Adamus: A(következő) sorozat: A varázslat visszatérése 1. rész
2011.01.02. 21:43
BÍBOR KÖR ANYAGOK A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT:
4. SHOUD: „A varázslat visszatérése” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában 1.rész
Elhangzott a Bíbor Körben, 2010. november 6-án www.crimsoncircle.com
Magyar forrás: www.shaumbra-hu.info
ADAMUS: Vagyok, Aki Vagyok, a Szuverén Birodalom Adamusa.
Üdvözöllek Benneteket az Ahmyo-ban. Üdvözöllek Benneteket természetes létállapototokban, ahol is teljes a magatokba, a Szellembe, az áldásokba, továbbá az egész teremtés varázslatába vetett bizalmatok. Éreztétek, ahogy a dolgok kissé lecsendesedtek mialatt a zene szólt, és miközben több ezer felébredő ember csatlakozott hozzánk az egész világról?
Vegyünk egy mély lélegzetet az ahmyo szentséges terében - ami a természetes létállapot - aggodalom, szorongás nélkül. Az ahmyo állapota mentes az erőfeszítéstől. Semmi erőfeszítés - képzeljétek csak ezt el! Képzeljétek csak el az erőfeszítést nélkülöző életet! Úgy értem, hogy tényleg képzeljétek ezt most el egy pillanat erejéig! Mert ez nem fog bekövetkezni, amíg nem kezditek ezt elképzelni.
Semmi erőfeszítés. Képes vagy ezt kezelni Charlie? Tudod ezt kezelni?
Infúzió
Szóval akkor drága Shaumbra, a mai napot kezdjük egy kis infúzióval! Egy kis infúzióval, de én leszek az, aki ezt az infúziót adja nektek, ha megengeditek. Megbíztok bennem? (A Shaumbra válasza: -Igen.) Hm. (Grimaszol egyet, a közönség pedig nevet) Jó. Jó.
Hadd magyarázzam el a dinamikákat itt, amikor Cauldre belemegy az úgynevezett csatornázói állapotba, olyankor egy megadást hajt végre. Feltételezem megbízik bennem, ezért beléphetek a testébe, az elméjébe és a szellemébe, és ilyenkor összeolvadunk. Mélyen beleömlesztem az energiámat, és ekkor megtörténik ez a csodálatos összeolvadás. Tehát ilyenkor egyszerre láthatjátok Adamust, Cauldre-t, szeretett Lindát - és most, mi a helyzet veletek? Mi lenne, ha most belétek tölteném az energiámat, hm, és megteremtenénk ezt a csodálatos dolgot, amit egyébként már jó ideje teszünk, a Shoud-ot, ahol is mindannyian összeolvadunk. És ne nevezzük ezt „eggyé válásnak”, hanem nevezzük inkább úgy, hogy ekkor szinkronban és harmóniában vagyunk.
Akkor most rögtön szeretném belétek tölteni az energiámat - Kathleen ha megtennéd, hogy egy pillanatra felállsz - pontosan a köldökötökön keresztül. (Rámutat Kathleen köldökére) Igen! Pontosan ezen a helyen fogok hozzátok csatlakozni, hiszen ez ezért van. Ez a foglalat, amibe bele fogok csatlakozni. Látjátok, ezzel azt mondom, hogy ezt nem a fejeteken keresztül kell csinálnotok. Hanem pontosan a köldökötökön keresztül.
Akkor most már leülhetsz kedvesem, és máris kezdhetjük! Belétek fogok lélegezni, belétek töltöm az energiámat. Nyíljatok meg annyira, hogy még szorosabban tudjunk együtt dolgozni!
Amikor látjátok itt Cauldre-t és Lindát, ők megengedik nekem, hogy infúziót adjak a fizikai testükbe, majd az elméjükbe, és utána pedig a Szellemükbe. És akkor együtt táncolunk. Ilyenkor közösen tesszük meg ezt a párosodást vagy harmóniát. Akkor ezt most mindannyian tegyük meg, beleértve azokat is, akik ma néznek, hallgatnak minket. Szóval mindenki, aki most hallgat vagy néz minket, most egy infúziót fogunk végrehajtani a köldökötökön keresztül. Akkor csináljuk! Vegyél egy mély lélegzetet, majd lazulj el! Nem fog fájni - szerintem.
Belétek fogom lélegezni az esszenciámat - Istentől Istenig, Lélektől Lélekig, Szent Létezőtől Szent Létezőig - engedd meg, hogy csatlakozzam hozzád.
Vegyél egy mély lélegzetet!
Ó, az a köldök aktiválatlan volt már jó ideje. Időként kitisztítjátok, de nem túl gyakran.
Vegyetek egy mély lélegzetet… és engedjétek meg nekem, hogy kivétel nélkül mindegyikőtökhöz csatlakozhassak.
(szünet)
Engedjetek be az elmétekbe is. Ez sokatok számára egy szent terület volt.
Finoman, szelíden most összeolvadunk.
(szünet)
Látjátok, ennek ilyennek kellene lennie. Valamikor régen ez így ment.
(szünet)
Semmi táplálkozás, semmi elvárás, mindössze együttérzés és szeretet.
(szünet)
Belétek töltöm magam, és így megtapasztalhatjátok minden részemet, az élményeimet is, és ezáltal én is érezhetem a tiéteket.
(szünet)
Engedd meg az infúziómat egy pillanatra. (megérint valakit)
(szünet)
Ó, hát ez igényel némi ahmyo-t. Ehhez szükségeltetik némi ahmyo, amikor is annyira megbízol magadban, hogy valaki mást ennyire közel tudsz engedni magadhoz.
Ehhez annak valódi bizalma kell, hogy soha többé nem bánthat már senki. Soha többet nem bánthat senki. Ez itt most valószínűleg elképesztően hangzik, mivel néhányan nemrégiben meg lettetek bántva. De igazából, amikor eljutsz a színtiszta ahmyo-bizalom állapotába - onnantól kezdve soha, soha, de soha nem bánthat már senki. Annyira egyértelmű és tiszta vagy saját magaddal, hogy semminek sem kell ellenállnod, semmitől sem kell félned, semmivel sem kell csatáznod. Igen, igen - semmivel sem kell megküzdened. Itt most nem a kilépésről beszélek. Semmivel sem kell harcolnod, megvívnod, ez egy természetes… ez a természetes állapot. És ezt lényegében nem is kell elérnetek, mindössze vissza kell hoznotok.
Valamikor régen volt olyan időszak, amikor képesek voltatok valaki mást is beengedni a szívetekbe, a lelketekbe félelem nélkül, anélkül, hogy azon aggodalmaskodtatok volna, hogy valamit el fognak majd venni tőletek. De mostanra már leomlottak a kerítések, a védőfalak - nevezzétek ezt bárhogy - és mivel ott volt ez a temérdek sok nehéz és kihívásokkal teli tapasztalás, amikor összetört a szívetek, sok volt a fájdalom és a gyötrelem - ezért egy részetek még mindig azon mereng: -„Vajon újra meg fog történi? Mikor fog újra megtörténni?” Néhányan úgy érzitek, hogy ez elkerülhetetlen. Mivel korábban megtörtént, ezért újra meg fog történni.
De mi lenne akkor, ha egy pillanatra elképzelnétek, hogy ennek soha, de soha többé nem kell megtörténnie. Na nem azért, mert ti kemények és erősek vagytok, nem azért, mert sok-sok spirituális közhelyet tudtok a saját védelmetekre használni, hanem azért, mert olyan mélyen megbíztok magatokban, hogy soha, de soha többé senki és semmi sem bánthat titeket, és soha többé nem vehet el tőletek semmit, és soha, de soha többé nem nyomhat el, nem igázhat le, és nem tehet a rabszolgájává.
És ez valóságos. Nagyon, de nagyon is valóságos - igaz - hacsak te nem akarod, hogy ez történjen. Erről máris beszélni fogunk.
Legyetek hát üdvözölve az Új Energia Osztálytermében! Üdvözöllek titeket annak kapcsán, hogy mit is tanultok. Valamelyik este feltettek nekem egy kérdést az egyik rádióinterjú alkalmával: -„Adamus, hogy-hogy ma ilyen kedves vagy?” (nevetés) Egyszerű. Kedves volt a közönség. (nevetés) És ez annyira nagyon igaz, mert ebben az Új Energiában nincs semmi olyan, amit már ne tudnál, nincs semmi olyan, amit a többi Mester vagy Felemelkedett Létezők jobban tudtak volna nálatok. De amikor így összejövünk, mint ma is, amikor így összecsatlakoztatjuk az energiánkat, ilyenkor bizonyos értelemben felteszitek a kérdést, hogy pontosan hol is tartotok. Kiküldtök egy üzenetet, nem sokkal a Shoudot megelőzően, vagy pedig akkor, amikor belemegyünk a Shoud energiájába, amikor is azt mondjátok: -„Ez az, amit tudnom kell a mai napon.” - Ez lenyűgöző! Éppen két szinttel lejjebb hatoltunk, vagy mondjuk úgy, hogy tágabbra váltottunk azáltal, hogy lehetővé tettétek nekem, hogy belétek töltsem saját magam. És majd a végén pedig kilélegeztek engem. Akkor majd kilélegezhettek, elengedhettek engem - ó, kérlek ne tartsatok bent, más dolgom is van később, engedjetek el - de a tapasztalás, az érzés meg fog maradni.
Tehát a mai napon néhány fontos dologról fogunk beszélni, ahogy ez mindig is így van. Arról a négy energetikai dinamikáról fogunk beszélni, ami jelenleg zajlik. (Rajzol egy kört, a közepén egy ponttal) Ez vagy te. Ez az a négy dinamika, ami jelenleg zajlik. (egy négyzetet rajzol a kör köré, amit négy részre oszt) De mielőtt még ebbe belemennénk….mivel mindannyian azt kérdezitek: - Mi folyik mostanában? Mi ez az egész? - Egy részed imádja ezt, egy másik részed össze van zavarodva, egy részednek pedig elképzelése sincs, hogy mihez is kezdjen vele. Tehát ma erről fogunk beszélni.
Képzelet
Mielőtt elkezdenénk, utazzunk el együtt egy kicsit! Képeljétek el….ó, én imádom a képzeletet! A képzelet a Szellem megnyilvánulása, kifejeződése. Ez az energia áramlása. A képzelet annyira le lett nyomva. Micsoda mentális világ! Igazából nem is tudom, képes lennék-e úgy visszatérni ide, ahogy azt Tóbiás megtette. A világ annyira elveszítette a képzeletét, a kreativitását, minden „könyv szerint megy”, szerkesztett, és ez annyira unalmas!
És tudjátok mi a helyzet? Mivel annyira unalmas minden, ezért egyfajta módon, néha azért tesztek meg dolgokat, hogy megtörjétek ezt az unalmat - ezért hoztok be egy kis drámát, egy kis izgalmat, egy kevés kis káoszt, kis pánikot. Én is ezt tenném! (nevetés) A világ annyira mechanikussá és prózaivá vált. Annyira kiveszett belőle a képzelet. Éjjelente az álmaidba kell menekülnöd, hogy egy kissé hozzáférj a képzelethez! Ezért aztán mikor kimentek az álom állapotaitokba, mindenféle őrültségekről meg bizarr dolgokról álmodtok, majd reggel, mikor visszatértek, azt kérdezitek: -„Hát ez meg mi volt? - Nos, hát ez egy képzeletbeli szellentés volt, miközben aludtatok. (nevetés) Ki kellett, hogy engedjétek.
Akkor most utazzunk el a képzelőerőnket használva! Egy víz alatti utazásra megyünk. Miért is ne? A víz egy remek hely. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, vegyetek fel egy oxigénpalackos búvárfelszerelést - mert ahova elutazunk, ott szükségetek lesz minderre - egy búvárruhára, a megfelelő felszerelésre, az oxigén tartályokra és a maszkra. Gyerünk! Képzeljétek el, ahogy beöltöztök. Ez nem divatbemutató. Nem kell válogatnod a különböző színek között, hacsak nem ezt akarod természetesen.
Hoppá, már be is ugrottál a vízbe! Nem kell minden egyes mozdulaton átmenned. Tudod miért? Mert egy csettintésre elképzelheted, hogy már rajtad is van a teljes öltözék. (Adamus csettint egyet) Néhányan nagyon szó szerint vesztek mindent. -„Először fel kell vennem a ruhát, majd utána….” Nem, nem, nem, nem. Már rajtad is van - érted? Ó, ez jó érzés. Vedd fel a maszkot! Már kint is vagyunk a nyílt vízen, az óceán kellős közepén - csodálatos tiszta és meleg a víz, pont tökéletes a mai kirándulásunkra.
Akkor most merüljünk le! Tudjátok, hogy szokták ezt csinálni, mintha háttal lennél a víznek a hajón. Akkor jöhet a merülés, és miközben megteszed, érezd a víz érzetét, a valóság hirtelen megváltozását. Hogy milyen is oxigén maszkon keresztül lélegezni, és a maszkon keresztül szemlélni a vizet, ahol is a dolgok nem annyira tiszták és élesek, mint fent a felszínen.
Vegyél egy mély lélegzetet úgy, hogy rajtad van az egész búvár felszerelésed. Ez egy kissé más. Nem úgy működik, mint amihez eddig hozzászoktatok. Halljátok a légzésetek hangját a búvárfelszerelésen keresztül, ahogy az nektek dolgozik.
Érezzétek magatokat kényelemben a felszereléssel kapcsolatosan. Kicsit mozgassátok meg a lábatokat! Igen, békatalp is van rajtatok! Mozogjatok! Nézzétek meg, a láb hogyan működik ezzel! És kezdjetek lemerülni!
Ja igen, ezt elfelejtettem elmondani, hogy a lábatok le van súlyozva, hogy könnyebb legyen a merülés. Akkor kezdjük is, 5 méterrel merüljetek mélyebbre! Ez úgy kb: 15 láb. Menjünk mélyebbre….
Érzékeld a környezeted változásait. A fény szórtabb itt….
Nyomás nehezedik a testedre a víz mélységéből adódó gravitációs erők következtében. A légzés kissé megváltozik, mivel hirtelenjében nagyobb nyomás nehezedik a mellkasodra. Itt kicsit másképpen kell lélegezned. Vegyél egy mély lélegzetet a búvár pipa segítségével.
(szünet)
Most nézz körül! Még mindig látod, hogy a gyönyörű napfény beszűrődik a felszínről, de a dolgok határozottan sokkal szórtabbak. Nincs meg az a tisztaságuk, élességük, amihez a felszínen hozzászoktál.
Vegyél egy mély lélegzetet, és merüljünk 10 méterrel lejjebb!
Már ott is vagy. Ez biztonságos. Egy csoporttal vagy. Gyere lejjebb 10 méterrel, és legyél tudatában a különbségnek.
(szünet)
Sokkal nagyobb nyomás nehezedik a fizikai testedre, és egyszeriben csak ráébredsz fizikai létezésed minden porcikájára, mivel akkora nyomás helyeződik rá.
Kevesebb a napfény. A víz hűvösebb. A légzés még nehezebbé válik.
Vegyél egy mély lélegzetet….egészen le a hasadba! Vegyél egy mély lélegzetet….
(szünet)
….és menjünk egy kicsikét még mélyebbre!
Merüljünk le ismét 15 métert! Engedd meg magadnak a merülést, ugorj le! És most a fizikai testedre nehezedő nyomás szinte már fájdalmas. A víz annyira sűrű, olyan hatalmas a gravitáció ereje, hogy szinte alig tudsz mozdulni. Érzed, ahogy megdolgozza a csontjaidat és az izületeidet. Minden, ami eddig csak kicsit fájt, most felerősödik, és sokkal jobban kezd fájni. A légzés sokkal nehezebbé válik. Szinte már-már kapkodsz a levegő után.
(szünet)
Sokkal, de sokkal kevesebb itt a napfény. Egy részed azt kívánja, bárcsak mindent elárasztana a fény, de itt lent sokkal sötétebb van.
(szünet)
Az oxigén hiánya következtében kissé delíriumba esel, nem vagy egyensúlyban. Néhányan egy kis aggodalmat érezhettek, és vissza akartok jutni a felszínre.
(szünet)
De egy pár pillanat elteltével elkezdesz ehhez hozzászokni. Nem feltétlenül kedveled ezt, de elfogadod, hogy ez van. A víz mélysége következtében fennálló intenzív nyomás hatással van a testedre, és arra, ahogy a tested feldolgozza, lereagálja és kezeli az oxigént. Az elme össze van zavarodva, mert nem ehhez a normához van hozzászokva.
(szünet)
De itt vagyunk.
(szünet)
A víz viszonylag hűvös, majd egyszerre csak elkezd minden irányba kavarogni. Úgy tűnik, mintha létezne valamiféle víz alatti örvény - áramlatok, feszültségek - és a víz most minden létező irányból feléd tódul. Olyan érzés, mintha elragadná a testedet, és összevissza próbálná pörgetni, dobálni.
Már szinte semmit sem látsz. A fentről leszűrődő fény teljesen elhalványult. Úgy érzed magad, mint aki fejjel lefelé lóg, majd egyszerre csak cápákat kezdesz megpillantani. Azt nem tudod, hogy ezek most valódiak, vagy csak a képzeleted játszik veled ebben a félig delíriumszerű állapotban, amiben jelenleg vagy.
És akkor itt most álljunk meg! Ez az, amit most éppen megtapasztalsz az életedben ebben a pillanatban. Csak maradj itt lent, nem fogunk azonnal visszamenni a felszínre. És bármikor, amikor úgy érzed, nyisd ki a szemed!
A nyomás
Első pont: Mi folyik jelenleg? Intenzív nyomás. Intenzív. Olyan sok energia jön be, és megy innen ki, olyan sok a mozgás, hogy nagyon hasonlatos a kavargó vizekhez. Több tízezer, több millió éves energiák kerülnek elengedésre a Földből. A rég eltemetettek csontjai, beleértve ebbe magatokat is, most eltávoznak. Bizonyos állati fajok távoznak, és ti ezt érzitek.
Olyan energiák érkeznek ide a fizikai Univerzumból, mint eddig még soha - napkitörések, mágneses energiák formájában. A Föld pólusai éppen most kezdik meg a váltást - a nagy váltást - és ti ezt érzitek. És ez hatással van a fizikai testetekre.
A fizikai testetek réges-régen hozzászokott ehhez a Földi leereszkedéshez, még akkoriban, amikor a legelső fizikai emberi inkarációitokat tettétek meg. A testetek hozzászokott ehhez a természetellenes állapothoz, pontosan úgy, ahogy hozzá lehet szokni az egyre mélyebb merüléshez a vízben. Egy idő után hozzászoktatok a légzés hiányához. Alkalmazkodtatok a testetekre nehezedő nyomás érzéséhez. Hozzászoktatok a dezorientációhoz. Ezt tettétek az összes fizikai inkarnációtok során. Beleszoktatok abba, hogy a felszín alatt tartózkodjatok egy természetellenes állapotban. És pont akkor, amikor már azt hittétek, tudjátok, hogyan kell ezt kezelni, minden újra változni kezd.
Energiák érkeznek be a fizikai univerzumból - tegyük fel, hogy ez itt a Föld (rajzol), és energiák érkeznek ide a fizikai univerzumból, továbbá a láthatatlan univerzumból is - mint eddig még soha korábban. Ezek egyrészt kiviszik innen az energiákat, azaz segítenek kihajtani a réges-rég beragadt energiákat. És ti mostanság ennek a kellős közepén vagytok. Ennek a tetején a saját aspektusaitok jönnek-mennek, zajlik a saját DNS-etek átdolgozása, amikor is annak a szerkezete, továbbá önmagad mintái teljesen kitekerednek a másik irányba, és ti ezt érzitek.
Különösen ebben az elmúlt hónapban állandóan magasak voltak az energiák. Jelenleg nincsenek olyan földi műszereitek, amivel pontosan megmérhetnétek ezeket, de a mi nézőpontunkból szemlélve ezt az egészet, a más birodalmakból nézve - érezzük ezt. Számunkra, akik ide-oda mászkálunk a birodalmak között, kényelmetlen időről időre eljönni ide a fizikai birodalomba. Mostanában nem sok infúziót végeztem fizikai testekbe - korábban két, három napig is itt voltam esetenként - mert annyira kihívásokkal teliek most az energiák, hogy mostanában nem igazán akarok túl sok időt a fizikai valóságban tölteni. Most már a túloldalon tartjuk az összejöveteleinket.
Szóval ti ezt mind érzitek, és a következő történik. Érzitek ezt a testetekben, és azt kérdezitek: - Mi a baj a testemmel? Biztosan kimerült. Adamus azt mondta, hogy rendben leszek, de most éppen szétesőben van a testem! - Fájdalmaitok vannak a testetekben. Reggel felkelsz, és azt kérdezed: - „Mi ez az egész?” - A nyakad. Most már a lábad is. Néha ez annyira intenzívvé válik, hogy a kezed és a lábad elzsibbad, lezárul, mert ez az egész annyira intenzív.
A fogaid, a szád, mindezek érzik ezeket az intenzív energiákat. Mi a baj? Majd ezután -ne növeljük ezt - de (szippant egyet) következnek az üregek. (valaki tüsszent) Köszönöm. Szép sorban. Az üregek is működésbe lépnek. Eltömítik a szemet. És ezután pedig mi is történik itt lent? (a hasára és maga mögé mutat) Ó, á, ó - ez meg mi? És ti pedig azon tűnődtök: - Mi a baj velem?
Ilyenkor pedig őrült gondolataid támadnak, és azt gondolod: -„Vissza kell jönnöm egy másik Shoud-ra. Szükségem van egy energia hangolásra, mert tényleg megbolondulok. Tényleg darabjaimra hullok.” -Igen, ez így van, de….(nevetés) -„Tényleg megőrülök” - És ennél a résznél ilyen beszélgetésekbe bocsátkozol saját magaddal, mint: -„ Nem, én jó ember vagyok. Nem, te rossz ember vagy. Jól akarom csinálni. Elcseszed az egészet.” (nevetés)
Aztán meg azt gondolod: -„Tarts ki! Keresztülmentem mindezeken a dolgokon az elmúlt tíz év során, és ezek azt mondják nekünk, hogy minden rendben van, de lássuk be, ennek semmi értelme.” - Nos, nyilvánvalóan nincs. Ha valóban képes lennél megérteni az összes energia intenzitását - a bejövő és távozó energiákét, és azt a kavargást, örvénylést, amit mindez okoz itt a bolygón, és nem csak itt, ezen a bolygón, hanem a bolygótokat körülvevő Földközeli Birodalmakban is - jelenleg úgy fest az egész, mint egy darázsfészek. Tényleg nehéz. Ha van olyan szeretted, aki nemrégiben távozott vagy mostanában készül eltávozni, kérlek tölts el vele egy kis időt odakint. Nekik ez még keményebb, mint nektek itt. Őrület van ott kint. Ez bizarr, ugyanakkor pedig jó.
Ez jó. Helyénvaló. Ez a történelem létező leghatalmasabb változása. Ez az emberekről szól, akik végre valahára megértik, hogy kik is ők valójában, megértik a szuverenitásukat, és a testükkel való integritásukat.
De ez az, ami történik, és ez egy nagyon jelentős pont. Itt vannak mindezek a beérkező energiák, amik jókora változást hoznak, jóval nagyobbat, mint amit valaha is megtapasztaltatok eddig bármikor is, és mi történik? Nos, a kulcs az - (pálcika emberkét rajzol) - itt ez a valaki - és a kulcs az, hogy azok az energiák egyenesen az emberke fejébe mennek bele. (elméjébe)
A tested lényegében jobban képes ezekhez alkalmazkodni, mint az elméd. A Szellemed egészen pompás munkát végez ezeknek az energiáknak a mozgatása és áramoltatása kapcsán. A Szellem szereti az energia áramlást, egyfajta csodálatosan kitekert módon - ezt viccnek szántam - de az elme az, aki nem tudja, hogy mit kezdjen mindezzel.
Tehát itt vannak ezek a mindenhonnan áradó energiák, és az elme mindössze a munkáját próbálja végezni, mikor azt kérdezi: - „Mi a baj? Mi a baj?”
Tehát az elme kimegy, és kiküldi a csápjait a maga módján. Energetikai szignálokat küld szét az egész testbe, jeleket a nyakba, a hátba, a hasba, a szembe, az üregekbe. -„Mi a baj?” Az elme életed minden egyes területére vagy minden egyes aspektusára jeleket küldözget - arra a részre, ahol van egy párkapcsolatod valakivel, arra a részre, ami a munkád, legyél akár zenész, akár rádióbemondó, vagy bármi. Az elméd szétküldözgeti mindezeket az átkozott - az „átkozott” szót most itt egy igen csúnya szó helyettesítéseként használom (nevetés)- szóval ezeket a csápokat mindenfelé szétküldözgeti. -„Mi a baj? Mi a baj?” - Mivel az elme jelenleg nincs valami könnyed módban. „Mi a baj?”
És amikor a tested részei megkapják ezt az üzenetet, hasonlatosak ahhoz, hogy: -„Ó, hadd meséljem el neked, hogy mi is itt a baj” - és elkezdenek visszacsatolásokat küldeni az elmének. Ilyeneket kezdenek mondogatni: -„Ó, a nyomás elviselhetetlen. A csontok és az ízületek fájnak.” - A test egy fura módon elkezdi a feldolgozást az elmével. Egyfajta kitekert, torz csapatot alkotnak így együtt.
Az aspektusok is megkapják és érzik ezt a „Mi a baj?” üzenetet, és rákezdik: -„Azt hittük, hogy otthon minden rendben van, de nyilvánvalóan nem ez a helyzet.” - Majd így folytatják: -„Jaj, bárcsak mesélhetnék neked a munkámról, a karrieremről, a lelkemről - hogy az mekkora egy szemétláda. Mi a baj? Nem ért meg engem. Soha nem hallgat meg.” - Most nem a partneredről beszélek, hanem az aspektusaidról, akik mindezeket mondják.
Szóval ezek az üzenetek kerülnek kiküldésre mindenhová - Mi a Baj? - és ez az elméből ered, és ez már be is indítja a játszmát. Minden rossz. És akkor rákezded: -Hol tartok? Mi történik?
Vegyél egy mély lélegzetet! Ez lényegében nem rólad szól. Az elméd küldözgeti ezeket a hamis szignálokat.
Suzanne, mi a baj most? Mi a baj?
SUZANNE: Semmi.
ADAMUS: Semmi. Látjátok? Semmi baj sincs. Ann, mi a baj?
ANN: Semmi.
ADAMUS: Semmi. Tényleg elhiszed ezt? Ha-ha-ha, mi ketten már beszélgettünk erről.
Tehát, mi a baj? Abszolút semmi - amennyiben képes vagy ezt elhinni. Erre most azt mondod: -„Igen, de Adamus van ez a…..” Na, te is tudod, hogy nincs semmi baj! Mikor akarod ezt elfogadni? -„Igen, de úgy érzem, hogy szétesek, és itt van ez a sok betegség.” - Nem, valójában semmilyen betegséged sincs. Ezek hamis jelzések, hamis válaszokkal. Pont.
Nos, tényleg el tudjátok ezt fogadni? Nincs semmi baj.
Nincs semmi baj. Pontosan ott tartotok, ahol tartanotok kell. A tested tényleg nem esik szét. Nem őrülsz meg. Nem haladsz visszafele. Nem tudsz visszafelé haladni. Nincs semmi baj. Mindössze nagyszámú sorozatnyi hamis jeleid vannak.
És akkor hogyan lépsz ezen túl? (valaki azt mondja. Ahmyo”, valaki más pedig: -tényleg, hogyan?) -Hogyan? (valaki mondja: Légzés) Légzés. Köszönöm. Lélegzel és megérted, hogy te több vagy az elmédnél. Nos, ez egy kissé nehéz, mert az elme igen magasan programozott. De te több vagy az elmédnél. Te az elméd fölött állsz.
Az elméd valójába tényleg, tényleg, tényleg, tényleg nem akar ebbe megint belekerülni. Már belefáradt. Úgy érezte, képes beintegrálódni az isteni intelligenciába. De egyszeriben csak, megint sürgősségi feladatra kérik fel. Amikor bejössz és azt mondod: -Vagyok, Aki Vagyok, és lényegében minden rendben van” - akkor abbahagyja ezeknek a hamis szignáloknak a küldözgetését. Abbahagyja a hamis válaszok fogadását. Visszavisz téged az egyensúlyodba. És segít neked megérteni, nem csak mentális szinten, hanem lényed minden részéből, hogy jelenleg energiák bombáznak téged. És ez összenyom téged, mint ahogy a víz alatti 15 méter is összenyomna téged. Ettől van az, hogy most nehezebb lélegezned. Ez nagyon nagy mértékben eltorzítja számodra a valóság megjelenését. Pedig ez nem így van.
Ha van olyan üzenet, amit ma nagyon el szeretnék hozzátok juttatni, az az, hogy ezek hamis szignálok. Holnap majd vitatkozhattok velem erről, és mondhatjátok, hogy: -„De ezek nem hamisak, nézd csak ezt, meg ezt!” - de ilyenkor az elme dolgozik. És egy részed valójában élvezi ezt a játszmát. Szórakozik. Hát, szórakozz, de ezek abszolút hamis szignálok.
Ha belépsz az ahmyo terébe, ha mélyen önmagadba merülsz - és mélyen önmagadba merülni nem ugyanolyan, mint mélyen a víz alá merüli. Önmagad mélyén nincs nyomás, nincs torz valóság érzékelés. Önmagad mélyén lenni nem olyan, mint belemerülni a fizikai valóságba, majd mindezen energiák támadásának kereszttüzében állni. Önmagad mélyén lenni felszabadító. Nincs semmi baj. Egyáltalán nincs semmi baj.
Rendelkezel elegendő ahmyo-val ahhoz, hogy ezt elfogadd? Ez nem hiedelem kérdése. Hanem arról, hogy mi a valódi, mi vagy te.
Jelenleg hatalmas a nyomás, de te, mint egy nagyon bölcs, és nagyon tapasztalt emberangyal, magadba fogadhatod mindezt, magadba fogadhatod ezt az összes bejövő támadást, rohamot, az összes kilépő energiát - hiszen azok mindössze energiák - és lényegében alkimizálhatod vagy átalakíthatod őket. Ez csupán csak energia, és nem jó vagy rossz. A valóságban nincs rajta semmilyen valódi nyomás. Nincs benne egy szemernyi káosz sem. Ez mindössze energia, és te ezt magadba lélegezheted.
Ez az őrület, ez a feltételezett őrület, ami most megy a Földön - ezt magadba lélegezheted, pontosan ugyanúgy, ahogy az előbb engem is magadba lélegeztél. Most azt kérdezed: - „Csak nem azt akarod, hogy lélegezzem magamba a káoszt, a még több káoszt, a még több őrületet? Azt akarod, hogy magamba lélegezzem ezt az egész terrorista energiát, ezt az egész dualitást, ezt a rengeteg haragot és gyűlöletet, ami a Földön van?” -Abszolút. Abszolút szívd azt magadba, edd meg, idd magadba, mivel ez mindössze energia. A valóságban nincs rajta semmilyen perdület vagy töltés. Csak mivel ezt nehéz lefordítani, tolmácsolni a Régi Energiás rendszerekkel, ezért zavarja össze az embereket. Pedig ez mindössze tiszta energia.
Igen, vannak napok, amikor elolvasod a híreket, vagy rámész a netre és azt mondod: -„Ez egy őrült hely.” - Teljes mértékben az, de ez mindössze energia.
Akkor most itt az ideje - amennyiben ezt választod - hogy elmondd minden egyes részednek - a testednek, az elmédnek, a szellemednek - minden egyes részednek, hogy: -„Nincs semmi baj. Hamis jelzések mennek ki.” - Ez volt az első dolog. Mi folyik? Nyomás. Nyomás.
Minták
Második dolog: - most már feljöhettek a víz alól, tényleg, egyszerűen csak képzeljétek el, hogy már le is vettétek a búvár felszerelést.
A minták. Minták. Tudjátok, ez érdekes. Bármilyen létező fajról is legyen szó - akiknek én a tudatában vagyok - legyen szó akár emberi fajról, vagy másmilyenről, akár itt a Földön lévő fajokról, akár azokról, akik más helyeken élnek, mindegyikben az a közös, hogy hajlamosak mintákat és rendszereket kifejleszteni, bárhol is legyenek. Tényleg. Még abban az esetben is igaz ez, ha mindössze a tiszta, kreatív energiákat említem, amik valahol kint, egy másik dimenzióban találhatóak, még ott is jelen van - ez a szerintem természetes - hajlam a minták létrehozására. A minták nagyszerű módját jelentik önmagad és a körülötted lévő világ megértésének.
Ugyanakkor a Föld szélsőségesen agyon lett mintázva. Minden mintákba rendeződik - ahogy inkarnálódsz, ahogy eszel, még az is, ahogy imádkozol - az emberi élettel kapcsolatosan minden egyre megszerkesztettebbé és strukturáltabbá vált, egyre inkább erősödött a rendszerekbe való szerveződés, és ezáltal egyre kevesebb lett a szabadság és a függetlenség. Most, hogy rendelkeztek a nyomtatott anyagokkal is - és bár maga a nyomtatás nem annyira régi keletű a dolgok mintájában - a dolgokat ki lehet nyomtati, és ezért könyvekbe lehet rendezni, amiket aztán a polcokra lehet rendezni, és most akkor energia mintákká lehet rendezni. Az internet - új mintákat tett lehetővé. Ezek mind a mintázás módozatai.
Sok ember úgy gondolja, hogy a minták egyszerűbbé teszik az életet. De nem, nem, nem. Nem teszik azzá. A minták az életet még zavarosabbá teszik, még több dologra kell ezáltal emlékezni, és közben egyre jobban elvész a szabadság. A szabadság a lelked születési joga, és a minták ezt lekorlátozzák, megszorítják, és az életet sokkal nehezebbé, kihívásokkal telibbé teszik.
Tehát, amin most keresztül mentek az az, hogy megadtátok magatoknak a minták lebontásának ajándékát. A minták lebontását. Valószínűleg erre már volt egy kis - vagy éppenséggel nagy - nyomravezetőd a saját életed kapcsán, de azok a struktúrák, amikben eddig benne voltál, el fognak tűnni.
Ezt eleinte nagy lekapcsolódás jellemzi, hiszen ezek a minták voltak eddig azok, amik segítettek neked a vonalon maradnod. Ezek a minták segítettek téged eddig abban, hogy valamiféle értelmet nyerj ki a mindennapos életből - de valójában nem tették ezt - de most a minták feloszlanak. A házassági, kapcsolati, pénz, étel, étrendi, egészséggel kapcsolatos minták - az összes minta most elkezd szétzuhanni. Az, ahogy a múltban ismerted a zenét, az, ahogy a pszichológiát ismerted a múltban, vagy bármit, ami a részét képezte a munkádnak, a játékodnak, a zenélésednek, annak, ahogy írsz - ezek a minták most mind változóban vannak.
Ez frusztráló, mivel pontosan ugyanannyira, amennyire a változást kértétek, amennyire a változást követeltétek, abban a pillanatban, amikor az testet ölt, már rá is kezditek: -„Jaj, istenem, mi történik velem, Adamus?” -Ó, hogy én mennyi hívást kapok tőletek éjjelente! Rengeteget.
Tehát a felszínen meglehetősen egyértelmű mintáid vannak. És egyébiránt, ahogy lebontod a mintáidat, sokkal több szabadságban lesz részed. Túljutsz a kényelmetlen szakaszon. Sokkal több szabadságra lelsz. Ez sokkal nagyobb hatással lesz a körülötted lévő emberekre, mint rád, mivel ők hozzászoktak a te korábbi mintáidhoz. Ők a te mintáiddal kapcsolatosan állítják be a saját mintáikat, és nagyon hamar mindenkinek meg lesznek a maga mintái, és a hagyományos bölcsesség azt állítja, hogy ekkor minden jobban áramlik. A valódi bölcsesség pedig az, hogy ekkor minden holtpontra jut. Nem valami jól működik.
A minták lebontása természetesen történik meg. Neked nem kell tenned semmit. Nem kell ehhez egy minta lebontó kristályt vásárolnod, bár attól tartok, valaki biztos képes lenne egyet eladni nektek. (nevetés) „Micsoda nagyszerű ötlet!” - gondoljátok most egy páran - tudom én.
De van egy másik minta, ami lényegében sokkal mélyebbre van beágyazódva, és ami sokkal több kihívást tartalmaz. Ez annyira a részed, olyannyira nagy részed, hogy lényegében nem is igazán látod azt. Ezért most Linda és a mikrofon segítségével arra kérnélek titeket, hogy mondjátok el nekem életetek egy kihívását. Mondjátok el életetek egy problémáját, valamit, ami most hatást gyakorol az életetekre, és én majd elmondom nektek a mintát. Amennyiben vagytok olyan bátrak, hogy ezt megosztjátok velem. Legyetek bátrak, és osszátok meg! Ó, ez teljesen önkéntes alapon működik. (közben Linda odanyújtja a mikrofont valaki elé)
ALAYA: Melyiket akarod? (mindketten nevetnek)
ADAMUS: A másodikat a listádon. Az első kissé személyes.
ALAYA: Önmagam újrateremtése és….
ADAMUS: Önmagad újrateremtése, igen.
ALAYA: És a karrierem újrateremtése.
ADAMUS: Á, a karriered újrateremtése. Á, jó, jó. Oké, köszönöm.
Nos, ez igen csak gyakorlati jellegű. Máris beszélni fogok róla. De még várok vele egy kicsit. Máris lesz egy briliáns értekezésem erről, tehát vissza fogok térni erre.
Más valaki. Minták - mi a kihívásod? Mi zavar? Mary, mi az, amin jelenleg dolgozol?
MARY: A torok problémámon.
ADAMUS: A torok problémádon. Ez egy egyszerű minta. Oké, torok téma. Általánosságban szólva a torok probléma azt jelenti, hogy nem a Szellemed hangján szólalsz meg. Állj fel Mary! Állj fel! Most itt kiabálni fogunk egyet! Én rád fogok kiabálni, te pedig rám fogsz kiabálni, csak hogy megmozgassuk itt az energiát. Tehát, mire hármat számolok, mindketten ordítani fogunk, ahogy a torkunkon csak kifér.
MARY: A mikrofonba?
ADAMUS: Nem, a mikrofont tedd félre. (nevetés) Csak egy kiadós, nyers, nyílt ordítást. Oké, akkor háromra indulhat: Egy, kettő, három….
MARY: (egyedül) ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ (Adamus kuncog)
ADAMUS Nem, nem, ez nem volt jó. Sőt, mondhatni borzalmas volt. Még mindig be vagy ragadva. Oké, akkor ez alkalommal csináljuk mind a ketten!
Rendben. Akkor háromra: egy, kettő, három:…..(mindketten ordítanak) ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ (Mary köhög) Be van ragadva. Be van ragadva. Rendben, csináljuk újra. Mély levegő, és - (közösen): ÁÁááááááááááááááááá! (Mary megint köhög) Még mindig be van ragadva. Még mindig be van ragadva. Mi lenne, ha most mindenki csatlakozna hozzánk? Háromra- egy, kettő, három - (a közönség együtt kiabál velük): ÁÁÁÁÁÁááááááááá!
Köszönöm Mary! Jól van. Beragadt energia, ez egy régi minta, mert nem a saját hangodon beszélsz. Hányszor mondták neked azt, hogy: -„Maradj csendben! Ne beszélj, azt sem tudod, hogy miről beszélsz!” Hány életen át üldöztek azért, mert a saját hangodon beszéltél? Ki kell ezt engedned. Ki kell engedned - egy kis énekléssel, egy kis üvöltéssel, egy kis hangolással, és már vissza is tért a hangod. Dolgozz a gyomrodból!
A Szellemed itt akar veled lenni most ebben a valóságban, de ez nem itt fog megtörténni. (a fejedben) Mert te itt próbálkoztál. Ez ITT fog megtörténni ( a nagy hangját használja) Ááá. Ez a testedben fog megtörténni. A művészetedben fog megtörténni. Te még a művészetedet is elfojtod, lenyomod, mert nem vagy képes kiengedni azt a hangot. Ez egy régi minta.
MARY: A művészetet akartam mondani, majd mégis a torkomat mondtam, mert úgy érzem, az be van ragadva, és mintha ez a megrekedés a torkomból eredne.
ADAMUS: Nos, lényegében az energia valahol itt van blokkolva. (a háta közepére mutat) Ez az eredete, pontosan ott.
MARY: Igen.
ADAMUS: Te pedig itt érzed ezt. (a mellkas felső részére mutat)
MARY: Pontosan. És a művészetem is be van ragadva.
ADAMUS: És tudod mi fog történni, ha nem engeded ki? Találd ki!
MARY: Sokat fogok köhögni.
ADAMUS: Igen, sokat fogsz köhögni. De a köhögés pont azt próbálja a tudtodra adni, hogy engedd már ki!
MARY: Csak szükséges…
ADAMUS: Meg fogsz betegedni. Valami történik. Elsősorban, mivel nem engeded ki, nem is engeded be. Nem úgy lélegzel, ahogyan kellene. Mivel nem engeded ki, ez életed minden részét megfojtja. Tehát fiatalon meghalsz, vagy pedig olyan betegséged lesz, ami - néha a testednek egy másik részében bukkan fel. Ennek nem kell pontosan a torkodban manifesztálódnia - néha a füledben fog felbukkanni, mert helló, a Szellem beszélni szeretne veled, de te nem figyelsz rá. A Szellem azt próbálja Neked mondani: - „Legyél az Én Vagyok! Légy az Ahmyo! Légy a hang!” - Soha ne félj őszintén, nyíltan beszélni! Köszönöm.
MARY: Köszönöm.
ADAMUS: Más téma.
LINDA: Ez a mi várandós párunk. (a feleség állapotos) A mi várandós Shaumbránk.
ADAMUS: Valami probléma?
LARA: Lássuk csak!
LINDA: Mikor érkezik a baba?
LARA: Február 14-én.
ADAMUS: Azt kell, hogy mondjam, hogy egy nagyon új baba érkezik. Vadonatúj. Készülj fel a meglepetésekre!
LARA: Oké! (nevet)
ADAMUS: Igen, igen. Nos, ez egy csodálatos dolog. Ez az új baba, aki most érkezik, nem rendelkezik majd sok régi akadállyal, nem fog magával sok karmát behozni. Nagyon tisztán érkezik meg, ugyanakkor igen csak türelmetlen lesz mindkettőtökkel. (nevetés)
LARA: Ezt érzékelem.
ADAMUS: Igen.
(folytatás a következő fejezetben)
|