Ezért újra felteszem a kérdést, mert ez monumentális, és ez az, ami jelenleg zajlik az egész világon. Ez történik Kínában. Indiában. A Közel-Keleten, és itt is, itt, amit ti fejlettebb országoknak neveztek. De aligha nevezhető egy ország fejlettnek, amennyiben az embereknek még mindig munkába kell járniuk, amennyiben még mindig abból kell pénzre szert tenniük, hogy munkába járnak egy előírt időtartamra. 

      Sokan munkanélküliek lettetek. Más szavakkal, megteremtettétek a saját munkátokat. Most már szabadok vagytok. Keményen dolgoztok, de ez a szenvedélyetek, és ez a választásotok. Tehát egészen addig, amíg létezik ez a struktúra, igazából nincs szabadság. És ezt azért is mondom, mert csak figyeljétek, hogy mi következik ezután, az elkövetkezendő pár év során. A szabadságnak ez a hulláma elkezd körbeterjedni az egész világon. És elkezd behatolni az eléggé nyilvánvaló területekre: - a diktátorokkal bíró országokba, a politikailag kontrollált országokba. Legközelebb egy újabb kört hoz létre és körbejárja a Földet, és áthatja azokat az országokat, amik túlzott és korlátozó spirituális vallásos hiedelmekkel bírnak, és hiányzik belőlük az igazi vallásszabadság.     

      Ismeritek milyen ez. Egészen mostanáig, sőt még most is kinevetnek benneteket a hiedelmeitek miatt, és még mindig ott van bennetek az a mélyen meghúzódó félelem, hogy ezért zaklatni és üldözni fog téged elsősorban a családod, a barátaid, és lehetőség szerint a kormány is, és egy éjjel talán bekopognak majd az ajtódon, és valaki azt mondja majd: -„Követtünk téged. Figyeltünk téged. Velünk kell jönnöd!” – De ez nem fog megtörténni, jut eszembe, de még mindig ott az a mögöttes félelem. 

      Ez továbbra is folytatódni fog a világban, egyre csak örvénylik és pörög, ez a szabadság iránti vágy, és ez majd arra ösztönzi az embereket, hogy elgondolkozzanak, hogy tényleg rendelkeznek-e szabadsággal. Ez gombaként fog szaporodni. Elkezdik majd szemügyre venni az állásukat, hogy megnézzék, tényleg szabadok-e. Elkezdik majd megnézni a családi életüket. Elkezdik majd szemügyre venni saját magukat, az aspektusaikat. Ez talán az egyik legnehezebb. Ti eljutottatok ehhez, de a legtöbb embernek még sok életet le kell élnie ahhoz, hogy egyáltalán elkezdjék megérteni az aspektusoktól mentes szabadságot, a múlttól való szabadságot, a magatoktól való szabadságot. 

      Akkor most térjünk vissza a témára. Szóval ez a szabadság iránt vágy – ez az időnként érzelmi, őrjöngő, drámai szabadság utáni vágy – ami most zajlik csak pörög, pörög és pörög az egész világban. És ilyenkor mi történik? Az emberek rádöbbennek, hogy mit is jelent az igazi szabadság. 

      És ahogy azt ti is tudjátok, amikor van egy egyik irányba pörgő mozgás, akkor hirtelen beindul a másik irányba is egy ilyen pörgő mozgás: és ez a kettő elkezd egymással összeütközni. És ekkor van ám energia. Van ám energiád. A világ legtöbb része ilyenkor problémázik, de neked van energiád. (nevetés) És ez mindössze energia. És Cauldre jóváhagyásával most elmesélek nektek egy történetet. Nem hagyja ezt jóvá, de én ezt most akkor is elmesélem nektek. (nevetés) 

      Nagyon aggódik az Egyiptomban kialakult helyzet miatt, hiszen nemsokára egy nagy csoporttal készül odamenni, és természetesen elkötelezett eziránt a csoport iránt, és kötelezettséget és felelősséget érez a csoport iránt, a pénzügyek meg minden egyéb kapcsán, szóval mindezek következtében Cauldre elkezdett aggódni, szorongani. Nevezzük ezt túlzott szorongásnak, aggodalomnak. Nem tudott valami jól lélegezni. Tényleg elkezdte széthasítani az elméjét és a testét, és minden más részét is, és jó nagy káoszban volt. Ehhez sokan tudtok kötődni a saját életetek körülményei kapcsán.  

      És ő is, hozzátok hasonlóan elfeledkezett magáról. Elfelejtette az alapokat – hogy vegyen egy mély lélegzetet. Ez igen nehéz, amikor túlzottan szorongsz, aggódsz, de mégis fontos megtenni. Ez az az időszak, amikor meg akarod ezt tenni. Ez az az időszak, amikor énekelned kellene egy kicsit. Amikor intonálnod kellene egy kicsit, és hagynod, hogy azok az energiák keresztül áradjanak rajtad. Azok meg vannak rekedve. Ezért is érzed azt a szorongást, aggodalmat. KI AKAROD AZOKAT ENGEDNI. (nagyon hangosan mondja) FEL AKAROD AZOKAT NYITNI. Nehéz ezt megtenni, amikor pánikolsz, amikor terrorban, fenyegetettségben és félelemben vagy. De mégis ez egy jó időszak erre. 

      És akkor Cauldre elfelejtette, hogy ez csak energia. Lélegezd Magadba! Ez a létező legutolsó dolog, amit meg akarsz tenni olyankor, amikor éppen a káosz, a trauma, a depresszió vagy bármi ehhez hasonló dolog kellős közepén tartózkodsz. Lélegezd azt be! Szívd magadba! 

      Ezért finoman meg kellett érintenem Cauldre-t (nevetés, ahogy odacsap valakinek) és azt kellett neki mondanom: „Lélegezd magadba!” –  mert van egy automatikus reakciótok – megpróbáljátok azt ellökni magatoktól. Megpróbáljátok azt vagy figyelmen kívül hagyni, vagy megszabadulni tőle, vagy bármit megpróbáltok. De ne, lélegezzétek azt be! Ó, hát eleinte fájni fog. Ez érzelmileg, fizikailag fájdalmas a pillanatban. A legutolsó dolog, amit meg akartok tenni, az, hogy magatokba lélegezzétek azt, pedig ez a lehető legjobb dolog. Magadba szívod azt. Magadba lélegzed. Igen, az összes Egyiptomban lévő káoszt és traumát magadba lélegzed. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértesz vele, vagy elfogadod azt. Mindössze annyit jelent, hogy felismered, hogy az mindössze energia. Csupán csak energia. 

      Tehát magadba lélegzed – és ezt jó dolog bármivel megtenni – majd utána elengeded. Felismered, hogy ezáltal átalakítod. Nem kell gondolkoznod rajta. Felismered, hogy ez az energia téged fog szolgálni, és pontosan ez fog történni ebben az esetben.  

      Ezért drága Shaumbra, ott van nektek ez az összes zavar, nyugtalanság, mindez a sok energetikai pörgés-forgás. Vannak emberek, akik követelik a szabadságot, de amikor elkezdik azt megkapni – és túllépnek a kicsivel magasabb fizetésen és a kicsivel több élelmen, amikor ez túllép az alapvető emberi szükségleteken – akkor mi történik? És tudjátok mi – azért teszem fel nektek a kérdést, mert ezzel már mindannyian szembetaláltátok magatokat – mi történik akkor, amikor egyszerre csak elkezdesz elmélkedni a szuverenitáson? Amikor hirtelenjében megérted, hogy Te is Isten Vagy, amikor megérted, hogy a választásaid valósággá válnak, akkor mi történik? Akkor ezt lefojtod. Lefojtod. Ezzel, hogy: -„Nem akartam ilyen nagy szabadságot! (nevetés) Mindössze azt akartam, hogy az életem egy kicsivel könnyebb legyen.” 

      Nem – és kérlek, emlékezzetek erre. A Szabadság egy „Mindent vagy Semmit” ügylet Pontosan, mert nem létezik részleges szabadság. Az még mindig bebörtönzöttség és korlátozottság. Csak amikor teljesen szabad vagy, akkor vagy szabad. És ez az drága barátaim, amivel találkozni fogtok a Földön. 

      Azok a létezők, akik valamennyi szabadságra vágynak, és vannak, akik emiatt erőszakossá válnak, vagy akik ezért bármire képesek – akár felgyújtják saját magukat, nem számít semmi-alapon – míg az emberek nagy része mindössze valamennyi szabadságot akar… Annyi  szabadságra vágynak, hogy elmenjenek a szavazóládához, és arra a személyre voksoljanak, amelyikre akarnak. Annyi szabadságot akarnak, hogy megválasszák az állásukat. Alapvető dolgok kapcsán akarják mindössze a szabadságukat. De az igazi szabadság, a lélek szabadsága, az a szabadság, ami túlszárnyal mindenen – életen, halálon, mindenen – na arra a legtöbb ember nem áll készen sajnálatos módon. A legtöbb ember összetűzésbe kerül majd önmagával, amikor erre rákerül a sor. És mi történik ilyenkor? Van egy természetes hajlandóság arra, hogy visszafelé meghátráljon, vagy megpróbáljon meghátrálni, ahogy ezt mindannyian tudjátok, hiszen mind megtapasztaltátok ezt. 

      És akkor megpróbálnak manipulálni egy kis szabadságot ebből, egy keveset abból, némi kontrolt bevetnek itt, egy keveset pedig ott, majd ez az egész kicsúszik a kezükből, és az egész mégiscsak visszatér a kontrollokhoz, legyen szó akár egyházi, akár kormányzati dolgokról. És erre nagyon nagy a valószínűség azokban az országokban, amik pont ezen  a dilemmán mennek most keresztül. A kontroll egyik formáját felcserélik majd a kontroll egy másik formájára – ez a legvalószínűbb. És akkor odavetnek majd nekik – mi is erre a mi szavunk? Adnak nekik majd egy kis cirkuszt és kenyeret mindeközben – hogy jól érezzék magukat, adnak egy kis focit, egy kevés Schlitz sört – és azt hiszik, hogy ettől szabadok. 

      De valami a lelkükben ezt nem veszi be. Az emberi aspektus átmenetileg megbékél, de valami a lelkükben ezt nem veszi be. És ettől még frusztráltabbak lesznek, még mélyebb depresszióba zuhannak, és egyre jobban elvesznek a „szabadság” értelméhez képest. És akkor mit tesznek? Egyszerűen csak körülveszik magukat mindenféle hipnózis-takarókkal. Becsapják magukat, és ilyeneket mondanak: -„Talán holnap majd jobb lesz.”  Vagy, hogy „Talán majd a gyerekeimnek jobb lesz.” – Ez makyo. Ez makyo. 
 

      Új Potenciálok a Szabadságra 

      Tehát drága barátaim, azért hozom ezt most fel, mert ezzel mindannyian találkoztatok, és máris mutatok nektek valamit. Hatalmas befolyás megteremtésének a potenciáljával rendelkeztek, más potenciálok értelmében, amiket jelenleg képtelen meglátni az a sok ember a világban a szabadságról. Ti vagytok azok, akik ezt előástátok magatokból. Ti vagytok azok, akik most tanuljátok, hogyan legyetek igazán szabadok, és a ti tudatosságotok által kihelyezhetitek azt  ezekbe az országokba, ezekhez az emberekhez. Segíthettek nekik, hogy nagyobb megértésre tegyenek szert a szabadság igaz megértése kapcsán, hogy az energiáknak ne kelljen oda-vissza körözniük. Nem kell összeütközniük. Nem kell hirtelen lefojtaniuk az igazi szabadságot.  

      Ez nem egy vallásos dolog. Még csak nem is spirituális. De mi a lélek valódi szabadsága? És ahogy ezen elmélkedni kezdesz, ahogy itt csoportként elmélkedünk, ezzel kihelyezünk egy új potenciált. Nem próbálunk egyetlen egy embert vagy országot sem  ráerőltetni arra, hogy egy dologban vagy egy másikban higgyen. De most megragadhatjuk a pillanatot és a szó szoros értelmében kiterjeszthetjük az igazi szabadság potenciálját azokhoz, akik ezt választják, azokhoz, akik hajlandóak erre, és a valóságukká válhat. 

      Szeretném, ha beleéreznétek a saját szabadságotokba, amit megtanultatok, megtapasztaltatok a saját elengedés ösvényeteken. És egyfolytában csak elengedtetek, elengedtetek és elengedtétek az összes réteget, ami segít benneteket, hogy eljussatok a szabadságotokhoz.         

      Most térjünk vissza megint a tömegtudathoz! 

      (szünet) 

      Lélegezd be a szabadságról alkotott bölcsességedet! 

      (hosszú  szünet) 

      Engedd meg magadnak, hogy a szívedből kerüljön megosztásra mindaz, amit a szabadságról tudsz. A valódi szabadságról. 

      (szünet) 

      Szuverenitásról…. 

      (szünet) 

      A kontroll nélküliségről…. 

      Lélegezz bele! 

      Lélegezz bele! 

      (szünet) 

      Hallom, hogy egy páratoknak már indul is az elmés karattyolása, és azt mondjátok magatoknak: -„Nem tudok én semmit sem a szabadságról. Nézd csak meg az életemet!” – Á, dehogynem, ismered te a szabadságot. A szabadság egy nagyon mély belső helyről ered. 

      (szünet) 

      Akkor most vegyünk egy mély lélegzetet! Ti, drága barátaim, példa nélküli potenciálokat teremtetek most. A többi már rajtuk múlik. Most már rajtuk múlik, hogy mit választanak. Melyik irányba mennek? 
 

      A saját szabadságod 

      Akkor most engedjük meg, hogy az energia kiterjedjen! Hadd menjen! Nem kell azt kontrollálnod! Beszéljünk akkor most egy kicsit a ti szabadságotokról! A te szabadságodról! 

      Ahogy már említettem, a szabadság egy „Mindent vagy semmit” ügylet, de ti éppen most tartotok a szabadságotokba. Vegyünk akkor most szemügyre egy-két olyan dolgot az életetekben, amik talán nem annyira szabadok, vagy amik visszafognak téged a saját szabadságod elérésében. Linda, kérhetném a mikrofont? 

      LINDA: Örömmel. 

      ADAMUS: Mi az, ami gátolja a szabadságodat? 

      JANE: Testi problémák, egészség. 

      ADAMUS: Testi problémák. Igen, a test. Pontosan, és ez egy rendkívül nehéz  és kihívásokkal teli dolog - vagy mégsem. Egészen addig, amíg abban hiszel, hogy a tested, az elméd és a szellemed el van különülve egymástól, addig valószínűleg lesznek testi problémáid. Te TudatTest Vagy. Integrált vagy. Én a Lelket nevezem TudatTestnek. Ez az egész te vagy. De amikor a test el van különítve, amikor a szellem és az elme el van különítve, akkor elő fognak fordulni problémák, mivel ezek a részeid szabadságot akarnak. A tested kétségbeesetten vágyik a szabadságra – nemcsak a tiéd – a test szabadságot akar.  Kontrolláltad, manipuláltad, nem ismerted el, sőt, nem tetszésedet fejezted ki felé, visszaéltél vele, kihasználtad és minden lehetséges módon traumatizáltad. A kifejezés szabadságára vágyik. 

      Meg akarja gyógyítani magát, de te nem engeded. Keresztül akar menni a DNS átépítésének folyamatán, amit mágnesesen és vegyileg hajt végre. Nem csak, hogy több DNS szál lesz ennek az eredménye, hanem az, hogy ez fogja integrálni a testet, az elmét és a szellemet a TudatTestté, ez fogja meghatározni azt, hogy hogyan kapcsolódik össze a Földdel, és még jó pár dolog tekintetében.   

      De ti nem engeditek, hogy a testetek azt tegye, amiről tudja, hogyan kell megtennie. Mindenféle étrendeket követtek – Juj! –  Nem figyeltek a testetekre. A tested tényleg meg akarja gyógyítani magát. Mikor adod meg neki az ehhez szükséges szabadságot? Jó. Oké. Igen? 

      CHRISTY: A bizalom hiánya. 

      ADAMUS: A bizalom hiánya. Igen, a bizalom hiánya Az megfojtja a szabadságot. Pontosan. Következő.  

      MARTY: Kicsapongások. Azt hisszük, hogy rendelkezzünk annak szabadságával, hogy megválasszuk a miénket, és ezek egy kis szünetet engednek, de… 

      ADAMUS: Kicsapongások. Ez érdekes. És a kicsapongások hitetik el veled, hogy nem vagy szabad. De mik a kicsapongások? Mondj egy pár példát ezekre! Mik a te kicsapongásaid? 

      MARTY: Amikor azt választod, hogy egy kicsit elmenekülj a hétköznapi életedből, és ehhez drogokat használsz.  

      ADAMUS: Igen. Szóval a kicsapongások: - dohányzás, italozás, drogok, szex. 

      MARTY: Igen, ezek. 

      ADAMUS: Élvezetek. 

      MARTY: Igen, pontosan. (nevetés) 

      ADAMUS: Nagyon jó. 

      MARTY: És ez lényegében megfojtja a szabadságodat. 

      ADAMUS: Étel. Hosszú listát írhatnánk ezekről. Ez roppant egyszerű,  és ez egy régi programozás. Beszéltünk már erről korábban is, hogy Atlantiszban került felfedezésre, hogy azzal lehet valakit rávenni arra, hogy keményen és hosszan dolgozzon, ha beprogramozod egy kis élvezet jutalmával. Erre van is egy energia központ, ami ide lett helyezve…(Adamus az alsó hasi részre mutat, és a hallgatóság nevet, mert feláll egy székre, hogy a közönség jobban láthassa) Pontosan erre a területre lett energetikailag, valamiképpen mentálisan és pszichésen beágyazva. És Atlantisz elitje ezt használta ki arra, hogy az embereket hosszasan és keményen dolgoztassa, mivel így a nap végén kaptak egy kevéske, aprócska kis élvezetet. 

      És ez az élvezeti vagy gyönyör központ még most is a helyén van egészen addig, amíg fel nem szabadítod magad tőle. És engedelmeskedni fogtok, be fogjátok tartani a szabályokat, keményen fogtok dolgozni, és minden egyebet is meg fogtok tenni azért, hogy ezért cserébe alkalomadtán egy aprócska kis élvezethez, jutalomhoz jussatok.  És ez egy beteges befolyássá torzul, és akkor meg azt hiszed majd, hogy rossz ember vagy, mert vannak ilyen kicsapongásaid vagy vétkeid, hogy semmiféle erővel vagy önkontrollal nem rendelkezel magad felett. Ez az egész pontosan erre lett tervezve, hogy rossz érzéseid legyenek önmagad kapcsán, hogy ilyen kicsapongások vagy vétkek vannak az életedben. 

      De nincsenek vétkek vagy kicsapongások. Nem vagy te semmitől sem függő. Higgy nekem! És tudom, hogy egy páran most vitába akarnátok szállni velem, de én ebbe nem megyek bele, ti mégis azt hiszitek, hogy a dohánytól függővé tudtok válni. Nem tudtok. Nem tudtok. 

      LINDA: Ha! (nevetés) 

      ADAMUS: Pontosan nem! Alkohol, szex – ezek az aktiválók pontosan itt lent, majd ez visszafut az agyba, te pedig azt mondod: - „Függő  vagyok, ezért hibás vagyok, és most már folyamatosan szenvednem kell emiatt, egészen addig, amíg nem leszek erősebb vagy jobb. Találnom kell egy megmentőt vagy egy messiást. Hogyan is lehetnék én Isten, miközben cigizek?!” 

      Lépj túl ezen! Lépj túl ezen! Ismerek egy pár igen csak részeges Felemelkedett Mestert! (nevetés) De ti megbélyegzitek magatokat ezzel a bűntudattal, hogy: -„Valami baj van. Perverz vagyok” – na nem én, hanem ti. –„Perverz vagyok. Túl sokat eszem. Túl keveset eszem.” – Ez mind a programozás részét képezi, és ezért nem vagytok szabadok, ezért bedőltök ennek. Bedőltök ennek az egész szemétnek, és ezt nagyon egyszerű elengedni. 

      De a kérdés az: készen állsz? Készen állsz a saját szabadságodra? Az előbb a Föld kapcsán kérdeztelek titeket, de talán igazából csak téged kérdeztelek. Készen állsz? 

      Mi nem engedi meg neked, hogy szabad légy? Megmondom én nektek: az aspektusaitok. Ó, azok a kis  - most azokról beszélek, akiket szürke vagy sötét aspektusnak nevezünk, akik lehasadtak rólad – azokról a kis pondrókról! Olyanok, mint a csótányok. Mint a gazemberek, és bizony rettentő könnyen képesek elrejtőzni. Túlélhetik a halálodat, majd visszatérnek. Olyanok, mint a csótányok, akik képesek túlélni egy nukleáris holokausztot. Még mindig itt vannak. Amikor a világvége bekövetkezik, a csótányok veszik át a hatalmat. Az aspektusaitok nagyon sok értelemben a ti csótányaitok. (nevetés) A lehasadtak. Ők azok, akik nem engedik meg neked, hogy szabad légy. Manipulálnak téged. Belesuttogják azokat a kis szavakat a fejedbe. Azt mondják neked, hogy nem érdemled meg. 

      És mindezt ti megengeditek nekik. Megengeditek nekik, hogy megússzák a gyilkosságukat, a szó szoros értelmében, mert miattuk feladod a szabadságodat és a szabad akaratodat. Tudatosan, nem tudatosan – átadtad nekik a szabad akaratodat, a szabadságodat. És ha nem egy egyháznak vagy a kormánynak adtad oda, hát akkor az aspektusaidnak adod oda. Átadod magad nekik.  

      Tehát a kérdés az: Készen állsz arra, hogy szabad légy? (a közönség kiált: „Igen”)

      SART: Hazudnak neked! (Adamus és a közönség hangosan nevet) 

      ADAMUS: Ne csatornázd a csatornázót! Ez nagyon zavaró! (nevetés) Ki mondja előbb?! 

      Igen, most ezt mondjátok. Ezt mondjátok, de amikor arra kértelek titeket, hogy nézzetek bele a tömegtudatba, akkor egy bizonyos értelemben saját magatokba néztetek bele. És ma remélem megnyomkodlak titeket. Remélem kellemetlenül érzitek magatokat. Remélem az óráitokat bámuljátok, vagy úgy tesztek, mintha elaludtatok volna, mert ez fontos – neked és a világnak is. Lehet, hogy a világ tesz erre az egészre, de mi azért beszélünk most erről – mert ezt kértétek. Ti kértétek. Tudni akartatok a szabadságotokról és arról, hogy mi tart ettől vissza benneteket, mi áll ennek az útjában. 

      A szabadságodat gátolja néhány réges-régi hiedelem, bár azok nagy része már feloldódott vagy le lett rólad tépve, rántva. A szabadságod hiányának nagy részét még mindig az önmagadba vetett bizalmad hiánya okozza. Beszélünk az ahmyo-ról, de vajon igazán értitek mi is az? Talán itt fent a fejetekben, de itt, a szívetekben készen álltok az ahmyo-ra? Nem. Nem. Közeledtek felé, de amikor az ahmyo-ról beszélek, azalatt a teljes önmagadba vetett bizalmat értem, amikor is nem aggódsz többet a tested miatt. Amikor megengeded, hogy a tested meggyógyítsa önmagát. Amikor nem aggódsz többet amiatt, hogy mindent át akarj gondolni. 

      Veletek fogok ünnepelni, veletek fogok táncolni és inni egészen a korai hajnali órákig, ha végre abbahagyjátok már a gondolkodást. És ez szentségtörésnek hangzik, amikor azt mondom: -„Hagyd abba a gondolkodást!” – mert ti meg erre azzal jöttök: -„De ez mindenem, amim van. Ha abbahagyom a gondolkodást, akkor mi fog történni? A gonosz átveszi felettem a hatalmat!” – Ó, ezt imádom – „a gonosz”. Nektek szemfüleseknek, őrködőnek kell maradnotok. Folyton gondolkoznotok kell. Ez nem a szíved. Ez egy régi agy. Az aspektusok teljesen áthatják az agyadat. Az agyadat használják, ahogy a tömegtudat is, és ahogy az összes többi hipnotikus makyo is, ami odakint található – ez mind az agyadat használja. 

      Amikor tényleg abbahagyod a gondolkodást, akkor szabad leszel.  

      És tudom én, hogy ez egy kicsit kemény, mivel erre az elméd azt próbálja mondani: -„De hogyan tudnám abbahagyni a gondolkodást?” – Nos, ezt nyilvánvalóan az elméd kérdezi. (nevetés) Ő azt akarja, hogy te továbbra is gondolkozz. Arra kényszerít, hogy gondolkozz. Bármit megtesz, csak hogy gondolkozásra kényszerítsen téged. De amikor abbahagyod a gondolkodást, akkor visszatérsz a TudatTestedbe, a Lelkedbe, és ez akkor következik be, amikor képes vagy ilyen nagyon megbízni magadban. És még nem vagy erre képes, ezért nem vagy szabad. Bár közeledsz ehhez. És ha van valami, amit a veletek töltött időm alatt megtehetek, akkor az az, hogy bosszantalak és bátorítalak titeket, és viccelődök veletek, és bármit megteszek, amit csak kell, hogy rávegyelek benneteket arra, hogy bízzatok meg magatokban és, hogy legyetek szabadok.  

      Miért? Mert ezt kértétek. Máskülönben nem törődnék ezzel. Megőrültök  érte, nagyon akarjátok, de amikor elmondom nektek, hogy mi is a szabadság, és hogy mi az, ami visszafog benneteket tőle, na akkor egy néhányan felizgatjátok magatokat, és szerencsétlen Cauldre meg Linda meg csak kapja tőletek ezt a sok emailt. 
 

      Te kontra a Te Lelked   

      Tehát, drága Shaumbra, volna itt még egy másik szituáció a lelketekkel kapcsolatosan. Nem vagytok jóban a Lelketekkel. Hadilábon álltok a Lelketekkel. A Lelked szabadságot akar, de te nem. Ez a te saját személyes szabadságodra vonatkozó vágyad a Lelkedből ered. Nem tőled – nem az agyadtól. Az emberi aspektus annyira be lett programozva a szabadság hiányára, hogy lényegében el is fogadta azt, de most a Lelked szólít téged.  A te összességed – a TudatTested, a szíved, vagy hívd ezt úgy, ahogy akarod – a szabadságát akarja.   

      És te ezt nem engeded, visszafogod, és ez bosszantja őt. Visszafogod a saját lelked a szabadságtól, mivel te a lelked része vagy, és te vagy az, aki nem engeded meg, hogy a lelked szabad legyen. El tudod képzelni, hogy ez mennyire dühíti a lelkedet? Visszafogod a saját lelkedet, mert itt vagy ebben az emberi állapotban, a szabadság hiányában, és tulajdonképpen elfogadod a szabadság hiányát.  

      Másrészről pedig, a saját lelkedet vádolod – közvetetten - a szabadságod hiányáért. A saját Lelkedet vádolod. Én ezzel tisztában vagyok, mert hallom, amikor azt mondod: -„Biztosan léteznie kell egy isteni tervnek. Kell, hogy legyen az emberi énem felett egy Feljebbvaló, ami a Lelkem, és ő manipulálja és irányítja úgy a dolgokat, amik felett nincs hatalmam, befolyásom. Ezért a Lélek mégiscsak egy kontrollal bíró, uralkodó létező, és egy nap talán találkozunk, és talán összekapcsolódunk, de mégis milyen gazember ez a Lélek, hogy ezt teszi velem! A Lélek biztosan előírta,  hogy mi fog velem történni ebben az életemben. A Léleknek nem lett volna szabad megengednie, hogy mindezek a rossz dolgok megtörténjenek velem. Ó az én nyomorult lelkem!” – És mindez csak egy újabb kifogássá és ürüggyé válik arra, hogy ne légy szabad. A Lelkedre kened, őt vádolod ezzel, és a Lelked dühös rád. Ez nem egy jó helyzet. (nevetés) 

      Ez egy konfliktus drága barátaim, és örülök, hogy tudtok ezen nevetni. Ezen képesnek kell lennetek nevetni. De ez attól még nagyon is igaz. Nagyon, de nagyon igaz. Egy állandó csatát vívtok a lelketekkel. Vádoljátok. Ő titeket vádol. Akkor most mégis, mihez kezdünk? Mi a válasz? 

      Elárulom nektek, hogy egészed eddig mi volt a válasz, és ezt fogom erőltetni. Arra foglak rávenni benneteket, hogy lépjetek túl, ezen az „eddig volt” válaszon. A válasz eddig a következő volt: -„Hát akkor fogom magam, és visszatérek az eddigi emberi útjaimhoz, dolgaimhoz, és majd meglátom, hogy mi fog történni. Majd meglátom mi lesz holnap. Lehetséges, hogy felébredek, és a Lelkemmel újra barátok leszünk…” – Nos, ezzel már nagyon, de nagyon sok életen keresztül próbálkoztatok. Nem túlságosan jól működik.

      Akkor mi fog történni? 

      PATRICIA: Átadjuk a Léleknek a felelősséget. 

      ADAMUS: A Léleknek átadni a felelősséget. 

      LINDA: Erről van szó?! (nevetés, valaki beszól: -Nekem bejön)

      ADAMUS: Persze, miért nem mindjárt Jézusnak adjuk át a felelősséget? (a közönség sóhajtozik) Miért is ne….majd megmondom én nektek. Tagadjuk meg… 

      PATRICIA: Mi magunk vállaljuk a felelősséget. 

      ADAMUS: Á! Magunk vállaljunk felelősséget. Hiszen a Lelked az te vagy, és egy leegyszerűsített formában – ez a válasz. Te Vagy a Lelked, csak nem hiszed ezt el. Ezt is különválasztottad, pont úgy, ahogy a testedet, az elmédet és a szellemedet. Fogtad a szellemedet, a lelkedet, és valahová jó messzire eltávolítottad egy másik helyre, és közben pedig bedőltél ezeknek az örökkévalóságról és mennyekről szóló meséknek. És annak ellenére, hogy elég bölcs vagy, még mindig visszatérsz azokhoz a mesékhez, hiedelmekhez. Még mindig jelen van az a kis zsémbes, vallásos aspektusod, aki az örökkévalóságról papol neked. Megpróbálsz jó szobát foglalni magadnak a mennyekben- alkalomadtán. (nevetés) Tehát egészen addig, amíg hasadás áll fenn a test/elme/gnoszt/és minden más között, egészen addig, amíg hasadás/hasadék áll fenn az emberi éned és az aspektusaid között, addig ezek a részek ebben a konfliktusban lesznek továbbra is, sőt esetenként még háborúzni is fognak egymással. 

      De abban a pillanatban, amikor felismered, hogy ez te vagy – te vagy a saját lelked – az elég rémisztő, nem igaz? Te azt szeretnéd, hogy az valami nagyszerűbb legyen. Azt szeretnéd, ha az valami hatalmas és varázslatos legyen. Lényegében azt akarod, hogy az a te feljebbvalód legyen. Azt akarod, hogy a lelked a lehető leghatalmasabb létezők leghatalmasabbja legyen, óriási szárnyakkal, aki képes keresztül látni a falon, képes kiolvasni mások gondolatát, képes előre megjósolni a jövőt, meg képes minden ehhez hasonló dologra. De a Lelked nem ilyen! Hát igen, ez nem túl jó. (nevetés) És te erre azt mondod: -„De hát akkor meg mi a francért csináljuk ezt az egészet?” – Ezt azért mondod, mert az elméd alaposan meg lett manipulálva, hogy elhidd, hogy a lélek valami hatalmas, óriási és bonyolult dolog, mivel tudod, az elme az, akit ezt imádja. Az elme szereti azt, ami nagy, hatalmas. Szereti a bonyolultságot. Ettől fontosnak érzi magát. De az egész mögött az elméd is üvölt már a szabadság után. Képtelen már ezt kezelni. És ez egy jó dolog. 

      Rengeteg energia van most a Földön, temérdek dolog zajlik, amitől az elme túlterhelődik, és üvölt a maga módján. Harcol veled ennek kapcsán, de igazából csak üvölt, kiabál. Szabadságot akar. De az elme a szabadságot a halállal azonosítja, pedig ez nem teljesen így van. Az elme integrálódik. Összeolvad, beleolvad a testbe, a lélekbe, a szellembe, és akkor a saját Egyeddé válsz. Szuverénné válsz. Önmagad leszel.  

      Szóval kedves barátaim, ideje, hogy elbeszélgessetek magatokkal! Beszélgessetek el magatokkal, mint testtel/elmével/szellemmel. Minden egyes részed a szabadságát akarja. Minden egyes részed azt akarja, hogy ez az integráció bekövetkezzen. Többé már egyik részed sem akarja kontrollálni, irányítani, uralni a másikat. Igazából már egyik rész sem akarja ezt az elkülönültséget többé, és ez nyilvánvalóan pontosan itt kezdődik. Nem a feljebbvaló lélekkel veszi kezdetét, hiszen az te vagy itt és most. Ez abban a pillanatban veszi kezdetét, amikor megengeded magadnak, hogy ez az integráció, ez a szuverenitás bekövetkezzen, amikor is a saját Egyeddé válsz. 

      Arra kérnélek most benneteket, hogy egy pillanat erejéig érezzetek bele a saját szabadságotokba…. 

      (szünet) 

      Hogyan léptek túl a test, az elme, a szellem, a gnoszt régi elképzelésein…. 

      (szünet) 

      A szabadság a te születési jogod, a te lélek-jogod és a te emberi jogod, és miközben ez a felemelkedő szabadság zajlik most szerte az egész világon, és Gaia-val is, azt kérdezem tőletek: -Készen álltok? A változatosság kedvéért most ezen ne kezdjetek el gondolkozni! Ne gondolkozz erről! Csak érezz ebbe bele! 

      (szünet) 

      A makyon túl. 

      (szünet) 

      Ez az Én Vagyok. Ez az Én Vagyok. 

      (szünet) 

      Vegyünk most egy mély lélegzetet…. 
 

      A valódi szabadság   

      A saját lényed természete által szabad vagy. Csak ez az egész menet közben kissé eltorzult és csapdába ejtett. A legnagyobb örömöm abban áll, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik megpróbálják felszabadítani magukat, mivel, ahogy  már ismeritek a történetemet, én magam 100.000 évre ragadtam bele a saját kristály börtönömbe. Tényleg. És ha még nem hallottátok volna a történetemet, szívesen elmesélem újra. (nevetés) 

      De drága barátaim, ez az én örömöm, és én képes vagyok megérezni azt, amikor az emberek, az egyének szabadok akarnak lenni. Képes vagyok érzékelni azt, amikor elegük lesz a régi utakból, dolgokból, ugyanakkor pedig mégis kétségbe vonják és félnek az igaz szabadságtól. És ilyenkor általában az szokott történni, hogy megelégednek egy középszerű vagy semleges hozzáállással, helyzettel. Megengedik maguknak, hogy továbbra is érezzék a szabadság iránti vágyukat, de azt már nem engedik meg, hogy az be is következzen. Lényegében minden egyes nap azzal ébrednek fel, hogy azon gondolkoznak, hogy talán aznap felfedezik életükben a szabadságot, de egy olyan ösvényt követnek, ami mellékes, jelentéktelen, vagy igazából lényegtelen szabadságokat enged nekik. 

      Amiről mi most itt beszélünk, az a valódi szabadság, az igazi szuverenitás. Ami azt jelenti, hogy fel fogsz adni dolgokat. Ez azt jelenti, hogy a dolgok meg fognak változni – ez egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy az emberi részed bármennyire is akarja a szabadságát, mégis üvölteni, kiabálni fog és tudni akarja, hogy bizonyos dolgok miért történnek meg vele. De amikor ezt belélegzed, akkor felismered, hogy ezt az egészet te teremtetted. Ez mind a részét képezi annak, hogy valóban szabad legyél – amennyiben szabadságot akarsz. Ha tényleg szabadságot akarsz. 

      Még mindig meg kell kérdőjelezzem, hogy vajon a Föld, vajon általában véve az emberek, a többségük akarja-e a szabadságot. Nem tudom. Szerintem csak több élvezetet akarnak. Egy kicsivel nagyobb komfortot akarnak, és szerintem egy kicsivel több elfogadást akarnak. De szabadságot? Nem tudom. 

      Ti, drága Shaumbra, kétségbeesetten vágytok a szabadságra – kétségbeesetten. Már létidők óta keresitek a szabadságot, de mindig ugyanazokba a régi kövekbe buktok bele – aspektusokba, azon tűnődtök, hogy vajon tényleg készen álltok-e a felelősségre, és azon tűnődtök, hogy vajon tényleg megbízhattok-e magatokban. Hiszen az összes történelmi és múltbeli bizonyíték azt a tényt mutatja nektek, hogy nem bízhattok meg magatokban. Az összes régi programozottságotok, a régi hátteretek és a tapasztalásaitok azt mondják nektek: -„Minden alkalommal, amikor megteszem, elszúrom, rácseszek.” 

      És ilyenkor mi történik? Nekiálltok, és megpróbálkoztok megint valamivel, ami szerintetek új vagy más, és ezzel máris vissza is estetek ugyanazokba a régi mintákba. Majd a részeid azt mondják neked: - „Látod, én megmondtam, hogy így lesz.” – Ó, az aspektusaitok nagyon jól ismerik ezeket a szavakat: -„Látod, én előre megmondtam. Megint csak jól összezavartál mindent.” 

      De drága Shaumbra, itt ülve most egy egész lényként, egy lélek létezőként, Istenként, meghozhatod a szabadságra vonatkozó választásodat, ha akarod. Vagy várhatsz is vele. Beszélhetünk erről újra majd egy következő életedben.  
 

      Hol is kezdd el 

      Ha el akarsz kezdeni némi szabadságot megtapasztalni, vannak gyakorlatias dolgok, amiket megtehetsz a mostani és a következő összejövetelünk között. Dolgozzatok az egyik legkönnyebbel, ami alól felszabadíthatjátok magatokat – ez annyira könnyű, hogy gyerekjáték – az idővel. Az idővel. Bele vagytok zárva az időbe, időt használtok a Földön, de mégis elhiszitek, hogy egy perc az egy perc. Azt hiszitek, hogy az egy meghatározott energia hullám által bontakozik ki, tárul fel. Ez nem így van. 

      Az idő egy illúzió, de egy nagyszerű eszköz. Az idő  egy csodálatos dolog, amennyiben itt vagy a Földön. Az idő  egy nagyszerű dolog a koordinálásra akkor, amikor más emberekkel próbálsz együttműködni. Az idő még a biológiád számára is egy remek dolog, egészen egy határig. Mert ez egyben egy börtön is. Ez is megakadályozza a szabadságodat. Időcentrikussá váltatok. Mindent az idő vezérel. Az elme imádja az időt, mert az szervezett. Nagyon szisztematikus. És mintákba rendeződik, mintázott. 

      A valódi szabadságodat elkezdheted azzal, hogy túllépsz az időn. És jut eszembe – ez az az eset, amikor ott van neked az idő, mint eszköz, de mégis túllépheted azt. Még sok időnek kell eltelnie ahhoz, (nevetés) hogy ezt az emberek elkezdjék használatba venni. De tegyük fel, hogy van egy nagy projekted, egy nagy feladatod, és megnézed az időt és azt mondod: -„Lehetetlen ennyi idő alatt megcsinálnom.” – De igen, megcsinálhatod. Túllépsz az időn. Elfeledkezel az időről. Elfeledkezel erről a szisztematikusan kibontódó vagy kibomló energiáról. Leszállsz arról az óráról, ami az időt mutatja, és átlépsz nos, nem az időbe, hanem egy végtelen állapotba, egy nyitott állapotba, és el leszel képedve azon, amit elkezdhetsz megteremteni.  

      Ha késésben vagy egy találkozóról, lépj túl az időn! Kérlek, ne értsd ezt félre! Nem manipulálod az időt. Nem szűkíted vagy tágítod az időt, mert az manipuláció. Hanem túllépsz az időn, kilépsz belőle. Megszabadítod magad az időtől. Ó, és ennek hatalmas hatása lesz a testedre, az elmédre, a szellemedre, a TudatTestedre, hogy egyszeriben felismerd, hogy szabad vagy. Ez egy új mintát fog beállítani, vagy egy új…. nem mintát, hanem egy új energetikai dinamikát a bensődben, ami azt mondja: -„Szabad lehetek” – Az idő lényegében az egyik legkönnyebb dolog, amit megtehetsz a saját szabadságod visszaszerzése érdekében. 

      Tehát, mit is tegyél? Ha egy időt érintő eseményben vagy, veszel egy mély lélegzetet, és meghozod a választásodat a szívedből, hogy időtlenné válj, és utána nem nézel az órára. Nem próbálod az időt kiterjeszteni vagy beszűkíteni. Az manipuláció. Kilépsz az időből.  

      Azt javaslom, dolgozzatok ezzel, játsszatok vele, kísérletezzetek vele ebben a hónapban. Ez majd megízlelteti veletek a szabadság ízét. 

      Akkor most drága Shaumbra, vegyünk egy mély lélegzetet! 

      Ma sok munkát végeztünk el. A TudatTested érezni fogja ennek hatásait ma éjjel és holnap is. Sokat dolgoztunk. Többször körbejártuk a világot. Megnyitottunk potenciálokat. Beszéltünk a szabadságról, és ezt hazahoztuk hozzátok – a te szabadságodhoz, a saját énedhez. 

      Tehát drága Shaumbra, ez egy újabb fontos megbeszélés volt, egy újabb aktív hónap, amit még sok másik fog követni. És miközben mindezek a dolgok zajlanak az egész világon, akár Egyiptomban, akár a saját szívetekben, csak vegyetek egy mély lélegzetet. Ne aggódjatok emiatt! 

      Ahogy ezt valaki mondta: -„Lazulj bele a felemelkedésedbe!” –  Élvezd az életet! Ez a legnagyobb ajándékod, amit bárki másnak adhatsz: hogy élvezed a saját életedet! 

      Vegyünk egy mély lélegzetet és emlékezz, hogy minden jól van a teremtés egészében. 

      Vagyok, Aki Vagyok, Adamus – a ti örömteli szolgálatotokra. 

      És ez így van. 

     (Fordította: Telegdi Ildikó – telegdiildi@globonet.hu) 

Megjegyzés: Aki úgy érzi, hogy szívesen támogatná  anyagilag is a Shoudok fordításainak munkáját, az alábbi bankszámlaszámon megteheti:

Telegdi Ildikó OTP BANK Rt. 11773339-00984762

Minden eddigi és ezt követő felajánlást előre is szívből köszönök: Telegdi Ildikó  

      A Bíbor Kör Anyagok Tóbiással, Adamus Saint-Germainnel és Kuthumi Lal Singh-gel ingyenesen kerülnek felajánlásra 1999 óta.  

      A Bíbor Kör emberi angyalok globális hálózata, akiket Shaumbrának neveznek, és akik elsők között mennek át az Új Energiába. Ahogy megtapasztalják a felemelkedés örömeit és kihívásait, Szabványokká válnak mindazon emberek számára, akik a saját belső Istenük felfedezésének utazását járják.  

      A Bíbor Kör havonta találkozik Deverben, Coloradoban, ahol is Adamus a legfrissebb információkat osztja meg Geoffrey Hoppe által. Ezek a Bíbor Kör összejövetelek nyilvánosak, publikusak, ahová mindenkit szeretettel várunk. 

      Amennyiben most ezt olvasva érzel egyfajta igazságot és kapcsolódást, akkor te tényleg Shaumbra vagy. Tanító  és Vezettetést nyújtó vagy az emberek és az angyalok számára egyaránt. Engedd meg, hogy az isteniséged magva virágba boruljon benned ebben a pillanatban, és ez tartson örökké. Soha nem vagy egyedül, mert van egy családod a világban, és angyalok vesznek körül a körülötted létező birodalmakban.  

      Szabadon terjesztheted ezt a szöveget nem-kereskedelmi alapon, térítésmentesen. Arra kérünk, hogy az információt a maga teljességében add közre, beleértve ezt a lábjegyzetet is! Minden más felhasználás esetén írásos jóváhagyásra van szükség Geoffrey Hoppe-tól, Golden, Colorado. A kontakt oldal: www.crimsoncircle.com 

© Minden jog Fenntartva 2010 Geoffrey Hoppe, Golden, CO 80403 
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés