Sok id� kell, hogy t�prengj�nk ezeken a dolgokon, melyeket gyors egym�sut�nban r�tok z�d�tottam; de ha az id�t r�sz�nn�tok arra, hogy meg�rts�tek, amit mondtam, arra, hogy hosszabban kit�rgyaljuk, az egy aranyb�nya lenne sz�motokra. Tudom, hiszen amikor els� �zben botlottam ezekbe a dolgokba, micsoda kincset fedeztem fel.
A kellemes �lm�nyek �lvezetess� teszik az �letet. A f�jdalmas �lm�nyek vezetnek fejl�d�shez, �r�shez. A kellemes �lm�nyek �lvezetess� teszik az �letet, de �nmagukban nem vezetnek fejl�d�shez. Amelyek �r�shez vezetnek, azok a f�jdalmas �lm�nyek. A szenved�s olyan ter�letre mutat benned, amelyen m�g nem vagy �rett, ahol m�g fejl�dn�d kell, �talakulnod �s v�ltoznod. Ha tudn�d, hogyan haszn�ld ezt a szenved�st, nagyot fejl�dn�l.
A mai alkalommal szor�tkozzunk a lelki szenved�sre, negat�v �rzelmeink �sszess�g�re, nem egyenk�nt, egyes�vel vesztegetve vel�k az id�det! M�r mondtam neked, mit tehetn�l azokkal az �rzelmekkel. Figyeld meg a csal�d�st, melyet akkor tapasztalsz, amikor a dolgok nem �gy v�gz�dnek, mint akartad! Vedd szem�gyre, mit mond r�lad, {�ppenhogy ter�lad}! �t�lkez�s n�lk�l mondom ezt (m�sk�l�nben hatalm�ba ker�tene az �nmegvet�s). �gy figyeld meg, mintha azt egy m�sik emberben figyeln�d. Vedd szem�gyre azt a csal�d�st, azt a depresszi�t, melyet akkor �rzel, amikor b�r�lnak. Mit mond az r�lad?
Hallott�l m�r arr�l az emberr�l, aki azt k�rdezte: "Ki mondja, hogy a retteg�s nem seg�t?
Bizony, hogy seg�t. Nagyon is! Valah�nyszor rettegek valami miatt, az nem k�vetkezik be!"
Nos, ez bizonnyal seg�tett neki. Vagy a m�sik fick�r�l, aki azt mondja: "Neurotikus az a szem�ly, aki agg�dik valami olyan dolog miatt, ami a m�ltban nem t�rt�nt meg. Nem hasonl�t hozz�nk, norm�lis emberekhez, akik olyan dolgok miatt agg�dunk, amelyek a j�v�ben nem t�rt�nnek majd meg." Ez a vita t�rgya. Ez a retteg�s, ez az aggodalom, mit mond ez r�lad?
A negat�v �rz�sek, minden egyes negat�v �rz�s hasznos a tudat�ra �bred�s, a meg�rt�s szempontj�b�l. Alkalmat adnak arra, hogy �rezd, hogy megfigyeld �ket k�v�lr�l. Eleinte a depresszi� m�g mindig ott lesz, de akkorra m�r megszak�tottad vele a kapcsolatot. Fokozatosan meg�rted majd a depresszi�t. Min�l t�bbet �rtesz bel�le, ann�l ritk�bban jelentkezik, majd teljesen elt�nik. Val�sz�n�leg, de akkorra m�r ez nem sok vizet zavar. A megvil�gosod�s el�tt depresszi�s voltam. A megvil�gosod�s �ta tov�bbra is depresszi�s vagyok. Fokozatosan, vagy ak�r gyors �temben, esetleg hirtelen �red el az �brenl�t, az �bers�g �llapot�t. Ez az az �llapot, amelyben megv�lsz a v�gyakt�l. De eml�kezz, mit �rtettem v�gyon �s s�v�rg�son. Ilyen �rtelemben haszn�ltam �ket: "Ha nem kapom meg azt, amire v�gyakozom, megtagadom, hogy boldog legyek." Ez az olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a boldogs�g a v�gy beteljes�l�s�t�l f�gg.

V�GY, NEM PREFER�L�S

Ne nyomd el a v�gyat, mert akkor �lettelenn� v�ln�l. Energia n�lk�l maradn�l, �s az sz�rny� lenne. A v�gy, a sz� eg�szs�ges �rtelm�ben energia, �s min�l t�bb energi�nk van, ann�l jobb. Ne fojtsd el a v�gyat, hanem �rtsd megy. �rtsd meg! Ne t�rekedj annyira a v�gy bet�lt�s�re, hanem a v�gy meg�rt�s�re! �s ne �t�ld el egyszer�en a v�gyad t�rgyait, hanem �rtsd meg azokat; l�sd azokat val�s f�ny�kben! Azt keresd benn�k, amit val�j�ban �rnek! Ha egyszer�en elfojtani pr�b�lod a v�gyaidat, �s k�s�rletet teszel v�gyad t�rgy�nak el�t�l�s�re, akkor val�sz�n�leg k�t�dsz ahhoz. M�g ha szem�gyre veszed, �s azt keresed benne, amit val�j�ban �r, meg�rtheted, hogy hogyan k�sz�ted el� a talajt a nyomor�s�g �s a csal�d�s �s a depresszi� sz�m�ra, akkor a meg�rt�s seg�ts�g�vel a v�gyad azz� alakul majd �t, amit �gy nevezek: el�szeretet, prefer�l�s.
Amikor �gy j�rsz az �letben, hogy prefer�lsz ugyan egyes dolgokat, de nem hagyod, hogy a boldogs�god azok b�rmelyik�t�l f�ggj�n, akkor �ton vagy a teljes fel�bred�s fel�. A teljes fel�bred�s, boldogs�g - nevezd, ahogy akarod - a csal�d�st�l mentess�g �llapota, melyben a dolgokat nem aszerint l�tod, hogy te milyen vagy, hanem ahogy azok vannak, amennyiben egy emberi l�ny sz�m�ra ez egy�ltal�n lehets�ges. Felsz�molni az ill�zi�kat, l�tni a dolgokat, l�tni a realit�st. Valah�nyszor boldogtalan vagy, valamit hozz�tett�l a val�s�ghoz. Ez a hozz�tett r�sz, {speci�lisan, amikor kider�l, hogy ez csak hozz�t�tel,} ez az, ami boldogtalann� tesz. Ism�tlem:
hozz�tett�l valamit, egy benned l�v� negat�v reakci�t. A realit�s szolg�ltatja az ind�t�kot, te adod a reakci�t. A reakci�d r�v�n adt�l hozz� valamit. Ha megvizsg�lod azt, amit hozz�tett�l, abban mindig ill�zi�t tal�lsz, k�vetel�z�st, elv�r�st, s�v�rg�st, moh� v�gyat. Mindig. B�ven akad p�lda az ill�zi�kra. De amint megindulsz ezen az �sv�nyen, magad is felfedezed majd mindezt.
P�ld�ul: az ill�zi�t, a hib�t, amely ama gondolatb�l fakad, hogy megv�ltoztatva a k�ls� vil�got te fogsz v�ltozni. Nem v�ltozol, ha csup�n a k�ls� vil�godat v�ltoztatod meg. Ha szerzel magadnak egy �j �ll�st, vagy egy �j h�zast�rsat, vagy egy �j otthont, vagy egy �j gurut, vagy �j spiritualit�st, te ett�l nem v�ltozol. Olyan ez, mint azt k�pzelni, hogy az�ltal v�ltoztatod meg a k�z�r�sodat, hogy lecser�led a tolladat. Vagy azt, hogy az�ltal v�ltoztatod meg a gondolkod�si k�pess�ged, hogy lecser�led a kalapodat. Te ezzel nem v�ltozol t�nylegesen, de a legt�bb ember minden energi�j�t arra ford�tja, hogy megpr�b�lja a neki tetsz� m�don �jrarendezni a k�ls� vil�got. Id�nk�nt siker�l is nekik, �s - k�r�lbel�l �t percre l�legzetv�telnyi id�h�z jutnak; de m�g ezen id� alatt is fesz�ltek, mert az �let folyama meg nem �ll, az �let mindig v�ltozik.
�gy teh�t, ha �lni akarsz, nem lehet �lland� lakhelyed. Nem lehet olyan hely, amelyen pihen�re hajtod a fejedet. A folyamban a helyed. Amint a nagy Konfucius mondta: "Aki �lland� boldogs�got akar, annak �lland�an v�ltoztatnia kell." A folyamban a helyed. De mi vissza-visszan�z�nk, ugye? K�t�d�nk a m�lt dolgaihoz, �s k�t�d�nk a jelen dolgaihoz. "Amikor megmarkolod az eke szarv�t, nem tekinthetsz h�tra." (V�. Lk 9, 62.) �r�m�t leln�l egy mel�di�ban? �r�m�t leln�l egy szimf�ni�ban? Ne ragadj meg a zene n�h�ny taktus�n�l. Ne ragadj meg egy p�r hangn�l. Hagyd �ket tovasz�llni, hagyd �ket tovafolyni. A szimf�nia teljes �lvezete abban rejlik, k�szen vagy-e hagyni, hogy a hangok elsz�lljanak. Ezzel szemben, ha valamely taktus megragadn� a fant�zi�dat, �s azt ki�ltan�d a zenekarnak: "ezt j�tssz�tok �jra meg �jra meg �jra", akkor ez t�bb� m�r nem lenne szimf�nia.
Ismered az �reg mullah, Naszr-ed-Din mes�it? Legend�s alak, akit a g�r�g�k is, a t�r�k�k is, a perzs�k is maguknak k�vetelnek. Misztikus tan�t�sait t�rt�netekbe foglalta, �ltal�ban mulats�gos t�rt�netekbe. �s a t�rt�net megold�s�t mindig maga az �reg Naszr-ed-Din jelentette.
T�rt�nt egyszer, hogy Naszr-ed-Din egy git�rt nyaggatott, csup�n egy hangot piszk�lva. Egy id� ut�n t�meg gy�lt k�r� (a dolog a piact�ren t�rt�nt), �s az egyik ember, mik�zben � a f�ld�n �lt, �gy sz�lt: "Sz�p ez, amit j�tszol, Mullah, de mi�rt nem vari�lod kiss�, ahogyan m�s zen�szek szokt�k?" "Azok a bolondok - mondta Naszr-ed-Din -, azok keresik a megfelel� hangot, �n pedig megtal�ltam."

ILL�ZI�HOZ RAGASZKODVA

Amikor csimpaszkodsz, rombolod az �letet; amikor b�rmibe belekapaszkodsz, megsz�nsz �lni.
Ezzel vannak tele az evang�lium oldalai. �s a meg�rt�s az, aminek r�v�n e felismer�sig eljut valaki. A meg�rt�s. �rts meg egy m�sik ill�zi�t is, hogy a boldogs�g nem azonos azzal, hogy valami feldob vagy kellemes izgalommal t�lt el. Tov�bbi ill�zi�, hogy ez az izgalom a v�gy beteljes�l�s�b�l k�vetkezik. A v�gy aggodalmat sz�l, �s el�bb vagy ut�bb - m�snaposs�g k�vetkezik. Amikor m�r eleget szenvedt�l, akkor m�r tal�n k�szen �llsz arra, hogy ezt megl�sd. Addig egyszer�en csak izgalmakkal t�pl�lod magad. Olyan ez, mintha nyal�nks�gokkal t�pl�ln�l egy versenylovat. Tort�val �s borral trakt�ln�d. Ilyesmivel nem szoktak versenylovat etetni.
Olyan ez, mintha emberi l�nyeknek k�b�t�szert adn�l. Nem k�b�t�szerrel szoktad telet�mni a gyomrodat. J� �telre, r�g�s k�zben �zlelgethet�, t�pl�l� �telre �s italra van sz�ks�g. �nmagad�rt kell mindezt meg�rtened.
Egy tov�bbi ill�zi� az, hogy ezt valaki m�s megteheti helyetted, hogy valamif�le megment� vagy guru vagy tan�t� k�pes ezt megtenni �rted. A vil�g legnagyobb guruja sem k�pes megtenni helyetted m�g egy l�p�st sem. Azt neked magadnak kell megtenned. Szent �goston oly csod�latosan mondta: "Hallgat�i k�z�l sokak�rt maga J�zus Krisztus sem tudott tenni semmit."
Vagy, hogy megism�teljem azt a kedves arab mond�st: "Az es� l�nyege ugyanaz, de a mocsarakban a t�viseket n�veszti, a kertekben pedig a vir�gokat." Te vagy az, akinek meg kell tennie. Senki m�s nem tud seg�teni. Te vagy, akinek meg kell em�sztenie az �telt, te vagy, akinek meg kell �rtenie. Helyetted senki m�s nem k�pes meg�rteni. Te vagy, akinek t�rekednie kell. Helyetted senki nem t�rekedhet, kereshet. �s ha az igazs�got �h�tod, akkor azt neked kell keresned. Senkire nem t�maszkodhatsz.
Van egy m�sik ill�zi� is, miszerint fontos, hogy tiszteljenek, szeressenek, �rt�keljenek, hogy fontosak legy�nk. Sokan azt mondj�k, hogy term�szetes k�sztet�s�nk van arra, hogy szeressenek, �rt�keljenek, hogy tartozzunk valakihez. Ez t�ved�s. Add fel ezt az ill�zi�t, �s megtal�lod a boldogs�got. Term�szetes k�sztet�s van benn�nk arra, hogy szabadok legy�nk, term�szetes k�sztet�s�nk van arra, hogy szeress�nk, de nem arra, hogy szeressenek benn�nket.
A pszichoter�piai �sszej�veteleinken id�nk�nt tal�lkozom egy nagyon is h�tk�znapi
probl�m�val: Senki sem szeret engem, akkor pedig hogyan lehetek boldog? Legyen b�r f�rfi vagy n�, a k�vetkez� magyar�zatot adom neki: "Azt akarja ezzel mondani, hogy soha nincs egy olyan pillanat, amikor elfeledn�, hogy nem szeretik �nt, amikor elereszten� �nt ez az �rz�s, �s boldog lenne?" H�t persze, hogy van.
Egy h�lgy, p�ld�ul, moziban �l, figyelm�t teljesen lek�ti a film. A darab egy v�gj�t�k, � hars�nyan nevet, �s abban az �ldott pillanatban elfelejt eml�kezni arra, hogy �t senki sem szereti, senki sem szereti, senki sem szereti. Boldog! Azut�n kij�n a mozib�l, �s a bar�tn�je, akivel egy�tt n�zt�k a filmet, elmegy az udvarl�j�val, �s mag�ra hagyja. �gy a h�lgy elkezd gondolkodni: "Minden bar�tn�mnek udvarol valaki, csak nekem nem. Milyen boldogtalan vagyok. Senki nem szeret engem."
Indi�ban sok szeg�ny ember most jut od�ig, hogy tranzisztoros r�di�ja legyen, ami val�s�gos luxus. "Mindenkinek van m�r tranzisztoros r�di�ja - hallani -, csak nekem nincs; milyen boldogtalan vagyok." Am�g a tranzisztoros r�di� haszn�lata nem v�lt �ltal�noss�, ezek az emberek t�k�letesen boldogok voltak n�lk�le. Ugyanez a helyzet a te esetedben. T�k�letesen boldog volt�l mindaddig, am�g valaki azt nem mondta neked, hogy nem lehetsz boldog, ha nem szeretnek t�ged. Boldog lehetsz �gy, hogy nem vesznek k�r�l szeretettel, nem k�v�nnak t�ged, senkire nem gyakorolsz vonz�st. A realit�ssal val� kapcsolatod tesz boldogg�. Ez az, ami boldogs�got ad, a val�s�ggal pillanatr�l pillanatra l�tes�tett kontaktus. Ez az, ahol Istent megtal�lod; ez az, ahol boldogs�got tal�lsz. De a legt�bb ember nem �ll k�szen arra, hogy ezt meghallja.
Egy tov�bbi ill�zi� az, hogy k�ls� esem�nyeknek hatalmukban �ll s�rteni t�ged, m�s embereknek hatalmukban �ll s�rteni t�ged. Holott nincs. Te vagy az, aki e hatalomhoz juttatod �ket.
Egy m�sik ill�zi�, hogy mindaz vagy, azon c�mk�k �sszess�g�b�l �llsz, amelyeket az emberek aggattak re�d, vagy amelyeket �nmagadra aggatt�l. Pedig nem, de nem �m! Nem kell teh�t ragaszkodnod hozz�juk. Ha egy napon valaki azt mondja nekem, hogy egy g�niusz vagyok, s �n ezt komolyan veszem, nagy gondba ker�l�k. Meg kell felelnem a magas m�rc�nek, �s tartanom kell a magass�got. K�rdez�sk�dn�m kell minden el�ad�s ut�n: "Tetszett a dolog? M�g mindig �gy tal�lod, hogy g�niusz vagyok?" Na l�tod? �gy teh�t, amit tenned kell, az a c�mke �sszez�z�sa! Z�zd �ssze, �s szabad vagy! Ne azonosulj ama c�mk�vel! Azt valaki m�s hiszi. Ez az, ahogy az az ember tapasztalt t�ged abban a pillanatban. T�nyleg g�niusz vagy? Avagy �t�d�tt alak, netal�n neh�z ember, kem�ny di� vagy? Misztikus vagy? �r�lt vagy? Val�j�ban mit sz�m�t az? Felt�ve, hogy tov�bbra is tudat�ban vagy {annak, hogy �ppen milyen vagy}, s az �letet pillanatr�l pillanatra �led. Mily csod�latos megfogalmaz�st nyert ez az evang�lium szavaiban: "N�zz�tek az �g madarait: nem vetnek, �s nem aratnak, nem gy�jtik be a term�st.
N�zz�tek a mezei liliomokat: nem f�radoznak, �s nem fonnak." (V�. Mt 6, 26. 28; Lk 12, 24. 27.) Ez a val�di misztikus szava, az�, aki tudat�ra �bredt.
Sz�val, mi�rt agg�dsz? K�pes vagy-e aggodalmaid r�v�n ak�r egyetlen momentumot is hozz�adni az �letedhez? Mi�rt a t�r�d�s a holnap kapcs�n? Van-e �let a hal�l ut�n? Tov�bb �lek-e a hal�n ut�n? Mi�rt a t�r�d�s a holnap kapcs�n? L�pj a m�ba! Valaki azt mondta: "Az �let olyasmi, ami megt�rt�nik vel�nk, m�g mi buzg�n �gyk�d�nk m�s terveken." Ez sz�nalmas. �lj a jelen pillanatban! Ez egyike ama dolgoknak, melyek veled megt�rt�nnek, s mely t�rt�n�sre r�j�ssz, mihelyt tudat�ra �bredsz. Egyszerre csak azon kapod magad, hogy a jelenben �lsz, �zlelgeted minden pillanat�t, amint azt meg�led. Egy m�sik el�gg� megb�zhat� jel az, amikor hallod a szimf�ni�t, egyik dallamot a m�sik ut�n, an�lk�l, hogy meg akarn�d azt �ll�tani.

EML�KEKET D�DELGETVE

Ez �tvezet minket egy m�sik t�telre, egy m�sik t�m�ra. De ez az �j t�ma er�sen k�t�dik ahhoz, amit mondtam �s javasoltam arra, hogy legy�nk tudat�ban mindannak, amit hozz�tesz�nk a val�s�ghoz. Tegy�k meg most ezt a bizonyos egy l�p�st.
Egy jezsuita mes�lte nekem a minap, hogyan besz�lt �vekkel ezel�tt New Yorkban, ahol az id� t�jt igen n�pszer�tlenek voltak a Puerto Ric�b�l j�tt bev�ndorl�k valamif�le incidens miatt. K�gy�t-b�k�t ki�ltott r�juk mindenki. �gy teh�t ez a jezsuita azt mondta a besz�d�ben: "Hadd olvassak fel nektek n�h�ny olyan dolgot, amit az emberek New Yorkban mondogattak bizonyos bev�ndorl�kr�l." Amit felolvasott nekik, az val�j�ban az volt, amit az emberek kor�bban mondtak az �rekr�l, a sk�tokr�l, a n�metekr�l �s minden m�s bev�ndorl�si hull�m tagjair�l, akik �vekkel kor�bban �rkeztek New Yorkba! Nagyon is fej�n tal�lta a sz�get, amikor azt mondta: "Ezek az emberek nem hozz�k magukkal a b�n�z�st; akkor v�lnak b�n�z�kk�, amikor itt bizonyos helyzetekkel ker�lnek szembe. Meg kell �rten�nk �ket. Haszontalan dolog el��t�letb�l cselekedni, ha jav�tani akartok a helyzeten. Meg�rt�s kell, nem el�t�l�s." Ez az, ahogyan �nmagadban a v�ltoz�st hozod. Nem el�t�l�s r�v�n, nem az�ltal, hogy lehordod magad mindennek, hanem azzal, hogy meg�rted, mi megy v�gbe. Nem az�ltal, hogy tiszt�talan �reg b�n�snek nevezed magad. Nem, nem, nem, nem!
A tudat�ra �bred�s �rdek�ben l�tnod kell, �s ebben akad�lyoz, ha el��t�leted van. Csaknem mindenre �s mindenkire el��t�lettel tekint�nk. Ez szinte el�g is ahhoz, hogy b�rkit elb�tortalan�tson.
Olyan ez, mint tal�lkozni egy r�gen l�tott bar�ttal. "H�, Tom - mondom -, de j�, hogy l�tlak!"
Meg�lelem. Kit �lelgetek? Tomot vagy a vele k�z�s eml�keimet? Egy �l� emberi l�nyt, vagy egy valamilyen eml�keket id�z� alakot? Annak idej�n �gy hittem, hogy Tom egy vonz� fick�, �s most felt�telezem, hogy � m�g mindig az. Felt�telezem, hogy m�g mindig megfelel a r�la alkotott elk�pzel�seimnek, asszoci�ci�imnak �s eml�keimnek. �gy teh�t meg�lelem. �t perccel k�s�bb �gy tal�lom, hogy � megv�ltozott, �s t�bb� nincs vele k�z�s dolgom. T�ved�sb�l �leltem meg.
Ha l�tni akarod, mennyire igaz mindez, figyelj: egy Indi�b�l val� ap�ca lelkigyakorlatra megy.
A k�z�ss�g minden tagja azt mondja: "�, tudjuk, ez r�sze az � karizm�j�nak; �r�kk� szellemi m�helyekbe l�togat, �s lelkigyakorlatokon vesz r�szt; sohasem fog v�ltozni." M�rmost �gy esik a dolog, hogy a n�v�rben ez�ttal val�ban v�ltoz�st hoz ez a szellemi m�hely vagy csoportfoglalkoz�s vagy eff�le. Megv�ltozik; mindenki �szleli a k�l�nbs�get. �s azt mondj�k:
"J�s�gos �g! N�h�ny dologban eljutott�l a val�di megl�t�shoz, ugye?" Val�ban �gy van, �s a k�l�nbs�g l�that� a n�v�r viselked�s�ben, a testtart�s�ban, az arc�n. Mindenkivel ez t�rt�nik, amikor bels� v�ltoz�son megy kereszt�l. Ez a v�ltoz�s nyomokat hagy az arcon, a szemekben, a testtart�son. Nos, a n�v�r visszamegy a k�z�ss�g�be, �s mivel a k�z�ss�g elfogult, kialakult v�lem�nye van r�la, tov�bbra is az el��t�let szem�veg�n kereszt�l tekintenek r�. Egyed�l �k nem veszik �szre a v�ltoz�st. Azt mondj�k: "Nos, �gy t�nik, a n�v�rnek valamivel jobb a hangulata, t�bb a lelkiereje, de nem kell sokat v�rnunk, s depresszi�s lesz megint." �s n�h�ny h�ten bel�l a n�v�r val�ban depresszi�s megint; az � reakci�juk v�ltja ki a n�v�r reag�l�s�t. Mire mindny�jan azt mondj�k: "Na l�tod, megmondtuk el�re; a n�v�r nem v�ltozott." A trag�dia abban �ll, hogy � v�ltozott, csup�n a t�bbiek nem vett�k azt �szre. A felfog�snak v�gzetes k�vetkezm�nyei lehetnek a szeretet �s az emberi kapcsolatok eset�ben.
B�rmiben �ll is egy kapcsolat, bizonyosan mag�val hoz k�t dolgot: a felfog�s tisztas�g�t (m�r amennyire k�pesek vagyunk erre; n�melyek vitatj�k, hogy milyen m�rt�kben tehet�nk szert tiszta felfog�sra, de nem hiszem, hogy b�rki is vitatn� annak k�v�natos volt�t, hogy k�zel�ts�k azt) �s a v�lasz pontoss�g�t. Sokkal val�sz�n�bb a pontos v�lasz, ha a felfog�s tiszta. Ha a felfog�s hamis, torz, akkor val�sz�n�tlen a pontos v�lasz.
Hogyan szerethetsz valakit, akit m�g csak nem is l�tsz? Val�ban l�tod azt, akihez k�t�dsz? Val�ban l�tod azt, akit�l f�lsz, �s aki ir�nt �pp ez�rt ellenszenvet �rzel? Mindig gy�l�lj�k is azt, amit�l f�l�nk.
"Az a b�lcsess�g kezdete, ha f�led az Urat!" - mondj�k nekem id�nk�nt az emberek. (V�. Zsolt 111/110/, 10; P�ld 1, 7; 9, 10; Sir 1, 16.) De v�rj egy percet! Rem�lem �rtik ezek az emberek, hogy mit besz�lnek, mert amit�l f�l�nk, azt mindig gy�l�lj�k. Mindig el akarjuk puszt�tani, szabadulni akarunk t�le, �s el akarjuk ker�lni. Amikor f�lsz valakit�l, ellen�rz�sed van ir�nta.
Mindaddig ellen�rz�ssel illeted azt a szem�lyt, am�g f�lsz t�le. �s nem is l�tod azt az embert, minthogy utadban �llnak az �rzelmeid. M�rmost ez �pp�gy igaz abban az esetben is, amikor vonz�dsz valakihez. Amikor bel�p az igaz szeretet, a sz� szokott �rtelm�ben nincs t�bb� benned rokonszenv vagy ellenszenv az emberek ir�nt. Tiszt�n l�tod �ket, �s ennek megfelel�en viselkedsz. De emberi mivoltodnak ezen a fok�n tov�bbra is az utadban �llnak a rokonszenv, az ellenszenv, a preferenci�k, a vonz�d�sok stb. Ez�rt tudat�ban kell lenned m�sok ir�nti el��t�leteidnek, rokonszenvednek, ellenszenvednek, vonzalmaidnak. Mindezek kondicion�lts�godb�l k�vetkeznek, jelen vannak. Hogyan lehet, hogy olyan dolgok tetszenek neked, melyek nekem nem tetszenek? Mert a kult�r�d k�l�nb�zik az eny�mt�l. A neveltet�s�nk is k�l�nb�z�. Sz�vesen eszem bizonyos dolgokat, melyekkel ha megk�n�ln�lak, undorral forduln�l el.
India egyes r�szein vannak emberek, akik szeretik a kutyah�st. M�soknak pedig felfordulna a gyomruk, ha megmondan�k nekik, hogy a felszolg�lt steak kutyah�sb�l k�sz�lt. Mi�rt? M�s kondicion�lts�g, m�s programozotts�g. A hinduk rosszul lenn�nek, ha megtudn�k, hogy marhah�st ettek, m�g az amerikaiak nagyon �lvezik. Azt k�rdezed: "Na, de mi�rt nem esznek marhah�st?" Ugyanazon okb�l, ami�rt te nem enn�l a kedvenc kuty�db�l. Ugyanazon okb�l. A marha az indiai paraszt sz�m�ra az, ami a kedvenc kuty�d a sz�modra. Nem akarja megenni. Be�p�tett kultur�lis el��t�let l�p m�k�d�sbe, v�delmet adva annak az �llatnak, amelyre a mez�gazdas�gi stb. munk�k kapcs�n igen nagy sz�ks�g van.
Teh�t val�j�ban mi�rt szeretek bele egy emberbe? Mi�rt van az, hogy szerelmes vagyok egyfajta emberbe, s nem egy m�sikba? Az�rt, mert kondicion�lt vagyok. Kialakult k�pem van arr�l, tudat alatt, hogy pontosan ez a t�pus� ember kell nekem, � vonz engem. �gy h�t, amikor tal�lkozom ezzel az ember-el, f�lig szerelmes leszek. De val�ban l�ttam �t? Dehogyis!
Akkor l�tom majd �t, ha m�r h�zass�got k�t�tt�nk; akkor j�n a fel�bred�s. �s ez az, amikor a szeretet elkezd�dhet. A szeretethez ugyanakkor egy�ltal�n semmi k�ze sincs annak, hogy valaki szerelmes. Az nem szeretet, az v�gy, �get� v�gy. Akarod, teljes sz�vedb�l, hogy az im�dott teremtm�ny azt mondja, hogy vonz�nak tal�l. Ez roppant j� �rz�st jelent sz�modra. Id�k�zben mindenki m�s azt k�rdi: "Mi a fen�t l�t ez a fi� abban a l�nyban?" De ez a fi� kondicion�lts�ga {nem pedig a l�t�sa, hiszen} - � nem l�t. Azt mondj�k, a szerelem vak. Hidd el nekem, semmi sem annyira tiszt�n l�t�, mint az igazi szeretet, semmi. A vil�gon a legtiszt�bban l�t� dolog. A szenved�ly vak, a k�t�d�s vak. A v�gy, a ragaszkod�s, a s�v�rg�s vak. De ez nem val�di szeretet.
Ne nevezd ezeket szeretetnek. Na persze, mag�t�l �rtet�d�n, ezt a sz�t a legt�bb modern nyelvben megszents�gtelen�tett�k. Az emberek szeretkez�sr�l �s szerelembe es�sr�l besz�lnek. Mint a kisfi�, aki azt k�rdi a kisl�nyt�l: "Volt�l m�r f�lig szerelmes?" Mire a v�lasz: "Nem, de a bok�mat m�r meg�t�ttem."
Sz�val mir�l is besz�lnek az emberek, amikor szerelmesek lesznek? Az els� dolog, amire sz�ks�g�nk van, az a felfog�s tisztas�ga. Az embereket nem fogjuk fel tiszt�n, aminek egyik oka nyilv�nval�: a felfog�s �tj�ba �llnak az �rzelmeink, a kondicion�lts�gunk, az, hogy mi tetszik, �s mi nem. Meg kell birk�znunk ezzel a t�nnyel. Mi t�bb, meg kell birk�znunk valami sokkal ink�bb alapvet� dologgal: a k�vetkeztet�seinkkel, az eszm�inkkel, a fogalmainkkal, az elgondol�sainkkal. Hiszed vagy sem, minden koncepci�nak, amely azzal a sz�nd�kkal sz�letett, hogy seg�tsen minket kapcsolatba l�pni a realit�ssal, v�gs� eredm�nye az, hogy korl�tt� v�lik sz�munkra a val�s�ggal val� kapcsolat l�trehoz�s�ban, minthogy el�bb vagy ut�bb elfeledkez�nk arr�l, hogy a szavak nem maga a dolog. A koncepci� nem azonos a realit�ssal.
Ezek k�l�nb�znek. Ez�rt mondtam nektek kor�bban, hogy Isten megtal�l�s�ban a v�gs� korl�t maga az "Isten" sz� �s a koncepci� Istenr�l. Utadba �ll, ha nem vigy�zol. Seg�t� sz�nd�k hozta l�tre; lehet seg�ts�g, de lehet korl�t is.

KONKRETIZ�L�S

Valah�nyszor egy fogalom szempontj�b�l k�zel�tek, az olyasmi, amit sz�mos egy�nre alkalmazhatok. Nem konkr�t, pontos megnevez�sr�l van sz�, mint Mary vagy John, amelynek nincs konceptu�lis jelent�se. Egy fogalom b�rmilyen sz�m� egy�nre alkalmazhat�, v�gtelen sz�m� egyedre. Az elgondol�sok egyetemesek. P�ld�ul, a "lev�l" sz� alkalmazhat� egy fa minden egyes level�re k�l�n-k�l�n; ugyanez a sz� illeti az �sszes fa minden t�nylegesen l�tez� level�t egy�ttv�ve. Mi t�bb, ugyanez a sz� vonatkozik az �sszes fa �sszes level�re, nagyokra, kicsikre, zseng�kre, elsz�radtakra, s�rg�kra, z�ldekre, f�gefalev�lre.
�gy teh�t, ha azt mondom neked, hogy l�ttam egy levelet ma reggel, akkor val�j�ban nincs fogalmad arr�l, mit l�ttam. L�ssuk, �rted-e ezt. Arr�l igenis van k�ped, hogy �n mit nem l�ttam. Nem �llatot l�ttam. Nem kuty�t l�ttam. Nem emberi l�nyt l�ttam. Nem cip�t l�ttam. �gy teh�t van valamif�le halv�ny elk�pzel�sed arr�l, hogy mit l�ttam, de az nincs pontosan meghat�rozva, nincs konkr�tt� t�ve.
Az "emberi l�ny" nem az �semberre utal, nem a civiliz�lt emberre, nem a feln�ttre, nem a gyerekre, nem f�rfire vagy n�re, nem erre vagy arra a konkr�t �letkorra, nem eme vagy arra a kult�r�ra, hanem a koncepci�ra. Konkr�tnak �rt�dik az emberi l�ny; sohasem tal�lsz az ember fogalm�nak mindenben megfelel� univerz�lis emberi l�nyt. �gy teh�t a koncepci�d ir�nyt mutat, de sohasem teljes pontoss�ggal; elv�ti az egyedis�get, a konkr�ts�got. A koncepci� univerz�lis.
Amikor az elgondol�saimr�l besz�lek, adok neked valamit, s m�gis mily keveset adtam. A koncepci� igen �rt�kes, hasznos a tudom�ny sz�m�ra. P�ld�ul, ha azt mondom, hogy itt mindenki �llat, tudom�nyos szempontb�l ez t�k�letesen pontos lenne. De az �llatokn�l valamivel t�bbek vagyunk. Ha azt mondom, hogy Mary Jane �llat, ez igaz; de mivel elhagytam valami alapvet�en fontosat vele kapcsolatban, a kijelent�s t�ves; igaztalanul rosszul �rinti.
Amikor azt mondom valakire, hogy n�, ez igaz; de az illet�ben van egy sereg dolog, amelyek nem illenek a "n�"-r�l alkotott koncepci�ba. � mindig az a konkr�t, egyedi n�, akit csup�n megtapasztalni lehet, de koncepci�val megragadni nem. Nekem kell l�tnom a konkr�t szem�lyt, �n kell megtapasztaljam, magam kell benyom�st szerezzek r�la. Az egy�nr�l szerezhet� benyom�s, de nem szerezhet� r�la koncepci�.
Maga a szem�ly a gondolkod� elme hat�sugar�n t�l van. K�z�letek bizony�ra sokan b�szk�n nevezik magukat amerikainak, mint ahogy sok indiai alighanem b�szke, ha indiainak nevezik.
De mi az, hogy "indiai", mit jelent az "amerikai"? Ez egy konvenci�; nem r�sze az illet� mivolt�nak, l�nyeg�nek. Csup�n c�mk�d van, ez minden. Val�j�ban nem ismered az illet�t.
Mindig hi�nyzik valami a koncepci�b�l, mindig kimarad valami rendk�v�l fontos, valami �rt�k, ami csak a realit�sban tal�lhat�, ami konkr�t egyed�lis�g, egyedi dolog. A nagy Krishnamurti oly j�l foglalta ezt �ssze, amikor �gy sz�lt: "Att�l a napt�l kezdve, hogy a mad�r nev�t megtan�tod a gyereknek, a gyerek soha t�bb� nem l�tja azt a madarat." Mennyire igaz! A gyerek az els� alkalommal egy pih�s, �l�nk, mozg� valamit l�t, �s te azt mondod neki: "ver�b". A k�vetkez� napon, amikor a gyerek l�t egy m�sik pih�s, mozg� valamit, az el�z� napihoz hasonl�t, azt mondja: "�, verebek. L�ttam m�r verebet. Unom a verebeket."
Sohasem fogsz unatkozni, ha a dolgokat nem a koncepci�idon kereszt�l szeml�led. Minden egyes dolog egyedi. Minden ver�b k�l�nb�zik minden m�s ver�bt�l, dac�ra a hasonl�s�gnak. Az azonoss�gok megl�te nagy seg�ts�g, �gy tudunk elvonatkoztatni, fogalmat alkotni, hogy koncepci�nk lehessen. Nagy seg�ts�g a kommunik�ci�, az oktat�s, a tudom�ny szempontj�b�l.
Ugyanakkor f�lrevezet� is, �s akad�lyozza eme konkr�t egyed szeml�l�s�t. Ha a koncepci�don k�v�l nem tapasztalsz m�st, nem tapasztalod a realit�st, mert a realit�s konkr�t. A koncepci� seg�ts�g. Vezet t�ged a realit�s fel�, de amikor oda meg�rkezel, �szt�n�s r��rz�sednek, intu�ci�dnak kell �brednie, ill. k�zvetlen tapasztalatra kell �t�llnod.
M�sik fontos jellemz�je egy koncepci�nak az, hogy statikus, m�g a val�s�g �lland� mozg�sban, v�ltoz�sban van. Ugyanazon a n�ven emlegetj�k a Niagara-v�zes�st, pedig az a v�zt�meg �lland�an v�ltozik. Van olyan sz�, hogy "foly�", de a foly�ban a v�z �lland� mozg�sban van. Egy szavad van arra, hogy "test", pedig a testben a sejtek �lland�an meg�julnak. T�telezz�k fel, p�ld�ul, hogy roppant sz�l f�j odakint, �s a honfit�rsaimnak el akarom magyar�zni, milyen a viharos amerikai sz�l vagy hurrik�n. Befogom teh�t egy szivarosdobozba, hazaviszem, �s azt mondom: "Ezt n�zd meg!" Nincs benne semmif�le sz�l, ugye? Minthogy befogtuk. Vagy ha arra az �rz�sre vagy k�v�ncsi, milyen egy foly� sodr�sa, �n pedig hozok egy v�d�rrel bel�le.
Megsz�nt az �raml�s abban a pillanatban, hogy v�d�rbe tettem. Abban a pillanatban, hogy a dolgokat koncepci�ba z�rod, megsz�nik az �raml�suk; statikuss�, halott� v�lnak. Egy megfagyott hull�m nem hull�m. Egy hull�m alapvet�en mozg�s, akci�; nem hull�m, amikor megfagyasztod. A koncepci�k fagyottak. A val�s�g cseppfoly�s.
V�g�l pedig, ha hihet�nk a misztikusoknak (�s ezt meg�rteni, vagy ak�r elhinni nem okoz nagy neh�zs�get, de senki sem l�tja ezt azonnal): a val�s�g teljes, de a szavak �s a koncepci�k szil�nkokra t�rdelik a val�s�got. Ez az, ami�rt oly neh�z ford�tani egyik nyelvr�l a m�sikra, mivel minden egyes nyelv m�sf�lek�ppen vagdalja a realit�st. Azt az angol sz�t, hogy "home" lehetetlen leford�tani franci�ra vagy spanyolra. A "casa" sz� nem teljesen azonos a "home" sz�val, a "home"-hoz az angol nyelvre {�s mentalit�sra} jellemz� asszoci�ci�k kapcsol�dnak.
Minden nyelvben vannak leford�thatatlan szavak �s kifejez�sek, mert a realit�st felszabdalj�k, �lland�an hozz�adnak valamit, elvesznek valamit, �s a nyelvhaszn�lat �lland�an v�ltozik. A realit�s egy teljes eg�sz, mi pedig felszabdaljuk azt koncepci�k gy�rt�s�hoz, a k�l�nb�z� r�szek jelz�s�re pedig szavakat haszn�lunk. Ha �letedben sohasem l�tt�l volna �llatot, �s egy napon tal�ln�l egy farkat - csup�n egy farkat -, �s valaki azt mondan� neked, hogy "ez egy farok", el tudn�d-e k�pzelni, hogy mi az, ha fogalmad sem lenne arr�l, hogy milyen egy �llat?
A fogalmak t�nylegesen szil�nkokra t�rdelik a l�t�st, az intu�ci�t, a val�s�g, mint eg�sz megtapasztal�s�t. Ez az, amit a misztikusok mindig is mondanak. A szavak nem adhatnak val�s�got. Csup�n ir�nyt mutatnak, jeleznek. �tmutat�k�nt haszn�ld azokat, hogy eljuthass a val�s�ghoz. De mihelyt el�red azt, a koncepci�id hasznavehetetlenek lesznek.
Egy hindu pap egyszer vit�ba keveredett egy filoz�fussal, aki azt �ll�totta, hogy Istenhez val� utunk v�gs� korl�tja az "Isten" sz�, az Istenr�l alkotott koncepci�. A pap megbotr�nkozott ezen, de a filoz�fus azt mondta: "A szam�r, melynek h�t�n eljutsz egy h�zig, nem haszn�lhat� arra, hogy bel�pj vele a h�zba. A koncepci� arra szolg�l, hogy od�ig eljuss vele; ott m�r nincs sz�ks�ged r�, n�lk�le kell tov�bb haladni."
Nem kell misztikusnak lenned annak meg�rt�s�hez, hogy a val�s�g olyasmi, amit nem lehet szavakkal vagy koncepci�kkal megragadni. A realit�s megismer�s�hez tud�st meghalad� ismeret kell.
Vajon c�lt �rnek-e ezek a szavak? Azok, akik k�z�letek olvast�k a The Cloud of the Unknowing sorait, felismerik e megfogalmaz�st. K�lt�k, fest�k, misztikusok �s a nagy filoz�fusok mind megsejtik ennek igaz�t. T�telezz�k fel, hogy egy napon figyelek egy f�t.
Mostan�ig, valah�nyszor figyeltem egy f�t, azt mondtam: "Nos, ez egy fa." De ma, amikor n�zem a f�t, nem egy f�t l�tok. Legal�bbis nem azt l�tom, amit l�tni szoktam. L�tok valamit egy gyermek �jdons�gra tekint� szem�vel. Nincs szavam r�. L�tok valami egyed�lit, teljest, �raml�sban l�v�t, sz�tt�retlent. �s �mulok. Ha azt k�rdezn�d t�lem: "Mit l�tt�l?" mit gondolsz, milyen v�laszt adn�k? Nincs r� szavam. Nincs sz� a val�s�gra. Mert mihelyt egy sz�t teszek ahhoz, m�ris visszajutunk a koncepci�khoz.
�s ha nem tudom kifejezni ezt a realit�st, amely az �rz�kszerveim �ltal l�that�, hogyan fejezhet� ki az, ami nem l�that� a szem, nem hallhat� a f�l sz�m�ra? Hogy lehet sz�t tal�lni Isten val�s�g�ra? Kezded m�r �rteni, amit az egyh�z �lland�an tan�t, �s amit Aquin�i Tam�s, �goston �s mindenki m�s mond azzal, hogy Isten egy miszt�rium, felfoghatatlan az emberi elme sz�m�ra?
A nagy Karl Rahner utols� levelei egyik�t egy fiatal n�met k�b�t�szer-�lvez�nek �rta, aki kor�bban t�le k�rt seg�ts�get. A nark�s azt mondta: "Ti, teol�gusok, Istenr�l besz�ltek: de hogyan lehetne meghat�roz�an fontos ez az Isten az �n �letemben? Hogyan seg�thetne ez az Isten elhagynom a drogot?" Rahner azt mondta neki: "Be kell vallanom �nnek teljes �szintes�ggel, hogy sz�momra, mik�nt mindig, Isten most is teljes miszt�rium. Nem �rtem, micsoda Isten; senki sem �rtheti. Megsejt�seink vannak, gyan�t�saink, halv�ny sejtelm�nk; akadozva, szaggatottan kib�k�tt, pontatlan pr�b�lkoz�saink vannak a miszt�rium szavakba foglal�s�ra. De nincs r� sz�, nincs r� mondat."�s Londonban azt mondta Rahner egy csoport teol�gushoz besz�lve: "A teol�gus feladata mindent Istenen kereszt�l magyar�zni, �s magyar�zni Istent mint megmagyar�zhatatlant." Megmagyar�zhatatlan miszt�rium. Sem megismerni, sem kifejezni nem tudjuk. Annyit mondunk: "Ah, ah!"
A szavak �tmutat�k, nem le�r� jelleg�ek. Tragikus, hogy az emberek t�veszm�kbe esnek, {�rtsd ak�r: dogmatika,} mert azt hiszik, hogy ami Istennel kapcsolatos, abban a sz� maga a dolog. Hogyan lehetsz ennyire �r�lt? Lehetn�l enn�l �r�ltebb? Ott, ahol az emberi l�nyekkel vagy f�kkal vagy levelekkel vagy �llatokkal kapcsolatos, a sz� m�g ott sem maga a dolog. Mondan�d teh�t, hogy ami Istennel kapcsolatos, abban a sz� maga a dolog? Mir�l besz�lsz?
Amikor San Francisc�ban egy hasonl� foglalkoz�st tartottam, azt mondta nekem az egyik r�szvev�, egy nemzetk�zileg ismert szent�r�stud�s: "Egek! �nt hallgatva r�j�ttem, hogy eg�sz �letemben b�lv�nyim�d� voltam!" V�lem�ny�t ny�ltan v�llalta. "Kor�bban soha eszembe nem �tl�tt, hogy b�lv�nyt im�dtam. A b�lv�nyom nem f�b�l vagy f�mb�l k�sz�lt; tudati, ment�lis b�lv�ny volt." �k az igaz�n vesz�lyes b�lv�nyim�d�k. Egy igen nehezen megfoghat�, sz�vev�nyes szubsztancia, az �rtelem r�v�n �ll�tj�k el� Isten�ket.
Amire r� akarlak vezetni, az a r��bred�s a k�r�l�tted l�v� val�s�gra. "Tudat�ra �bredni" azt jelenti: figyelemmel k�s�rni, megfigyelni, mi megy v�gbe benned, k�r�l�tted. Nagyon is pontos az, hogy "v�gbemegy". A f�k, a f�, a vir�gok, az �llatok, a szikla, a val�s�g eg�sze mozg�sban van. Ezt figyelj�k meg, ez figyelm�nk t�rgya. Mily alapvet� az emberi l�ny sz�m�ra, hogy ne csup�n �nmag�t figyelje meg, de az eg�sz val�s�got is. Fogva tartanak a koncepci�id? Ki akarsz t�rni b�rt�n�db�l? Akkor n�zz; figyelj meg; t�lts �r�kat a megfigyel�ssel! Mit figyelj meg?
B�rmit. Az emberek arc�t, a f�k form�j�t, egy madarat rep�l�s k�zben, egy halom k�vet, figyeld, amint n� a f�! Ker�lj kapcsolatba a dolgokkal, n�zd meg �ket! Rem�lhet�, hogy akkor kit�rsz majd eme, �ltalunk kifejlesztett merev mint�k k�z�l, kit�rsz majd abb�l, amit gondolataink �s szavaink a nyakunkba varrtak. Rem�lhet�, hogy megl�tjuk. Mit l�tunk meg?
Azt a dolgot, melyet kiv�lasztottunk, eld�ntve r�la, hogy realit�snak nevezz�k, b�rmi legyen is a szavak �s koncepci�k m�g�tt. Ez egy spiritu�lis gyakorlat - kapcsol�dik a spiritualit�shoz -, {azaz:} kapcsol�dik ahhoz, hogy kit�rsz a ketrecedb�l, a koncepci�k �s szavak b�rt�n�b�l.
Mily szomor�, ha le�lj�k az �let�nket, �s sohasem l�tjuk azt egy gyermek szem�vel. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen meg kell v�lnod a koncepci�idt�l; azok nagyon �rt�kesek. B�r n�lk�l�k kezd�nk, van egy nagyon pozit�v funkci�juk. A fogalmaknak k�sz�nhet�, hogy �rtelm�nket kibontakoztatjuk. A felh�v�s nem arra sz�l, hogy gyermekekk� v�ljunk, hanem hogy olyann� legy�nk, mint a gyerekek. (V�. Mt 18, 3.) Ki kell ker�lj�nk az �rtatlans�g kor�b�l, ki kell �zess�nk a paradicsomb�l; az "�n" �s a "magam" ki kell fejl�dj�k e koncepci�k r�v�n. De ekkor vissza kell t�rn�nk a paradicsomba. Sz�ks�g�nk van arra, hogy ism�t megv�ltassunk. A r�gi embert, a r�gi term�szetet, a kondicion�lt self-et le kell vetni; visszat�rni - an�lk�l, hogy {�jra} gyerekek lenn�nk a gyermeki �llapotba. Amikor nekikezd�nk az �letnek, csod�lkoz�ssal tekint�nk a realit�sra, de ez nem a misztikusok intelligens, hanem a gyermek form�latlan csod�lkoz�sa. Ezut�n elhal a csod�lkoz�s; hely�be a nyelv, a szavak �s a koncepci�k fejleszt�se unalmat k�lt�ztet. Ezut�n, rem�lhet�en, ha szerencs�nk van, visszat�r�nk a csod�lkoz�shoz.

TAN�CSTALANUL A SZAVAKKAL

Dag Hammarskj�ld, az Egyes�lt Nemzetek volt f�titk�ra, oly gy�ny�r�en fejezte ki: "Isten nem hal meg azon a napon, amikor nem hisz�nk t�bb� egy szem�lyes istens�gben. De mi meghalunk azon a napon, amikor t�bb� nem ragyogja be �let�nket a naponta meg�jul� csod�lkoz�s �lland� sug�rz�sa, melynek forr�sa t�l van minden �rvel�sen." Nem kell vit�znunk egy sz� miatt, mert az "Isten" csup�n egy sz�, egy koncepci�. Az ember sohasem perlekedik a val�s�g miatt; mi csak a v�lem�nyekkel sz�llunk vit�ba, a koncepci�kkal, a meg�t�l�sekkel. Mell�zd a koncepci�kat, ejtsd a v�lem�nyedet, sz�mold fel az el��t�leteidet, t�r�ld a meg�t�l�seidet, �s meg fogod l�tni.
"Quia de deo scire non possumus quid sit, sed quid non sit, non possumus considerare de deo quomodo sit, sed quomodo non sit." Ez Aquinoi Szent Tam�s bevezet�je a teljes Summa Theologica kapcs�n: "Minthogy Istennel kapcsolatban nem mondhatjuk, hogy � micsoda, hanem csak azt, hogy � mi nem, teh�t nem besz�lhet�nk arr�l, hogy � mik�nt l�tezik, hanem csak arr�l, hogy mik�nt nem." M�r eml�tettem, hogyan komment�lta Tam�s a Bo�thius �ltal �rt De Sancta Trinitate c�m� munk�t, melyben azt mondja, hogy Istenr�l alkotott tud�sunk legmagasabb rend� form�ja: ismerni Istent, mint az ismeretlent, tamquam ignotum. �s a Questio Disputata de Potentia Dei c�m� m�v�ben Tam�s azt mondja: "Ez az, ami alapvet� az ember Istenre vonatkoz� ismereteiben: tudni, hogy nem ismerj�k Istent." Ezt az �riembert a teol�gusok fejedelm�nek tekintett�k. Misztikus volt, akit id�k�zben szentt� avattak. J�l el�k�sz�tett talajon �llunk.
Indi�ban van egy szanszkrit mond�s az effajta dologra: "neti, neti." Azt jelenti: "nem az, nem az." Tam�s a saj�t m�dszer�t �gy eml�ti, mint via negativa m�dszert, azaz a negat�v �t m�dszer�t. C. S. Lewis napl�t �rt am�g a feles�ge haldoklott. �gy nevezi: A Grief Observed.
Amerikai n�t vett feles�g�l, akit igen szeretett. Azt mondta a bar�tainak: "A hatvanas �veimben Isten megadta nekem, amit a h�szas �veimben nem adott meg." Alighogy �sszeh�zasodtak, a feles�ge nagy f�jdalmak k�zepette r�kban meghalt. Lewis azt mondta, hogy eg�sz hite �sszeomlott, mint egy k�rtyav�r. Emitt nagy hitv�d�, kereszt�ny apolog�ta volt, de amikor les�jtott a baj, azt k�rdezte mag�t�l: "Kicsoda Isten? Szeret� atya vagy a nagy �lveboncol�?"
Mindkett�re j�csk�n akad p�lda!
Eml�kszem, hogy amikor tulajdon any�m r�kos lett, a n�v�rem azt mondta nekem: "Tony, mi�rt engedte Isten mindezt megt�rt�nni a Mam�val?" Azt feleltem: "Kedvesem, a m�lt �vben egy milli� ember halt �hen K�n�ban asz�ly miatt, �s nem k�rdezt�l semmit." Id�nk�nt a legjobb, ami vel�nk t�rt�nhet, az, ha a val�s�g tudat�ra �bred�nk mihelyt szerencs�tlens�g s�jt, mivel akkor megtal�ljuk a hitet, amint C. S. Lewis is. Mint mondotta, kor�bban sohasem t�madt k�ts�ge afel�l, hogy az �let nem �r v�get a hal�llal; de ebben nem volt t�bb� biztos, amikor a feles�ge meghalt. Mi�rt? Mert az asszony �lete oly fontos volt a sz�m�ra. Lewis, mint tudjuk, mestere az �sszehasonl�t�soknak, az anal�gi�knak. �gy besz�l: "Olyan ez, mint egy k�t�l. Valaki azt k�rdi t�led: `Elb�r-e ez hatvan kil�nyi terhet?' Azt feleled: `Igen.' `Nos, akkor le fogjuk engedni a legjobb bar�todat ezen a k�t�len.' Erre azt mondod: `V�rjunk csak! Hadd vizsg�ljam meg azt a k�telet ism�t!' - Most m�r nem vagy biztos benne."
Lewis arr�l is �rt a napl�j�ban, hogy semmit sem tudhatunk Istenr�l, m�g az Istenre vonatkoz� k�rd�seink is abszurdak. Mi�rt? Olyan ez, mintha egy vakon sz�letett ember azt k�rdezn� t�led:
"A z�ld sz�n vajon forr� vagy hideg?" Neti, neti, nem az. "R�vid, avagy hossz�?" Nem az.
"�des-e, avagy keser�?" Nem az. "Kerek vagy ov�lis, netal�n sz�gletes?" Nem az, nem az. A vak embernek nincsenek szavai, nincs koncepci�ja egy sz�nre, melyr�l nincs fogalma, nincs intu�ci�ja, nincs tapasztalata. Csak anal�gi�kban besz�lhetsz hozz�. Mindegy, mit k�rdez, csak ez felelhet� r�: "Nem az!" C.S. Lewis valahol azt �rja, hogy olyan ez, mint azt k�rdezni, h�ny perc van a s�rga sz�nben. Mindenki komolyan vehetn� a k�rd�st, vitatkozhatna felette, �k�lre is mehetne. Az egyik ember azzal �ll el�, hogy huszon�t r�pa van a s�rga sz�nben, a m�sik azt mondja: "Nem, tizenh�t burgonya", �s m�r ugranak is egym�snak. Nem az, nem az!
Ez az, ami az Istenre vonatkoz� emberi tud�s v�gs� hat�ra: tudni, hogy nem ismerj�k. A mi nagy trag�di�nk az, hogy t�l sokat tudunk. Azt hissz�k, hogy tudjuk, ez a mi trag�di�nk; �gy sohasem t�rjuk fel. �s t�nyleg, Aquin�i Tam�s (aki nem csup�n teol�gus, de nagy filoz�fus is) ism�telten r�mutat: "Az emberi elme minden er�fesz�t�se m�g egy k�z�ns�ges l�gy l�nyeg�t sem k�pes teljesen feldolgozni."

KULTUR�LIS KONDICION�LTS�G

Besz�lj�nk m�g a szavakr�l! Kor�bban m�r mondtam nektek, hogy a szavak hordereje korl�tozott. Ehhez m�g valamit hozz� kell tennem. Vannak szavak, amelyek semmire sem vonatkoznak. P�ld�ul: �n indiai vagyok. M�rmost, t�telezz�k fel, hogy hadifogoly vagyok Pakiszt�nban, �s azt mondj�k nekem: "Nos, ma �nt elvissz�k a hat�rra, ahonnan pillant�st vethet a haz�j�ra." Kivisznek h�t a hat�rra, �n pedig �ttekintek a t�loldalra, �s azt gondolom:
"�, haz�m, �n gy�ny�r� haz�m! Falvakat l�tok, �s f�kat �s hegyeket. Ez az eny�m, a sz�l�f�ldem!" Egy id� ut�n az egyik �r �gy sz�l: "Eln�z�st, t�ved�s t�rt�nt. M�g tov�bbi h�sz kilom�tert kell megtenn�nk." Mire reag�ltam? Semmire. Leragadtam ann�l a sz�n�l, hogy India. De a f�k nem India; a f�k azok f�k. Val�j�ban nincsenek sem orsz�ghat�rok, sem megyehat�rok vagy birtokhat�rok. Az emberi elme h�zta oda azokat; �ltal�ban az ostoba, moh� politikusok. Az �n haz�m hajdan�n egy orsz�g volt; most n�gy. Ha nem vigy�zunk, lehet, hogy hat lesz. Akkor majd hat z�szl�nk lesz, hat hadsereg�nk. Ez az, ami�rt sohasem l�tsz engem tisztelegni egy z�szl� el�tt. Ut�lok minden nemzeti z�szl�t, mert t�veszm�t testes�tenek meg.
Mi el�tt tisztelg�nk? �n a humanit�s el�tt tisztelgek, nem egy z�szl� el�tt, melyet egy hadsereg vesz k�r�l.
A z�szl�k az emberek fej�ben l�teznek. Ak�rhogy is, a sz�t�runkban ezer �s ezer olyan sz� van, amelyeknek semmi k�z�k sincs a val�s�ghoz. M�gis �rzelmeket keltenek benn�nk! �gy azut�n elkezd�nk l�tni olyan dolgokat, melyek nincsenek is ott. Mi t�nyleg l�tjuk India hegyeit, amikor pedig azok nem is l�teznek, �s t�nylegesen l�tunk indiaiakat, holott �k szint�n nem l�teznek.
Az �n�k amerikai kondicion�lts�ga l�tezik. Az �n indiai kondicion�lts�gom l�tezik. De ez nem valami sz�vder�t� dolog. Mostan�ban a harmadik vil�g orsz�gaiban sok sz� esik a "kultur�latlans�gr�l". Mit is neveznek "kult�r�nak"? Nem ugr�lok az �r�mt�l e sz� hallat�n.
Mit is jelent ez? Azt, hogy szeretn�l megtenni valamit, mert arra kondicion�ltak? Azt, hogy szeretn�l �rezni valamit, amely �rz�s kondicion�lt voltodb�l fakad? Vajon nem g�pies �letet jelent-e mindez? K�pzelj�k el, hogy egy orosz h�zasp�r adopt�l egy amerikai b�bit, �s Oroszorsz�gba viszi. Fogalma sincs arr�l, hogy Amerik�ban sz�letett. Neveltet�se sor�n mindv�gig oroszul besz�l; �l-hal az orosz haz��rt; gy�l�li az amerikaiakat. A saj�t kult�r�ja nyomta r� b�lyeg�t; �titatta �t saj�t irodalma. Kult�r�j�nak szem�veg�n kereszt�l tekint a vil�gra. M�rmost, ha �gy hordod a kult�r�dat, mint a ruh�dat, akkor minden rendben van. Egy indiai asszony sz�rit visel, egy amerikai valami m�st, egy jap�n n� a kimon�j�t. De senki sem azonos�tja �nmag�t a ruh�j�val. De a kult�r�d visel�s�ben sokkal elsz�ntabb vagy. B�szke vagy a kult�r�dra. Arra tan�tanak, hogy l�gy b�szke r�. Szeretn�k akkora hangs�lyt adni ennek, amekkor�t csak lehet.
Itt van az �n jezsuita bar�tom, aki azt mondta nekem: "Valah�nyszor l�tok egy koldust vagy szeg�ny embert, nem tudom megtenni, hogy ne adjak neki alamizsn�t. Az any�mt�l vettem �t ezt a szok�st." Az �desanyj�nak szok�sa volt, hogy enni adott b�rmely arra j�r� szeg�ny embernek. Azt mondtam a bar�tomnak: "Johnny, nem er�ny munk�l benned, hanem k�nyszer, amely j� a koldus szempontj�b�l, m�gis k�nyszer." Eml�kszem egy m�sik jezsuit�ra, aki a mi bombay-beli jezsuita provinci�nk egyik z�rt k�r� �sszej�vetel�n egyszer azt mondta nek�nk:
"Nyolcvan �ves vagyok; hatvan�t �ve jezsuita. Soha el nem mulasztottam a medit�ci� idej�t - egyetlen egyszer sem." M�rmost, ez lehet val�ban csod�latra m�lt�, de �pp�gy lehet k�nyszer is.
Semmi nagyszer�s�g nincs benne, ha g�piesen t�rt�nt. Egy akci� gy�ny�r�s�ge nem abb�l fakad, hogy szok�ss� v�lt, hanem ama k�pess�g�nkb�l, hogy felfogjuk a dolgokat, tudatos hozz��ll�sunkb�l, abb�l, hogy tiszt�n fogjuk fel a dolgokat, �s megfelel� v�laszt adunk r�juk.
Mondhatok igent az egyik koldusnak, �s nemet a m�siknak. Nem k�nyszer�t semmif�le, a m�ltbeli tapasztalataimb�l vagy a kult�r�mb�l fakad� kondicion�lts�g, programozotts�g. Senki sem sulykolt bel�m semmit, vagy ha m�gis, akkor t�bb� nem annak alapj�n reag�lok.
Ha rossz tapasztalatokra tett�l szert egy amerikaival, vagy megharapott egy kutya, vagy kellemetlen eml�keid vannak egy bizonyos �tellel kapcsolatban, akkor �leted h�tra l�v� r�sz�ben annak befoly�sa alatt �llsz majd. �s ez baj! Meg kell t�le szabadulnod. Ne hurcold magaddal m�ltbeli tapasztalataidat! Val�j�ban m�g a kellemeseket se cipeld magaddal! Tanuld meg, mit jelent valamit a maga teljess�g�ben megtapasztalni, azut�n ne t�r�dj tov�bb vele, �s vedd a k�vetkez� momentumot, an�lk�l, hogy az el�z� befoly�solna! Ha �gy tenn�l, akkor a m�lt oly kicsi poggy�sz�val j�rn�d az �letet, hogy ak�r a t� fok�n is k�pes lenn�l �tb�jni. Tudn�d, mit jelent az �r�k �let, mert az �r�k �let: az "r�gvestmost" van, az id�tlen jelenben. Csak �gy fogsz bel�pni az �r�k �letbe.
De mennyi kacatot cipel�nk magunkkal! Hozz� sem kezd�nk a feladathoz, hogy felszabad�tsuk magunkat, hogy eldob�ljuk a poggy�szt, hogy �nmagunk legy�nk. Sajn�lattal mondom, hogy b�rmerre j�rok, minden�tt tal�lok mohamed�nokat, akik a vall�sukat, az im�jukat, a Kor�nt arra haszn�lj�k, hogy �nmagukat elt�r�ts�k ett�l a feladatt�l. �s ugyanez vonatkozik a hindukra �s a kereszt�nyekre{, �s persze politikusokra �s k�rnyezetv�d�kre, munkam�ni�sokra, szem�lyf�gg�kre �s alkoholist�kra, stb.} is.
El tudod k�pzelni azt az emberi l�nyt, akit t�bb� nem befoly�solnak a szavak? Ak�rh�ny {�s nem ak�rmilyen...} sz�t mondhatsz neki, s � m�g mindig becs�letes tisztas�ggal viszonylik hozz�d. Mondhatod neki: "�n Ikszipszilon b�boros �rsek vagyok", de � t�rgyilagos marad; olyannak l�t, amilyen vagy. Nem befoly�solja a c�mke.

MEGSZ�RT VAL�S�G

Szeretn�k m�g valamit mondani arr�l, mik�nt fogjuk fel a val�s�got. E gondolat �rz�keltet�s�re hadd hozzak egy hasonlatot. Az Egyes�lt �llamok eln�ke jelz�seket kell, hogy kapjon a polg�rokt�l. R�m�ban a p�pa az eg�sz egyh�zt�l kap visszajelz�seket. Sz� szerint milli�nyi dologgal trakt�lhatn�nk �ket, melyeket �k aligha lenn�nek k�pesek fogadni, m�g kev�sb� feldolgozni. Van teh�t n�h�ny ember, akiket kivonatok, �sszegz�sek k�sz�t�s�vel b�znak meg, azzal, hogy mint megfigyel�k sz�rj�k meg az adatokat; v�g�l az inform�ci�k egy r�sze a vezet�k asztal�ra ker�l. Vel�nk ugyanez t�rt�nik. Test�nk minden egyes p�rusa, sejtje, valamennyi �rz�kszerv�nk visszajelz�seket ad a val�s�gr�l. De �lland�an kisz�r�nk dolgokat. Ki hajtja v�gre ezt? A kondicion�lts�gunk? A kult�r�nk? A programozotts�gunk? Tan�ttat�sunk, hogy a dolgokat hogyan l�ssuk, �s hogyan tapasztaljuk? Sz�r�v� lehet m�g az anyanyelv�nk is. Ez az �lland� sz�r�s oly nagy m�rt�k�, hogy a t�nyleges dolgok id�nk�nt m�r nem is l�that�k. Vess egy pillant�st egy paranoi�s emberre, aki mindig fenyegetve �rzi mag�t valamit�l, ami nincs is ott, aki a val�s�got �lland�an az �t �rt egyes m�ltbeli tapasztalatok vagy kondicion�lts�ga alapj�n fogja fel!
De l�tezik egy m�sik d�mon is, aki a sz�r�st v�gzi. �gy h�vj�k: k�t�d�s, v�gy, s�v�rg�s. A balsors gy�kere a s�v�rg�s. A s�v�rg�s torz�tja, rombolja az �szlel�st, felismer�st. F�lelmek �s v�gyak �znek minket. Samuel Johnson azt mondta: "Csod�latosan �sszpontos�tja az elm�t annak tudata, hogy egy h�ten bel�l l�gni fogsz az akaszt�f�n." T�r�lsz minden m�st, csup�n a f�lelemre vagy a v�gyra vagy a s�v�rg�sra koncentr�lsz. Sz�mos �rtelemben k�b�t�szerf�gg�k lett�nk fiatal korunkban. �gy n�tt�nk fel, hogy sz�ks�g�nk legyen m�sokra. Mi v�gre? Hogy elfogadjanak benn�nket, hogy helyeseljenek nek�nk, hogy nagyra �rt�keljenek, hogy megtapsoljanak - hogy mindazt megadj�k nek�nk, amit �k sikernek neveznek. Ezek mind olyan szavak, melyeknek nincs k�ze a val�s�ghoz. Kital�lt dolgok, konvenci�k, de �szre sem vessz�k, hogy semmi k�z�k sincs a realit�shoz. Mi a siker? Olyasmi, amir�l egy csoport �gy d�nt�tt, hogy j� dolog. Egy m�sik csoport majd �gy hat�roz, hogy ugyanaz a dolog rossz. Ami Washingtonban j�, az tal�n rossznak l�tszik a kartauzi szerzetesek valamely rendh�z�ban. Ami politikai k�r�kben siker, azt tal�n kudarcnak tekintik m�s k�r�kben. Ezek konvenci�k. De, ugye, realit�sk�nt kezelj�k �ket?
Fiatal korunkban boldogtalans�gra programoztak benn�nket. Arra tan�tottak, hogy a boldogs�g �rdek�ben p�nzre, sikerre, egy gy�ny�r� vagy j�k�p� partnerre van sz�ks�ged az �letben, j� �ll�sra, bar�tokra, spiritualit�sra, Istenre - v�laszd, amelyiket akarod. Ha nem szerzed meg ezeket a dolgokat, nem leszel boldog, ezt mondt�k nek�nk. Nos, ez az, amit k�t�d�snek nevezek. A k�t�d�s olyan hiedelem, amely szerint valami n�lk�l nem leszel boldog. Ha egyszer ez meggy�z�d�sedd� v�lik, ha beker�l a tudatalattidba, ha l�ted m�lyen gy�kerezik az effajta gondolkod�sban, akkor v�ged van.
"Hogyan lehetn�k boldog, ha nem lenn�k j� eg�szs�gben?" - k�rdezed. De mondok neked valamit. Tal�lkoztam r�kban haldokl� emberekkel, akik boldogok voltak. Hogyan lehettek boldogok, ha tudt�k, hogy meg fognak halni? Nos, azok voltak. "Hogyan lehetn�k boldog, ha nem lenne p�nzem?" Az egyik ember egy milli� doll�rt tart a bankban, �s nem �rzi mag�t biztons�gban; a m�sik embernek gyakorlatilag egy vasa sincs, de cseppet sem �rzi fenyegetve mag�t. M�sk�pp programozt�k, ennyi az eg�sz. Az el�bbit hasztalan gy�zk�dni arr�l, hogy mit tegyen; neki meg�rt�sre van sz�ks�ge. A gy�zk�d�s nem nagy seg�ts�g. Azt kell meg�rtenie, hogy programozott; t�ves hiedelemben �l. L�sd meg val�tlan volt�t, vedd �szre, hogy puszta fant�zia!
Mit tesznek az emberek eg�sz �let�kben? �r�k�sen harcolnak; k�zdenek, k�zdenek, k�zdenek.
Ezt nevezik t�l�l�snek. Amikor az �tlag amerikai azt mondja, hogy megkeresi a mindennapi meg�lhet�sre val�t, akkor val�j�ban nem a mindennapit keresi, nem bizony! Sokkal t�bbje van, mint amennyit az �lethez b�rnia kell. Gyere el az �n haz�mba, �s meg fogod l�tni. Az �lethez nincs sz�ks�g erre a tem�rdek g�pkocsira. Az �lethez nem kell telev�zi�. Az �lethez nincs sz�ks�g sz�p�t�szerekre, cicom�ra. Nem kell az �lethez az a rengeteg ruha. De pr�b�ld err�l meggy�zni az �tlag amerikait! Agymos�st kaptak; mindny�jan programozottak. Dolgoznak �s v�gy�dnak, hogy megszerezhess�k a k�v�nt t�rgyat, amely boldogg� teszi �ket. Hallgasd ezt a sz�nalmas t�rt�netet - a te t�rt�netedet, az eny�met, mindenki t�rt�net�t: "Am�g meg nem szerzem ezt a t�rgyat (p�nzt, bar�ts�got, b�rmit), addig nem leszek boldog; s�v�rognom kell, hogy megszerezzem, s ha m�r az eny�m, akkor az�rt s�v�rgok, hogy megtartsam. �, mily kellemes izgalom t�lt el: ez a t�rgy az eny�m!" De meddig tart ez? N�h�ny percig, legfeljebb n�h�ny napig. Amikor megkapod a vadonat�j kocsidat, meddig tart a kellemes izgalom? Am�g valamely m�sik k�t�d�sed vesz�lybe nem ker�l.
Ami a kellemes izgalmat illeti, az igazs�g az, hogy sz�momra egy id� ut�n f�raszt�v� lesz. Mondt�k nekem, hogy az ima a kiv�l� dolog; mondt�k, hogy Isten a nagyszer� dolog, mondt�k, hogy a bar�ts�g a remek dolog. �s - nem tudva, hogy t�nylegesen mi az ima, hogy val�j�ban mi Isten, vagy hogy igaz�b�l mi a bar�ts�g -, nagyra tartottuk. De egy id� ut�n sz�munkra unalmass� lettek - r�untunk az im�ra, Istenre, a bar�ts�gra. H�t nem sz�nalmas? �s nincs menekv�s, v�gk�pp nincs menekv�s. Boldognak lenni - ezt az egy modellt adt�k nek�nk. M�s modellt nem adtak nek�nk. Kult�r�nk, t�rsadalmunk, �s - sajn�lom, hogy ezt kell mondanom - m�g a vall�sunk sem adott m�s modellt.
Kineveztek b�borosnak? Min� megtiszteltet�s! Megtiszteltet�s? Azt mondtad, megtiszteltet�s? Rossz sz�t haszn�lt�l. Az�rt mondtad �gy, merthogy m�sok v�gyakoznak, t�rtetnek az ilyesmi ut�n. Beleest�l abba a hib�ba, amit az evang�lium "a vil�gnak" nevez. El fogod vesz�teni a lelkedet. Vil�g, hatalom, preszt�zs, gy�zelem, siker, tisztelet stb. ezek nem l�tez� dolgok.
Megnyered a vil�got, de elvesz�ted a lelkedet. Az eg�sz �leted �res, morcos �s siv�r. Nincs semmi benne.
Csup�n egyetlen kivezet� �t van, �spedig az, ha megszabadulsz a bel�d �ltetett programt�l.
Hogy val�s�that� ez meg? �gy, hogy tudat�ra �bredsz programozott voltodnak. Nem v�ltozhatsz meg a v�ltoz�sra t�rekv�s sz�nd�k�val {!!}; nem v�ltozhatsz meg eszm�k �ltal; nem v�ltozhatsz meg �j szok�sok felv�tel�vel. A viselked�sed tal�n v�ltozik, de te nem. Te csak a tudat�ra �bred�s r�v�n {v�ltozhatsz �s} v�ltozol, �s a meg�rt�s �ltal. Amikor k�nek l�tod a k�vet, �s pap�rdarabnak a pap�rdarabot, akkor t�bb� nem hiszed, hogy a k� �rt�kes gy�m�nt, nem hiszed, hogy a darab pap�r egy milli�rd doll�rra sz�l� csekk. Amikor l�tod ezt, megv�ltozol. T�bb� nincs er�szak ama pr�b�lkoz�saidban, hogy megv�ltoztasd magad.
M�sk�l�nben az, amit v�ltoztat�snak nevezel, egyszer�en annyi, mintha m�s helyre toln�d a szob�dban a b�torokat. A viselked�sed megv�ltozott, de te nem.

LELKI F�GGETLENS�G

Az egyetlen m�d a v�ltoz�sra az, hogy v�ltoztatsz a felfog�sodon. De mit is jelent a felfog�s?
Hogyan is fogunk hozz�? Gondold meg, mennyire rabul ejtettek minket a k�l�nb�z� k�t�d�sek; �t akarjuk form�lni a vil�got, hogy megtarthassuk a k�t�d�seket, melyekre �lland� fenyeget�st jelent a vil�g. F�lek, hogy valamely bar�tom tal�n nem szeret t�bb�; tal�n valaki m�st r�szes�t el�nyben. Minduntalan �gyelnem kell arra, hogy vonz� maradjak, mert meg kell tartanom �t. Valaki agymosott engem, �gy �n azt hiszem, hogy sz�ks�gem van arra, hogy a bar�tom szeressen. Pedig val�j�ban nem. Senki szeretet�re nincs sz�ks�gem; csup�n annyi kell, hogy kapcsolatban maradjak a realit�ssal. Ki kell t�rn�m a b�rt�n�mb�l, ebb�l a programozotts�gb�l, kondicion�lts�gb�l, ezekb�l a hib�s k�pzetekb�l, ebb�l a fant�zi�l�sb�l; ki kell t�rn�m bel�l�k a val�s�gba. A val�s�g szeretetre m�lt�; valami abszol�t boldogs�g, �r�m.
Az �r�k �let "r�gvestmost" van. K�r�lvesz minket, mint a halat az �ce�n, de halv�ny fogalmunk sincs r�la. T�lont�l zavar, nyugtalan�t a k�t�d�s�nk {�s eltakarja a val�s�got el�l�nk}. Id�nk�nt a vil�g �jrarendezi �nmag�t, hogy megfeleljen a k�t�d�s�nknek, �gy mi azt mondjuk:
"Nagyszer�! Igen! Az �n csapatom gy�z�tt!" De v�rj csak egy kicsit; a dolog hamarosan megv�ltozik; holnapra depresszi�s leszel. Mi�rt tessz�k ezt meg �jra �s �jra?
V�gezd n�h�ny percig ezt a kis gyakorlatot: gondolj valamire vagy valakire, amihez vagy akihez k�t�dsz; m�s sz�val olyan valamire vagy valakire, ami vagy aki n�lk�l nem hiszed, hogy boldog lehetsz. Lehet az �ll�sod, a karriered, a hivat�sod, a bar�tod, a p�nzed, b�rmi. �s mondd ennek a t�rgynak vagy szem�lynek: "Val�j�ban nincs is sz�ks�gen r�d ahhoz, hogy boldog lehessek.
Csup�n megt�vesztem, f�lrevezetem magam, amikor azt hiszem, hogy n�lk�led nem leszek boldog. Nincs igaz�n sz�ks�gem r�d a boldogs�gomhoz; n�lk�led is boldog lehetek. Nem vagy a boldogs�gom, nem vagy az �r�m�m." Ha valamely szem�lyhez k�t�dsz, legyen b�r f�rfi vagy n�, nem lesz nagyon boldog, amikor hallja, hogy �gy besz�lsz, de folytasd ennek dac�ra is!
Mondhatod titokban, a sz�ved m�ly�n. Mindenesetre kapcsolatba ker�lsz majd az igazs�ggal; �tt�rsz egy k�pzelg�st. A boldogs�g az ill�zi�kt�l mentes �llapot, a megv�l�s az ill�zi�kt�l.
Vagy kipr�b�lhatn�l egy m�sik gyakorlatot: gondolj arra az id�re, amikor megt�rt sz�vvel, m�lyen les�jtva �rezted magad, �s azt hitted, t�bb� soha nem leszel ism�t boldog (meghalt-a f�rjed, meghalt a feles�ged, elhagyott a legjobb bar�tod, elvesz�tetted a p�nzedet). Mi t�rt�nt?
Az id� nem �llt meg, s ha siker�lt felszedni egy m�sik k�t�d�st, vagy tal�lni valakit vagy valamit, akihez vagy amihez k�t�dj, mi t�rt�nt a r�gi k�t�d�ssel? Val�j�ban nincs is sz�ks�ged r� ahhoz, hogy boldog lehess, ugye? Ez leck��l szolg�lhatott volna, de soha nem tanulunk.
Programozottak vagyunk; kondicion�lt emberek. Mily felszabad�t� dolog �rtelmileg f�ggetlenn� v�lni mindent�l! Ha csak egy m�sodpercre megtapasztaln�d, kit�rn�l a b�rt�n�db�l, �s megpillantan�d a szabad eget. Egy napon, tal�n, m�g rep�lni is fogsz.
F�ltem ezt kimondani, de besz�ltem Istennel, �s elmondtam Neki, hogy nincs sz�ks�gem �r� {sem}. Kezdeti reakci�m ez volt: "Ez annyira szemben �ll mindennel, amellyel egy�tt n�ttem fel." M�rmost egyesek kiv�telt akarnak tenni az Istenhez val� k�t�d�s�kkel. Azt mondj�k: "Ha Isten az az Isten, akinek v�lem�nyem szerint lennie kellene, akkor nem fog tetszeni Neki, hogy lemondok ir�nta val� k�t�d�semr�l." Rendben van, ha �gy gondolod, hogy Isten n�lk�l nem leszel boldog, akkor ennek az "Istennek", akire gondolsz, semmi k�ze sincs a val�di Istenhez.
�lombeli helyzetre gondolsz; a koncepci�d j�r az eszedben. "Istent�l" id�nk�nt meg kell szabadulnod, hogy megtal�ld Istent. Err�l megannyi misztikus besz�l nek�nk.
Annyira elvakultunk, hogy nem vett�k �szre az alapvet� igazs�got, hogy a k�t�d�sek ink�bb s�rtik, mint seg�tik a kapcsolatokat. Eml�kszem, mennyire ijedt voltam, amikor azt mondtam egy k�zeli bar�tomnak: "Val�j�ban nincs sz�ks�gem r�d. Igaz�n boldog lehetek n�lk�led. �gy tal�lom, az�ltal �lvezhetem val�ban a t�rsas�godat, hogy ezt elmondom neked - nincs t�bb nyugtalankod�s, nincs t�bb f�lt�kenys�g, nincs t�bb t�rekv�s a m�sik hatalmamban tart�s�ra, nincs t�bb� ragaszkod�s a m�sikhoz. Felemel� dolog �gy lenni veled, hogy �n �r�l�k neked, de nem k�t�d�m hozz�d. Szabad vagy; ak�rcsak �n."
De biztos vagyok benne, hogy sokatok sz�m�ra ez olyan, mintha idegen nyelven besz�ln�k.
Sz�momra sok, igen sok h�napba telt ezt teljesen felfogni, m�rpedig - �s ezt j�l jegyezd meg - jezsuita vagyok, akinek lelkigyakorlatai pontosan e k�r�l forognak, noha elv�tettem a c�lt, mert a kult�r�m, �s sz�les �rtelemben v�ve a t�rsadalom, amelyben �lek, azt tan�tott�k nekem, hogy a k�t�d�seim szem�veg�n �t tekintsek az emberekre. Id�nk�nt j�l sz�rakozom, azt l�tva, hogy m�g a l�tszatra oly t�rgyilagos emberek, mint a pszichoter�pia m�vel�i �s a lelki vezet�k, m�g �k is azt mondj�k valakir�l: "Remek ember, nagyszer� fick�, igaz�n szimpatikus." K�s�bb r�j�v�k: � az�rt szimpatikus sz�momra, mert �n szimpatikus vagyok a sz�m�ra. Magamba tekintek, s �gy tal�lom, hogy �jra meg �jra felbukkan bennem valami: ha nagyrabecs�l�shez �s dics�rethez k�t�d�nk, akkor aszerint szeml�lj�k majd az embereket, hogy hogyan fogadj�k a k�t�d�s�nket, vagy hogy t�pl�lj�k-e benn�nk a k�t�d�st. Ha politikus vagy, s meg akarod v�lasztatni magad, mit gondolsz, hogyan fogsz n�zni az emberekre, mi vezeti majd az emberek ir�nti �rdekl�d�sedet? Az�rt az ember�rt fogsz agg�dni, aki sz�modra a szavazatot hozza. Ha a szex �rdekel, mit gondolsz, hogyan tekintsz majd a f�rfiakra �s a n�kre? Ha a hatalomhoz k�t�dsz, olyan sz�n� szem�vegen �t n�zed majd az embereket. A k�t�d�s rombolja azt a k�pess�gedet, hogy tudsz szeretni. Mi a szeretet? A szeretet fog�konys�g, a szeretet tudatoss�g.
Hogy egy p�ld�t mondjak: egy szimf�ni�t hallgatok, de ha csup�n a dobok hangj�ra figyelek, akkor nem hallom a szimf�ni�t. Mi az, hogy szeret� sz�v? Egy szeret� sz�v k�pes felfogni az �let eg�sz�t, minden embert; egy szeret� sz�v nem kem�ny�ti meg mag�t egyetlen szem�ly vagy dolog ir�nt sem. Mihelyt olyan k�t�d�s alakul ki benned, mint amilyen �rtelemben �n e sz�t haszn�lom, abban a pillanatban sz�mos m�s dolgot kiz�rsz. Szemed csak a k�t�d�sed t�rgy�ra van; csak a dobok sz�m�ra van f�led; a sz�v bekem�nyedett. Mi t�bb, vaks�g �ll be, mert az ilyen szem t�bb� nem l�tja objekt�ven saj�t k�t�d�se t�rgy�t. A szeretet maga ut�n vonja a felfog�s tisztas�g�t, objektivit�s�t; semmi sem l�t olyan tiszt�n, mint a szeretet.

(folytat�s a k�vetkez� fejezetben)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s