Új bejegyzés Frissítés

2014.08.03. 21:49 Nóra

Aztán festettem kisméretű képeket is: március 9. Hóvirág 18x24 cm, akril április 2. Kínai vitorlás 24x18 cm április 3. Vitorlás 24x18 cm     április 5. Éj-macska 18x24 cm

2014.08.03. 21:42 Nóra

Az első sikeren fellelkesülve elkezdtem főnixeket festeni: Ez volt az első, 2014. március 5. Főnix 30x40 cm, akril Aztán a következő, március 8. Fehér főnix 40x50 cm, akril Aztán március 23. , na, ez már nagyon tetszett: Tavasz-Főnix 50x50 cm, akril

2014.08.03. 21:32 Nóra

Ahogy elkezdődött... Utoljára 16 éves koromban, a gimnáziumban rajzoltam komolyabban az órákon. Azóta csak egyszer.egyszer, legutóbb kb 10 éve színezgettem a mandalaképeket színes ceruzával, de pár alkalom után abbamaradt az érdeklődésem. Aztán most, 51 éves koromban valami beindult... Pedig a festéshez nem volt valami látványos nagy inspirációm. Csak annyi történt, hogy amikor elkezdtem írni A Michelangelo-titok blogregényemet, a téma miatt sokat nézegettem festményeket. Aztán "véletlenül" a sarki Lidl boltban épp akkor volt akciós akrilfesték meg vászon. Különben nem vettem volna meg, mert ezek elég drágák, de így nagyon csábító volt a lehetőség. Úgyhogy bevásároltam a festékekből, kipróbáltam őket, de majdnem fel is adtam az egészet, mert kiderült, hogy ezekkel az olcsóbb festékekkel mégsem lehet azokat az erős, szép színeket megvalósítani, mint amit én elképzeltem. Aztán szintén "véletlenül" a Facebookon valaki éppen ekkor megosztotta annak a 2014. február 23-i Kreatív Örömnapnak a hírét, amire aztán jelentkeztem is. És ott, a Szépművészeti Múzeumban kiderült, hogy a kissé drágább festékekkel mégiscsak tudok olyat alkotni, ami nekem is tetszik. Úgyhogy utána már ezekből a komolyabb minőségű festékekből vásároltam a Kreatív Hobby boltban, és azóta festegetek, és nagyon élvezem... A Kreatív Örömnapon, amit Sárhidai Zsófi, egy fiatal lány tart, http://zsofiasarhidai.com/ nincs különösebb oktatás vagy értékelés. Itt mindenki megkapja az eszközöket az alkotáshoz, ha esetleg bizonytalan valamiben, akkor Zsófi biztatja. De hangsúlyozottan nem kell semmilyen mintát vagy szakmai elvet követni, az a cél, mindenki csak élvezetből fessen. Úgyhogy nincs értékelés a végén, Zsófi mindenkit megdicsér, bármilyet is alkotott, hiszen a lényeg az öröm benne. Aztán az már mindenkinek a saját döntése, hogy utána akarja-e fejlesztgetni magát otthon. Én viszont találtam magamnak egy nagyon élvezetes hobbit ezzel a festéssel. Nagyon jó, mert eddig az asztrológia és még a regényírás is eléggé "agyas" dolog volt. Bár a regényeim történetét nagyon élvezem, de azért a gépbe bepötyögni azt a  sok betűt elég fáradtságos dolog. De festeni egészen más, az élvezet! Főleg így, hogy azt festek, amit éppen kitalálok, és nem iskolás feladatokat másolok. Egy csomó dolgot persze nem tudok, például nagyon sok variáció után alakul ki az arc, a mosoly a képen, de végül csak megelevenedik az alak az ecsetvonásokból, és azt nagyon-nagyon élvezem! Ez lett életem első komolyabb akrilfestménye: Vízparti táj 30x40 cm, akril És így készült:         Még otthon kellett egy kicsit dolgozni rajta, hogy elnyerje a végső formáját... Ez volt a lelkes kis csoport a Szépművészeti Múzeumban.

[23-4] [3-1]