mondhat�.

SEMMIT SEM MONDVA A SZERETETR�L

Hogyan �rhatn�m le �n a szeretetet? �gy d�nt�ttem, hogy elmondom nektek ama medit�ci�im egyik�t, melyekr�l egyik �j k�nyvemben �rok. Lassan olvasom majd; medit�ljatok rajta menet k�zben, mivel a r�vid�tett form�j�t hallj�tok, m�sk�l�nben nem tudn�m az egy�bk�nt f�l �r�s mondanival�t h�rom vagy n�gy percben �sszegezni. Ez egy megjegyz�s az evang�lium egyik mondat�hoz.
Kor�bban Plat�n egy m�sik b�lcs mond�s�n gondolkodtam: "Senki sem s�llyeszthet szolg�v� egy szabad embert, mivel egy szabad ember m�g a b�rt�nben is szabad." Ez hasonl�t az evang�lium egy m�sik mondat�ra: "Ha valaki arra k�nyszer�t, hogy t�gy meg egy m�rf�ldet, menj kett�t!" (V�. Mt 5, 41.) Azt hiheted, szolg�v� tett�l azzal, hogy terhet rakt�l a h�tamra.
Pedig val�j�ban nem. Ha valaki megk�s�rli megv�ltoztatni a k�ls� val�s�got, s az�rt akar b�rt�n�n k�v�l lenni, hogy szabad legyen, akkor val�ban fogoly. A szabads�g nem a k�ls� k�r�lm�nyekben van, hanem a sz�vben lakik. Ha el�rted m�r a b�lcsess�get, ki volna k�pes szolg�v� tenni?
Mindenesetre hallgasd meg a szent�r�s ama mondat�t, mely kor�bban j�rt az eszemben!
"Elbocs�totta az embereket, azut�n felment a hegyre mag�nyosan im�dkozni. Beesteledett, �s teljesen egyed�l volt ott." (V�. Mt 14, 23-24.) Ez az, amir�l a szeretet sz�l! Eszedbe �tl�tt-e valaha, hogy csak akkor szerethetsz, amikor egyed�l vagy? Mit jelent szeretettel lenni? Azt jelenti, hogy egy szem�lyt, egy helyzetet, egy dolgot a maga val�s�g�ban n�zel, nem pedig aszerint, amilyennek k�pzeled. �s azt, hogy a hat�s�ra �gy reag�lsz, ahogy meg�rdemli. Aligha mondhat� r�lad, hogy szereted azt, amit m�g csak nem is l�tsz. �s mi akad�lyoz minket a l�t�sban? A kondicion�lts�gunk. A koncepci�ink, a kateg�ri�ink, az el��t�leteink, a kivet�t�seik, a kult�r�nkb�l �s m�ltbeli tapasztalatainkb�l �tvett c�mk�ink. A l�t�s a legk�zdelmesebb dolog, amire egy ember v�llalkozhat, mivel fegyelmezett, �ber elm�t k�vetel. De a legt�bb ember ott k�veti el a hib�t, hogy ink�bb a szellemi tunyas�got v�lasztja, mintsem azzal bajl�djon, hogy minden egyes embert, dolgot annak egyedis�g�ben, jelen val�s�g�ban l�sson.

ELVESZ�TVE A KONTROLLT

Ha meg akarod �rteni a "kontroll"-t, gondolj egy kisgyerekre, akivel meg�zleltetik a k�b�t�szert!
Amint a szer �tj�rja a gyermek szervezet�t, l�trej�n a r�szok�s, a k�t�d�s; a gyerek eg�sz l�nye k�b�t�szer�rt ki�lt. Szer n�lk�l lenni oly kib�rhatatlan gy�trelem, melyn�l m�g a hal�l is k�v�natosabbnak l�tszik. Gondolj erre a l�tv�nyra - a test hozz�szokott a droghoz! Nos, pontosan ezt tette veled a t�rsadalom, amikor megsz�lett�l. Nem engedt�k neked, hogy �lvezd az �let r�ghat�, t�pl�l� eledel�t - nevezetesen, hogy dolgozz, j�tssz, m�k�zz, hahot�zz, �lvezd az emberek t�rsas�g�t, az �rz�kek �s az �rtelem �r�meit. Megk�stoltatt�k veled a drogot, melyet helyesl�snek, nagyrabecs�l�snek, {t�mogat�snak/}figyelemnek h�vnak.
Itt most egy nagy embert�l fogok id�zni, valakit�l, akit A. S. Neillnek h�vtak. � a Summerhill szerz�je. Neill azt mondja, hogy egy gyermek betegs�g�t az jelzi, ha �lland�an a sz�lei k�r�l lebzsel; szem�lyek �rdeklik. Az eg�szs�ges gyereket nem szem�lyek �rdeklik, hanem t�rgyak.
Amikor egy gyerek biztos az anyja szeretet�ben, elfelejti az anyj�t; kimegy a lak�sb�l, felfedezi a vil�got; k�v�ncsi. Keres egy b�k�t, hogy a sz�j�ba tegye �s egy�b ilyesmikkel foglalkozik. Rossz jel, ha a gyermek az anyja k�r�l lebzsel; ilyenkor a gyerek bizonytalan. Lehet, hogy az anyja megpr�b�lt szeretetet kicsikarni t�le, nem adni neki annyi szabads�got �s biztons�g�rzetet, amennyit akar. Sz�mos, nehezen megfoghat�, ravaszul k�rm�nfont m�don az anyja �r�k�sen azzal fenyegette a gyereket, hogy elhagyja.
�zel�t�t kaptunk teh�t k�l�nf�le k�b�t�szerekb�l: helyesl�sb�l, figyelemb�l, sikerb�l, cs�csra kapaszkod�sb�l, preszt�zsb�l, "�rt r�lunk az �js�g!"-b�l, hatalomb�l, f�n�k�sdib�l.
Meg�zleltettek minket olyasmikkel, mint hogy milyen �rz�s egy csapat kapit�ny�nak lenni, egy egy�ttes vezet�j�nek lenni stb. A k�stol� nyom�n kialakult a k�t�d�s�nk, �s megjelent a retteg�s, hogy elvesz�tj�k a drogokat. Eml�kezz, mennyire hi�nyoltad a kontrollt, eml�kezz a r�m�letre, melyet a buk�s vagy a hib�z�s kapcs�n �rezt�l, vagy annak nyom�n, hogy m�sok megkritiz�ltak! �gy ker�lt�l gy�va f�gg�s�gbe m�sokt�l, elvesz�tetted a szabads�god! M�soknak amilyen m�rt�kben gy�l�l�d az ezzel j�r� szenved�st, olyan m�rt�kben tal�lod magad teljesen rem�nytelennek. Nincs olyan perc, amikor - tudatosan vagy tudat alatt nem f�rk�szed �beren m�sok reakci�it, amikor nem hangol�dsz r�juk, amikor nem az � dobszavukra mas�rozol!
A tudat�ra-�bredt ember tal�l� defin�ci�ja: olyan ember, aki t�bb� nem menetel a t�rsadalom dobjainak hangj�ra, olyan ember, aki az �nmag�b�l felt�r� zene dallam�ra t�ncol. Amikor semmibe vesznek, vagy nem �rtenek veled egyet, oly kib�rhatatlan mag�nyt �rzel, hogy n�gyk�zl�b cs�szva m�szol vissza az emberekhez, �s koldusk�nt k�ny�r�gsz a t�mogat�snak, b�ztat�snak �s meger�s�t�snek nevezett k�b�t�szer�rt. Ilyen �llapotba jutott emberekkel �lni egy�tt - ez v�get nem �r� fesz�lts�g.
"A pokol a m�sik ember" mondta Sartre. Mennyire igaz! Amikor a f�gg�s�g eme �llapot�ban vagy, mindig illend�en kell viselkedned; sohasem l�ghat a hajad; meg kell felelned az elv�r�soknak. Emberekkel lenni egyenl� azzal, hogy fesz�lts�gben �lsz. Emberek n�lk�l lenni a mag�ny ag�ni�j�t, lelki k�njait jelenti, mert hi�nyoznak neked. Elvesz�tetted a k�pess�gedet arra, hogy pontosan olyannak l�sd �ket, mint amilyenek, �s megfelel�en reag�lj r�juk, mivel a r�luk alkotott felfog�sodat befelh�s�ti a sz�ks�g, hogy megkapd a drogjaidat. Annyira l�tod csak �ket, amennyire seg�thetnek megszerezni a k�b�t�szered, vagy amennyire fenn�ll annak vesz�lye, hogy elveszik azt t�led! �r�k�sen ilyen szemekkel n�zegeted az embereket, ak�r tudsz r�la, ak�r nem. Megkapom-e, amit akarok t�l�k, nem kapom meg t�l�k, amit akarok? �s ha sem nem seg�tenek, sem nem g�tolnak a drog megszerz�s�ben, akkor nem �rdekelnek. Sz�rny� kimondani, de azon t�n�d�m, van-e itt k�z�ttetek olyan, akire ez nem �ll.

(folytat�s a k�vetkez� fejezetben)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s