[756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Drága Nóri! nemrég értem a végére Barbara Hand Clow Maja kód c. könyvének. Azon túl, hogy minden fejreállt bennem, rengetek ismeretlen kifejezéssel találkoztam és ízelitöt kaptam a kozmikus asztrológiából.Lehet, hogy már olvastad (akkor elnézést) ha nem, akkor szivem szerint megkérnélek, hogy olvasd el, mert nem bánod meg. Tudom, hogy magad szereted eldönteni, mit olvasol és mit nem, itt sincs kényszer, csak lágy erőszak, ami buzdit az elolvasásra.
szeretettel Tatár Ili
|
Kahlil Gibran: A próféta
„ Az értelem és a szenvedély a kormány és a vitorla a ti lelketek tengerjáró hajóján.
Ha a vitorla szétszakad, vagy a kormány eltörik, csak tehetetlenül sodródhattok, vagy pedig mozdulatlanná váltok a tenger közepén.
Mert az értelem, ha egymaga uralkodik, korlátozó erő, és a szabadjára engedett szenvedély olyan tűz, amely önnön elemésztéséig lobog.
Engedjétek hát lelketekben az értelmet a szenvedély magasába emelkedni, hogy dalra keljen.
És lelketek értelemmel korlátozza a szenvedélyt, hogy a szenvedély minden nap új erőre kapjon, és miként a főnix, saját hamvai fölé repüljön.”
|
Ragyogjon fel a lelked
az öröm ruhájában.
Hadd legyen könnyűvé a terhed
s könnyű a lépted,
mintha táncra perdülnél.
Hadd szálljon fel szíved mélyéből az ének,
hogy reggeli rigó módján üdvözölje az életet.
Hadd lépje át a menny
házad küszöbét.
Ír áldás
|
Nyár van, nyár... 
|
Devecseri Gábor HARMATCSEPP
Társait elhívta
már a nap.
Ez az egy harmatcsepp
itt maradt.
Nincsen olyan gyémánt
ragyogás,
mint e szikrafényű,
e csodás.
Ó, milyen sok szépet
láttam már,
egyben sem volt ennyi
napsugár.
Ilyen szelídfényű,
bölcs derűs,
mely úgy forró, hogy már
majdnem hűs,
mely úgy hűvös, hogy míg
elmereng
minden tűz-patakzás
benne zeng.
Ülök, mint ki festő,
s a modell,
amíg képe készül,
szökik el.
Hívja már a napfény,
dolga van;
holnap újra eljön
boldogan.
|
Az életben, akárcsak egy csatában, veszítünk, ha nem gondolkodunk,
és veszítünk, ha túl sokat gondolkodunk.
|
Néha rájövünk valamire, olykor vannak dolgok, amelyeket felismerünk; sokszor szeretnénk valamit, és néha teszünk is érte, de csak a mély belső mozgás, csak a szív leírhatatlan meghatottsága, csak ez győz meg arról, hogy amit felismertél: az a tiéd, és semmiféle idegen hatalom nem ragadhatja el tőled - mert ő a te utad, a te igazságod.
Tatiosz : Út és ösvény
|
Az internet segítségével egy virtuális sétát tehetünk a Vatikán híres kis épületében, a Sixtus-kápolnában.
A képernyőn keresztül az is megcsodálhatja Michelangelo remekművét, aki személyesen nem tud oda utazni.
A Vatikán honlapjáról érhető el az oldal: http://www.vatican.va/various/cappelle/sistina_vr/index.html
Az egérrel lehet közelíteni, távolodni, a föl-le-oldalt nyilakkal pedig körbefordulni, lenézni, felfelé bámulni, és egészen közelről is meg lehet szemlélni a képeket.
Nekem nagyon tetszett! Olyan, akár egy kirándulás, és még tömeg sincs!
Michelangelo: Sixtus-kápolna, Róma, Vatikán
|
Egy National Geographic cikk erről a csodálatos természeti helyről, a mexikói Naica kristálybarlangról:
Kristálypalota
Jéghűtésű kezeslábasban szállnak alá a kutatók a kristályrengetegbe. Máris háromszáz méterrel járnak a felszín alatt, a hőmérséklet meghaladja a 43 Celsius-fokot… A világ legnagyobb kristályait is bemutatja a National Geographic Magazin 2008. novemberi száma.
Írta NEIL SHEA
Fényképezte CARSTEN PETER
Chihuahuától órányira délre, Észak-Mexikó egyik eldugott vidékén vagyunk. Ma földmélyi kristályairól híres-nevezetes ez a vidék. A környék szinte valamennyi lakójának munkát adnak a helyi ólom- és ezüstbányák. A Cueva de los Cristales mészkőbarlangot és ragyogó kistálygerendáit még 2000-ben fedezte fel egy bányász testvérpár, amikor 300 méternél is mélyebbre fúrtak le a mexikói Naica-hegy egyik leggazdagabb, évente sok-sok tonna ólmot és ezüstöt adó bányájában.
A kristályszerkezetben tökéletes rend uralkodik, a molekulahalmazok szigorú szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz. A kristályok alkata ugyanakkor a környezeti viszonyokról is sokat elárul. Juan Manuel García-Ruiz spanyol krisztallográfus már az elsők között, 2001-ben bekapcsolódott a Naica-hegy újonnan felfedezett barlangjának vizsgálatába. A mikroszkopikus kristályvilág kutatója döbbenten bámulta az irdatlan szelenittömböket. Hogy megfejtse a titkukat, munkatársaival egyebek mellett a kristályok folyadékzárványait is megvizsgálta.
Több százezer éven keresztül kalcium-szulfáttal telített, magmától fölforrósodott talajvíz szivárgott be a Naica-hegy barlangjaiba. Ahogy hűlt a magma, 58 Celsius-fok körül állandósult a barlangi vizek hőmérséklete. Ezen a hőfokon az oldott kalcium-szulfát molekulái mint mikroszkopikus téglák lerakódtak, s létrehozták az óriási szelenitkristályokat.
A hőmérséklet ingadozása, esetleg a környezet egyéb tényezőinek zavaró hatása lehet az oka, hogy a Naica-hegy más barlangjaiban csak kisebb kristályok alakultak ki. A Kristálybarlang belsejében azonban a körülmények évezredeken át nem változtak. Odafent tűzhányók tomboltak, jégkorszakok egymásutánja szabdalta a Föld felszínét. Eközben a barlangmélyi csönd, a már-már tökéletes állandóság ölelésében a kristályok szépen gyarapodtak, egészen 1985-ig, amikor is a talajvízszint csökkentésén igyekvő bányászok nagy teljesítményű szivattyúikkal – persze tudtukon kívül – a barlang vizét is leeresztették.
Ennyi csoda láttán az ember hiába is keres méltó hasonlatot. García-Ruiz – aki úgy érezte, időtlen nyugalmú katedrálisba jutott – csak úgy emlegeti a Naica-hegy barlangját: „kristályok Sixtus-kápolnája”. Jelen pillanatban is kutatók és barlangászok hada vizsgálja, filmezi a kristályrengeteget. Stein-Erik Lauritzen, a norvégiai Bergen egyetemének geológiaprofesszora tórium- és uránizotópos kormeghatározáshoz gyűjt mintákat. Első eredményei szerint a barlang legnagyobb kristályai már közel 600 ezer évesek. Az Új-mexikói Műegyetem barlang- és karsztkutatója, Penelope Boston mikroorganizmusok után nyomoz a kristályok között. Az Anna Maria Mercuri vezette olasz kutatócsapat pollenszemeket talált egyik-másik kristály belsejében, a zárványként ott rekedt, García-Ruiz által is megvizsgált apró folyadékcseppek „időkapszuláiban”. Mint kiderült, a virágporszemek úgy 30 ezer évesek – eszerint Mexikónak ezt a tájékát annak idején nem szikkadt sivatag, hanem zöldellő erdő borította.
Elképzelhető, hogy a víz elszivattyúzásával megpecsételődött a Naica-barlang kristályainak sorsa. A kristálygerendákat annak idején a barlangüreget kitöltő víz tartotta meg és óvta a behatásoktól. Ma viszont már csak levegő járja át a barlangot, így a gerendák idővel már a saját súlyuktól meggörbülhetnek vagy eltörhetnek, a beáramló gázoktól (például a szén-dioxidtól) pedig elveszthetik opálos ragyogásukat. Amint a bánya igazgatójától megtudtam, a tulajdonos – a Peñoles cég – igyekszik megóvni a kristályokat, de nincs mese: a fő tevékenység mégiscsak az érctermelés. Márpedig a bányászat – a fúrás, a robbantás, a szállítás – súlyosan veszélyezteti a barlang épségét. Badino és a többiek nagyon remélik, hogy hathatósabb intézkedésekre is rá tudják bírni a bányavállalatot – egyebek között azt szeretnék elérni, hogy az UNESCO nyilvánítsa a Világörökség részévé a Kristálybarlangot.
|
További képek a mexikói Naica Kristálybarlangból
|
......ez a természet csodája.......
|
Ó, Te drága lélek! Köszönöm a szép verset, de ez Reményik Sándor imája, az enyém még nem iródott meg. Foszlányokban kavarog a fejemben, de nem akar összeállni, pedig sürget az idő.Igyekszem céltudatossabb lenni, hátha felsorakoznak az értelmes gondololatok, s addigra Ő is előkerül, hogy átadhassam Neki........
Szeretettel Tatár Ili
|
Egy érdekes, vidám VIDEÓT tettem fel a női és a férfi agy működéséről a www.videa.hu oldalról.
A Menü sor legalján van, vagy IDE kattintva is elérhető.
|
Kedves Ili! Itt egy költő válasza...
|
ŐT kifelejtettem a felsorolásból, még nem vagyunk olyan intim kapcsolatban, hogy léptem-nyomon eszembe jusson. Káromkodni meg nem szoktam....Lesz ez egyszer máskép is? szia
Tatár Ili
|
Michelangelo: Szonett
Kalapácsom a kõbõl kiszabadítja sorra
a lények benne rejlõ formáit: testre testet,
de lendületem Tõle jön, ki százszor nemesebb
s nagyobb énnálam. Markom a szerszámot csak fogja.
Mivel minden az Egytõl jön, ki az eget lakja,
az örök mozgató, ki kalapácsot nem másolt,
hanem az ideából faragott kalapácsot,
ki a szépséget adta, s aki mindannyiunk Atyja.
S mert a pöröly csapása attól hatásosabb, ha
a kovács nem csak izmos, de mentõl magasabbra
emeli: én nyomorult is, örökké felnézek,
mivel minden munkámmal meddõ, befejezetlen
torzó leszek, s magamnak is semmivé kell lennem,
ha nem kapok az égi mûhelybõl segítséget.
Rónay György fordítása
|
Drága Nóri! Most sem okoztál csalódást: visszafogott voltál a válaszban és okos, ezért is Te írtad az Angyalemberek c. könyvet és nem én. (persze számtalan más oka is van!) igyekszem a szokásosnál jobban odafigyelni az apró "jelzésekre" megérzésekre, csak nyerhetek általa.Köszönök mindent, ami felőled árad felém, ezért cserébe küldöm Neked az áldott napocska képét, hogy ragyogjon Rád. Szeretettel gondolok Rád
Tatár Ili
|
"Az élet csak egy pillanat, de ez a pillanat elég,
hogy örökkévaló dolgokat cselekedjünk."
|
[756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
Új bejegyzés
Frissítés
