[756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Semmivel és senkivel nem kell "egyetértened".
Ha önmagaddal EGY vagy, akkor nem fog zavarni, ha bárkinek MÁS a véleménye, mint a tiéd. Az EGYSÉGET nem zavarja a MÁS-ság.
Csak a KÉTSÉG igyekszik – sikertelenül - egyneművé formálni a környezetét, hogy az ne tükrözhesse vissza az ő töredezettségét.
|
Részlet ADAMUS közvetítéséből. A teljes szöveg a HOZOTT ANYAG fejezetben, IDE és IDE kattintva olvasható.
BÍBOR KÖR ANYAGOK A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT:
4. SHOUD: „A varázslat visszatérése” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában
Elhangzott a Bíbor Körben, 2010. november 6-án www.crimsoncircle.com Magyar forrás: www.shaumbra-hu.info
Cél
ADAMUS: Tehát a következő. És ez visszanyúlik egy korábbi kérdéshez. Cél. Egy nagy állítást teszek itt, és ezt tényleg jól meg kell, hogy rágjátok, és miután eltávoztam, meg is dobálhatjátok ezért Cauldre-t, amennyiben nem tetszik, amit mondani fogok. (nevetés)
Nincs szükségünk célra a létezésünk érdekében. De ti azt hiszitek, hogy szükségetek van rá. -„Mi a célom?” - És ez a sorshoz kapcsolódik, a mintákhoz kapcsolódik, és ahhoz a nyomáshoz, amit éppen most éreztek.
Az emberek túlnyomó többsége azt hiszi, hogy rendelkezniük kell céllal. Jelenleg könyvek is kaphatóak erről, amitől nekem spirituális értelemben hányhatnékom támad. (nevetés) „A célorientált élet” - Jaj, ne! Már megint jöhet az alagút! A cél makyo. Abszolút makyo. De ti reggelente továbbra is így ébredtek: - „Mi a célom? Másokat kell gyógyítanom? Meg kell mentenem a bolygót?” -Nem! Nincs cél. Értitek? Nincs cél. Ezt lélegezzétek be! Ó, ez egy jókora vákuum, vagy mégsem.
Nincs küldetés. Már túllépünk a Régi Energiás szenvedélyen, más szavakkal azon, hogy van valami, amit meg kell tennetek, amivé válnotok kell, hogy lennie kell egy célnak. Hogy Istennek oka volt azzal, hogy ideteremtett benneteket. Istent ez nem érdekli! (nevetés) Tényleg nem! A Szellemnek nincsen rád vonatkozó terve, és pontosan ezért célja sincs a számodra. Nincs szükséged célra a létezésedhez, ezért - képes vagy így létezni? Képes vagy túllépni ezen a hatalmas réges-régi dolgon? És most pontosan ez történik az életedben. Ez van soron.
Célok garmadával rendelkeztél mindezidáig, egymásra halmozódtak a céljaid rétegei. A cél egy érdekes üzemanyagként szolgált mindezidáig azért, hogy keresztül vigyen téged egy létidőn. A cél végeredményben az, ami itt tart téged, ugyanakkor ez hamis, és előbb vagy utóbb egy részed azt mondja: -„Hé, ez egy rakás makyo, tudod, hogy az én célom az, hogy…” - töltsétek ki a hiányzó részt. És akkor tegyük fel, hogy eléred azt a célt, és akkor aztán tényleg hatalmas depresszióba esel. Tényleg nagyon szomorú, amikor elérsz egy célt, és ezért tudod, hogy mit szoktál tenni? Magad elé helyezed a célt egy óriási spirituális répaként, majd azzal töltöd az időt, hogy megpróbálod elérni azt a célt. Megdolgozol a célodért. Becsületessé, tisztességessé válsz. Űzötté válsz. Neurotikussá és őrültté válsz, csak hogy megpróbáld elérni azt a célt, ami soha nincs ott.
Akkor most vágjuk el a húrt! Nincs cél. Hű! De ekkor azt mondod: - „Az életem értelmetlen.” - Nos, valahogy úgy. (nevetés) -„Nincs cél? Nincs értelem? Nincs szenvedély?” - Igen. Ezek elavultak, és makyok! Most már az ahmyo-ról beszélünk. Azok annyira elavultak, régiek és annyira nyüzsögnek a férgektől, a rovaroktól, a szeméttől. Ez egy pöcegödör!
El tudnátok képzelni egy pillanatra a célt nélkülöző életet? El tudsz képzelni egy könyv megírását, aminek az a címe, hogy: „A Céltalan Élet.” (nevetés) Alcím: „Válasz mindegyikőtöknek, ti anális seggfejek, akik azt hiszitek, hogy lennie kell célnak” Imádnám ezt! (nevetés)
Tudjátok a cél tényleg egy rossz partner, nagyon rossz. Kirabol téged. Lop tőled. Becsap és megtéveszt téged, és hamisan inspirál. És amikor hamisan inspirál, akkor közben távol tart téged a valódi inspirációdtól, ami csak a létezés. Csak létezni cél nélkül, jelentősség nélkül. Milyen felszabadító! Milyen bámulatos, hogy létezhetsz csupán a létezés kedvéért, és a szenvedélyed a puszta létezés….(valaki azt mondja: Éljen!) Éljen! Köszönöm. Halle….juj, arra nem megyünk. Ámen? Nem, nem. Ezt ne csináljuk! Szóval ez annyira felszabadító, ugyanakkor pedig mégis akkora kihívás.
Mostanában jöttek dolgok az életetekbe. Nem tudtátok mik azok, de -„Mit jelent ez?” Nincs jelentőssége. -„Mit kellene tennem?” - Semmit. Itt van ez a sok ide-oda ingázás, és akkor eltűnődsz: -„Mi a baj velem?” - Semmi!
Azt akarom, hogy ebben a hónapban tényleg, igazán érezzetek bele a céltalanságba. Nincs cél. Engedd meg magadnak az abszolút értelmetlenséget. Engedd el magad: -„Nincs itt célom. Nincs szenvedély.” - Ez eleinte nagyon fura és kellemetlen lesz, mivel életeteken át ez űzött, hajtott benneteket. A cél és a szenvedély volt az, amit visszaszívott ide benneteket, még mielőtt készen álltatok volna a visszatérésre a jelenlegi életetekbe.
Ez a legkiválóbb makyo, de már nincs erre szükségetek. És érzitek, hogy a körülöttetek lévő energiák kifelé lökdösnek titeket a céljaitokból. Lépjetek ki ebből a régi….ez programozottság. Ez egy rakás régi, elavult önprogramozás, tömegtudati programozottság, más birodalmakban létező lényektől származó programozottság, akik a pszichikus csápjaikat belétek mélyesztik. Ők imádják a célokkal bíró embereket. Ez a legjobb módja annak, hogy veletek együtt bizseregjenek, veletek együtt táncoljanak, és manipuláljanak titeket. Engedd el a célt, ezalatt a Régi Energiás célt értem, azt, ahogy erre eddig gondoltatok - engedjétek el a szenvedélyt, és fedezzétek fel, hogy mi is van ott valójában. Ez bámulatos. És kihívást okoz.
És valamit meg fogtok tenni - már előre elmondom nektek, mert ismerlek titeket. Azt fogjátok mondani: -„Rendben, kidobom ezt az egészet. Kidobtam ezt, és kidobtam az összes többi dolgot is. Tiszta vagyok Adamus. Kihajítottam az összes célomat és szenvedélyemet.” -Én pedig erre azt fogom válaszolni: -„Nem, ürítsd csak ki a zsebeidet! Még mindig rejtegetsz egy-két dolgot.” -„Ó, ezt el is felejtettem. Ezt az egyet elfelejtettem kivenni!” - És én pedig azt fogom mondani: -„Nézd csak meg még egyszer! Még mindig van ott valami.” - „Nos, de hm.” - Azt fogod mondani nekem: -„Adamus, ezt az egyet nem engedhetem el. Minden mást elengedek, és nagyon tiszta leszek. 99% tiszta leszek, és ezáltal képes leszek 99%ban szabad lenni.” - Nem, nem. Mindennek mennie kell.
Nem ragaszkodhatsz semmihez, és talán némi szenvedést is át fogsz élni, némi aggodalommal fűszerezve, majd meg fogod ezt kérdőjelezni: -„Nos, mit is mondott valójában?” - És akkor elkezdesz filozofálgatni erről, és más Shaumbrákkal is beszélgetni fogsz erről, majd mindannyian elkezditek majd ízekre szedni és felboncolni azt, amit mondtam. Azt mondtam: - Nincs szükséged célra az életedben. Nincs szükséged célra ahhoz, hogy létezhess. Pont. Pont. És akkor majd egy újféle módon kezdesz el létezni. Egy valóban, igazán csodálatosan új felszabadult módon.
Tehát ezek azok az elemek, amik jelenleg befolyást gyakorolnak az életetekre. Ezek kemények, de ti ezeknél jobbak vagytok. Megengeded magadnak a megtapasztalásukat, mivel kiterjedőben vagy. Ti vagytok a Szabványok. Ti vagytok a….á, ez is egy régi cél. Ti mindössze vagytok, és ez egy csodálatos dolog.
|
Részlet ADAMUS közvetítéséből. A teljes szöveg a HOZOTT ANYAG fejezetben, IDE és IDE kattintva olvasható.
BÍBOR KÖR ANYAGOK A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT:
4. SHOUD: „A varázslat visszatérése” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában
Elhangzott a Bíbor Körben, 2010. november 6-án www.crimsoncircle.com Magyar forrás: www.shaumbra-hu.info
Sors
ADAMUS: Ez a téma önmagában egy teljes Shoud-ot is megérne - de ez most tényleg nagyon aktuális. Lényegében ez meglep minket, akik a túloldalon tartózkodunk, de akkora téma ez manapság, hogy ez több beszélgetést érdemel, mint amennyit ma rá tudunk erre a dologra szánni. A sors.
Ezt az egész sorsba vetett hiedelmet igen kemény falat elengedni, mert abban a pillanatban, ahogy ezt megteszed, azonnal fel kell vállalnod a felelősséget. Lényegében egy ember számára egyszerűbb hinni és megadnia magát egy magasabb hatalom előtt, legyen ez a magasabb hatalom akár a saját Lelked…ami szintén csak egy hatalmas makyo időnként. Mintha a Lelkednek lenne valamiféle terve veled, amin keresztül kényszerít téged, és amin egy rakás fájdalommal és nyomorult tudatlansággal kell keresztülvergődnöd magad! Tényleg? Vagy pedig azt hiszed, hogy a sorsot közvetlenül Isten méri rád. Tényleg? Isten nem rendelkezik sorssal. A Szellem, a Minden, Ami Volt nem igazán törődik mindezzel, nem is kell ezzel törődnie, mert nincsen rád vonatkozó terve!
Hányszor, de hányszor hallok a vallásos típusoktól a Földön Isten Tervéről? Micsoda?! Istennek semmiféle terve sincs. Ha Istennek lenne terve, akkor az már el lenne végezve, és akkor nem kellene keresztül mennetek mindezen! Isten terve akkor egy befejezéssel is bírna.
Tehát a sors nem létezik. Egyáltalán nem létezik a karma. Abszolút nincs. Nincs Lélek-terv. Na igen, vannak olyan dolgok, amiket meg akartál tenni az itt tartózkodásod alatt, de ezekkel már végeztél. Már évekkel ezelőtt végeztél velük, és a legtöbbetek most az ürességben működik annak kapcsán, hogy: -„Mit is kellene tennem? Várok….(a mennyezetre bámul) várom, hogy valaki felbukkanjon.” - Folyton azt kérdezitek tőlem, hogy: -„Adamus, mit kellene tennem?” (vesz egy lélegzetet, és a fogait csikorgatja) Nem érdekel! (nagy nevetés) Azt akarom, hogy többet ne tegyétek fel nekem ezt a kérdést! (még több nevetés) Ezt az, amit tényleg akarok! Ez az egyetlen dolog, amivel foglalkozom az univerzumban - hogy ne tegyétek fel nekem ezt a kérdést! Nem számít! Képes vagy ezt kezelni? Nem számít. Nincs terv. Nincs angyali szövetség. Itt fent nem létezik a 83-asok tanácsa, akik ezt az egészet irányítanák.
Asztrológia. Én imádom az asztrológiát, de azt gyűlölöm, amit az emberek művelnek vele. Úgy döntöttek, hogy ez legyen az új vezérlő befolyás. Nos, még hogy új, hiszen több ezer éves, de mind bevették az asztrológia régi mintáit. Az asztrológia nem a pluszról és a mínuszról szól. Az asztrológia nem irányelv. Az asztrológia, amennyiben tényleg jól megnézitek azt, potenciálok rétegeit tartalmazza. De az emberek mindössze egy rétegét látják, majd így szólnak: -„Ó, nekem ilyennek kell lennem. Olyannak kell lennem…” - Van róla fogalmatok, hogy naponta hány és hány ember olvassa el az olcsó asztrológiát, majd hisznek is benne? Aztán amikor meg bekövetkezik, amit elhisznek, azt mondják: - „Látod, pont ezt mondta.” - Na persze, hiszen ez így egy önbeteljesítő jóslat, és akkor meg is történik. Belemennek a mintába.
Az asztrológia egy gyönyörűséges dolog, amennyiben a potenciálok felfedezésére használod, majd kiválasztod közülük azokat, amiket te meg akarsz tapasztalni. Ha túllátsz a tipikus táblázatokon, és mélyebben belemész az asztrológiába -a multidimenzionális asztrológiába - akkor minden egyes potenciált megláthatsz, amikből kedvedre válogathatsz. És mivel te magad teremtetted meg azokat a potenciálokat, szinte végtelen potenciál közül válogathatsz szabadon.
De az emberek a bármiféle előre elrendeltetett sorscsomagra fizetnek elő. Ezt a szót én találtam ki. Tetszik. Úgy előfizetsz erre a csomagra, mintha csak az Interneted, a televíziód vagy a mobilod részére vásárolnál egy előfizetési csomagot. Mintha ezzel egy csomag üzletet kötnél, mint: -„Mi az én sorsom?” - és utána meg el is fogadod azt. És amikor rossz napod van, azt mondod: -„Egyszerűen csak nem tudom. Képtelen vagyok erre a dologra rájönni. Valahol a lelkem biztosan tudja.” Mostanra már Te vagy a Lelked. Nincs több elkülönültség, nincs több megosztottság. Te vagy a saját Lelked.
|
Részlet ADAMUS közvetítéséből. A folytatás IDE kattintva olvasható a HOZOTT ANYAG fejezetben.
BÍBOR KÖR ANYAGOK: A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT:
3. SHOUD: „Ahmyo” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában
Elhangzott a Bíbor Körben, 2010. október 2-án www.crimsoncircle.com
Magyar forrás: www.shaumbra-hu.info
(részlet)
Csoportok és dinamikák a Földön
ADAMUS: Tehát mostanság két fő változás zajlik a világban, amelyek tényleg mindenre kihatnak. Az egyik az, hogy létezik az embereknek egy csoportja, akik egyben a kormányokban, a befolyás és a hatalom helyein is megtalálhatóak, akik azt hiszik, hogy az emberek nem képesek gondot viselni saját magukra, továbbá, hogy egy átlagember nem képes felelősséget vállalni a saját gondolataiért és tetteiért. Ezek az emberek azt hiszik, hogy az embereknek szükségük van egyfajta vezettetésre a kormányok, egyházak és más dolgok részéről. Nem hisznek abban, hogy az emberek a természetükből adódóan intelligensek, jók és tiszteletre méltóak. Azt hiszik, hogy az emberiség még mindig a saját sötét korszakát éli. Azt hiszik, hogy ha az embereknek meghagynák a saját akaratukat, akkor elpusztítanák a Földet a háborúzás, a szennyezés és a korrupció eszközeivel.
Shaumbra, ti ebbe a csoportba tartoztok? (a közönség egyöntetű válasza: -Nem!) Nem, nem, nem. Lényegében az előttetek álló évek során ez egy érdekes tapasztalás lesz, mivel ez a csoport azt hiszi - komolyan azt hiszi - hogy az emberek képtelenek felvállalni a felelősséget saját magukért. Hogy nem szabad a kezükbe hatalmat, pénzt, választást, és semmi ehhez hasonlót sem adni! Ez a csoport azt hiszi, hogy az embereknek meg kell mondani, hogy mit tegyenek.
Ők mindezt Isten, a nemzet, a család „nevében” teszik, de abban alapvetően nem hisznek, hogy Te is Isten Vagy! Abban hisznek, hogy a törvények, a szabályok és a rendelkezések hiányában az ember elpusztítja saját magát. Ezért aztán azt is hiszik, hogy szívességet tesznek nektek - értitek?
Aztán létezik az embereknek egy másik csoportja a Földön, akik magasról tesznek erre az egészre! (nevetés) Ez a hozzátok hasonló emberek egy csoportja, akik tudják, akik igazán hisznek abban, hogy az emberek a természetükből fakadóan jók. Még mindig dolgoznak a problémáikon és a karmán, még mindig vonzódnak a drámához vagy függő viszonyban vannak vele, ugyanakkor az igazi, tiszta választásuk, és az isteni akaratuk által felül fognak emelkedni az egész helyzeten. Ó, az meglehet, hogy keresztül mennek némi káoszon, hogy átmennek némi krízisen, hogy eljussanak odáig, de végül meg fogják hozni azt a döntést, ami számukra a legjobb, és végül bármi, ami neked a legjobb, az a legjobb a világnak is.
Tehát ez az érdekes dinamika zajlik. Vannak emberek, akik nagyon szenvedélyessé, határozottan szenvedélyessé válnak, amikor arra gondolnak, hogy az embereket továbbra is kontrollálni, irányítani kell, hogy az emberek el fogják pusztítani a környezetet, a gazdaságot, és mindent el fognak pusztítani maguk körül. Keményen, szerfelett keményen harcolnak a kontrollért, az irányításért - a te életed feletti irányításért - és közben azt gondolják, hogy ők ezt jó szándékból teszik.
Ezt láthatjátok a dinamikákban, a politikában és kifejezetten a vallásban. Melyik vallás - de tényleg, melyik mai vallás - hisz abban, hogy Te is Isten Vagy? Melyik hisz abban, hogy képes vagy ezt az elképesztő mennyiségben beérkező energiát kezelni, hogy képes vagy választásokat hozni az életedben, és képes vagy saját magad irányítására? És mi tudjuk, hogy te képes vagy minderre. Képes vagy minderre.
Ők az ellenállás egyik erői.
A másik dinamika - ami rettenetesen hasonló - emberek egy olyan csoportja a Földön, akik nem akarnak változást. Ha egyáltalán bármit is akarnak, akkor az a régi szép időkhöz való visszatérés, de ti tudjátok, hogy ez képtelenség. Szóval ők nem akarják a változást. Félnek a változástól. Azt gondolják, hogy a változás valami rosszat, gonoszat, valami ismeretlent tartogat számukra. Számukra a változás istentelen dolog. Ezért aztán belekapaszkodnak a dolgokba, hogy azok maradjanak ugyanolyanok, vagy pedig visszamennek oda, amit ők „egyszerűbb időknek” neveznek. Pedig azok az idők nem voltak egyszerűbbek. Emlékezzetek csak vissza egy pár előző életetekre, és rögtön tudni fogjátok, hogy azok mennyire nem voltak egyszerűek, és hogy azok az életek mennyire tudatlanok is voltak!
De ők vissza akarnak menni! Vissza akarnak menni úgy megközelítőleg 1400-2000 évet az időben! Vissza akarnak térni a régi szép időkhöz! (nevetés) Igen, vissza a sivatagba. Ezért aztán mindent megtesznek, amit csak tudnak a tömegtudati alapjaikból kiindulva, hogy ellenálljanak a változásnak.
Aztán vannak mások, akik tisztában vannak vele, hogy a változás elkerülhetetlen. Hogy az vagy így, vagy úgy, de be fog következni. Vannak olyanok, akik megértik, hogy milyen csodálatos is a változás.
Tehát ezek azok a dinamikák, amit ti is éreztek mindenhol az életetekben. Érzitek, hogy a tömegtudat - annak egy része - nem gondolja, hogy képesek vagytok felelősséget vállalni. Egy része nem akarja a változást, és ez okoz némi, nos hatalmas energia konfliktusokat okoz - olyan konfliktusokat, amikkel ma a későbbiekben fogok dolgozni. És talán, csak talán, ti is szeretnétek csatlakozni hozzám ebben a munkában később. Szeretnétek? (A közönség válasza: Igen!)
LINDA: Előbb mondj róla többet! (nagy nevetés)
(a folytatás a HOZOTT ANYAG fejezetben, IDE kattintva)
|
Fodor Ákos: Sose bánd
A hang... a hangot a csend szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha már vele száll, vele zeng
szíved...
A fényt a szem fura mágusaként
úgy zárja keretbe a vaksötét,
hogy élesen álljon a kép
eléd!
Sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés, amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
Míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész...
A csend... a csendet a hang szüli meg
és észre talán csak úgy veszed,
ha hozzásimulsz,
s vele tart szíved
Sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés, amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
Míg hazaérsz,
itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén,
vagy a lét peremén, hol a hang
meg a fény elenyész,
sosem árt, ami ér, sem a rossz
sem a jó
sose kész.
Sose bánd
azt, hogy ilyen, amilyen ez a földi világ
csupa rész az egész,
bánat vagy nevetés,
amíg élsz,
de ha lenn, de ha fenn szívedet követed hazaérsz!
Katona Klári el is énekelte két éve a Szigeten a Magyar Dal napján. Itt a YouTube-s linkje.
|
Részlet ADAMUS közvetítéséből. A folytatás ide kattintva, a HOZOTT ANYAG fejezetben olvasható.
BÍBOR KÖR ANYAGOK: A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT:
2. SHOUD: „Azt álmodtam, hogy alszom” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában
Elhangzott a Bíbor Körben, 2010. szeptember 4-én www.crimsoncircle.com
magyar forrás: www.shaumbra.hu-info
(részlet)...
ADAMUS: És aztán meg az történt az elmúlt pár hétben - a beérkező intenzív energiák formájában, amik káoszként érkeztek be - mivel azok nem voltak egyensúlyban, ezért tényleg jól kibillentettek benneteket - és ekkor ránéztetek arra, hogy tényleg itt akartok-e lenni? Tényleg itt akartok-e lenni?
Ez az, ami felmerült bennetek az elmúlt pár hét során - tényleg itt akarsz lenni? - és ez bizony megnyomogatja a gombokat. Ez mindent megnyom. „Itt akarok lenni?” - És néhányan még beszélni is féltek róla. Egy páran még magatoknak is féltek ezt beismerni. Jó páran kilökitek a gondolatokat, amikor azok beérkeznek. Amikor beérkeznek és azt kérdezik: - „Miért is kellene egyáltalán felébrednem holnap?” - eltaszítod ezeket a gondolatokat. Azt hiszed, hogy nem lenne szabad, hogy ilyen gondolataid támadjanak. Pedig abszolút lehetnek ilyen gondolataid.
Egy részed úgy érzi, hogy eddig egy hazugságban élt, mivel nem az vagy, aki valójában vagy. És ekkor azt kérdezed: - „Miért is kellene itt lennem?” -És ekkor meg ezeket a dolgokat teszed – remélem, emlékeztek valamire azért a más birodalmakban folytatott beszélgetéseinkből, bár ez nem valószínű - elkezdtek mindenféle indokokat előszedni és összeállítani egy listát arra vonatkozóan, hogy miért is kellene itt maradnotok. Égessétek el azt a listát! A gyerekeid miatt? Ugyan már! Mert másoknak szükségük van rád, mert van egy pár beteljesületlen dolgod, mert egyszerűen csak félsz átkelni a túloldalra, mert… drága barátaim, mi van akkor, ha az, amire gondoltok, egy hazugság volt, majd átkelsz a túloldalra, és kiderül, hogy az meg tényleg egy jókora hazugság? (nevetés)
Hű, ezt aztán tényleg elcseszted. És most akkor mi van? Most mi van? És folyton ez történik. Nem feltétlenül veletek, de folyton ez történik. Most mi van? Hű! Már vissza is tértél, hogy újra megtedd!
Tehát ez az energia hatalmasat lökött rajtad. Behatol a problémádba, és nem ez végzi el a munkát, hanem azt teszi, hogy behatol a legérzékenyebb, legtörékenyebb részbe, abba a hajszálvékony kis szálba, amibe belekapaszkodtok, és azt kérdezi: - „Itt akarsz lenni?” - és ez egy áldás. Ez egy fantasztikus áldás. Tudom, hogy nem kelt jó érzést, de mégis egy bámulatos áldás. Ez része a lebontási, destrukturálási szakasznak, valamint része annak, hogy arra bátorítson téged, hogy tényleg mélyre hatolj, és megkérdezze: - „Miért akarsz itt lenni? Miért? Miért?”
Ez azt teszi, hogy kiszed benneteket a hipnózisból, mivel te - és általában véve az emberek - nap mint nap ugyanazokat a dolgokat teszik, mindig ugyanazt játsszák ki, és újra meg újra meg újra mindig csak ugyanazokat a dolgokat teszik, és amikor eljutsz ehhez a kínzó és bedaráló helyzethez, ami azt kérdezi: -„Miért akarsz itt lenni? - akkor eljött annak az ideje, hogy nagyon, de nagyon valódi és igaz légy! Ebben a szituációban - ahogy ezt David és mások is elmondhatják - nem tudsz hazudni magadnak. Nem tudsz hazudni.
Padlót fogsz. Ekkor csak te vagy ott, csak és kizárólag te vagy ott. Én nem vagyok ott. A többiek sincsenek ott. Nem lehetünk ott, mert egy bizonyos értelemben nem engedtek minket oda. De padlót fogsz, és azt kérdezed: „- Miért is akarok most itt lenni?”
Nem kell, hogy felemeljétek a kezeteket, de hányan éreztetek így? Ebben az életetekben biztos vagyok benne, hogy más sokszor, de ez most valami más. Ez kicsavarja belőled a makyo-t. Egyszerűen kifacsarja azt belőled, csak hogy többet ne tudd hülyíteni se magad, se másokat. Kifacsarja azt belőled, hogy valódi, igaz légy, és pontosan ez volt az, ami történt - és jut eszembe, ez még egy darabig folytatódni fog. Talán most már képes leszel szembenézni vele. A legtöbben ennek a kellős közepén voltatok vagy vagytok.
Ez a most beérkező energia, ez a káosz, az „Itt akarsz maradni vagy sem?” - kérdés eredményeképpen feltesz egy másik hatalmas kérdést is. Azt kérdezi még: „Mihez akarsz kezdeni?” Hatalmas kérdés. És ez bizony kemény, mert azt feleled: „- Nos, még nem tudom biztosan, hogy maradni akarok-e vagy sem, és a pokolba is, még azt sem tudom, hogy mihez akarok kezdeni, amennyiben a maradás mellett döntök.”
És ezzel az a probléma, hogy amikor megkapod ezt a masszív káoszt, azzal megkapod a Nagy Kérdést is - „Maradni akarsz?” - és most jön a „Mihez fogok kezdeni, amennyiben maradok?” Na és ekkor visszarepülsz a fejedbe. Megint idekerülsz, és elkezded mondogatni: -„Nos, talán csak ezt meg ezt akarom tenni…” Mentális leszel. Mentális leszel ennek az egésznek a kapcsán, és megint nekiállsz ezen a módon tervezgetni, és rákezdesz, hogy: -„Tudod, sok pénzt akarok csinálni, fiatalabb akarok lenni, és jönnek ezek a …..” Ezek nem számítanak. Ezek egyike sem számít.
Önmagad valódi esszenciáját nem érdekli a pénz. Nem érdekli, és nem is kellene, hogy érdekelje. A te - nevezzük ezt a te Lelkednek, az Isteniségednek, az Igazságodnak - nos őt nem érdekli sem a pénz, sem az egészség, és kifejezetten nem érdekli a másokkal való kapcsolatok. Nem érdekli, hogy nézel ki, vagy hogy mennyi az intelligencia-hányadosod, és nem is kell, hogy érdekeljék ezek a dolgok, nemdebár?
Mert mi is történne, ha a lelked beleveszne a bőséggel kapcsolatos problémákba? Az aztán tényleg nagyon rossz lenne! Elég rossz az, hogy az ember beleragad ebbe, dehogy a Lelked is beleragadjon? Hogy a Szellemed belevesszen? A Szellemedet ezek a dolgok egy cseppet sem érdeklik. A Szellem az én szeretetével törődik. Az énre való emlékezéssel törődik. A Szellem - a Lelked - csak azt akarja, hogy ébredj fel.
Itt van ez a meglehetősen fura kapcsolat a lélek és az ember között. Amennyiben az ember ahhoz ragaszkodik, hogy továbbra is aludni akar, akkor a Lélek is azt játssza majd, mintha ő is aludna. Ha az ember ragaszkodik ahhoz, úgy tesz, mintha el lenne veszve, nos, akkor a lélek az ő isteni együttérzéséből fakadóan szintén úgy tesz, mintha maga is elveszett lenne. Látjátok már, hogy működik ez? Ez egyfajta tükröződés.
Tehát itt van most nektek ez a hatalmas mennyiségű energia, ami azt kérdezi tőletek: - „Mihez akarsz kezdeni?” És itt most nem a gyakorlati dolgokról van szó. Nem. „-Orvos akarsz lenni? Gyógyító akarsz lenni?” - Nem ezek itt a kérdések.
A kérdések arra vonatkoznak, hogy: - „Hogyan akarod megtapasztalni, megélni az életedet?” - És erről jut eszembe - ti most nem éltek, legalábbis nem a valódi értelemben véve. Tényleg nem. Abban az értelemben nem éltek, ahogy mi határozzuk meg a dolgokat. Álmodtok, miközben alszotok. Alvás közben álmodtok. Még nem éltek. Hamarosan élni fogtok, de most még nem éltek.
Folytatás a HOZOTT ANYAG fejezetben, ide kattintva.
|
"Ma szeresd a tükörből visszatekintő nőt,
akit mindennap látsz, de ritkán veszel észre,
aki inkább ad, ahelyett, hogy kérne;
ma ne gondolj a mai nappal,
és ne gondolj a pillanattal,
azzal se, hogy mi jöhetne,
másokat is hagyj későbbre.
Előbb szeresd azt, ki igazából vagy."
|
Második részlet ADAMUS közvetítéséből, a folytatás a HOZOTT ANYAG fejezetben olvasható. ( ide kattintva)
BÍBOR KÖR ANYAGOK: A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT
1. SHOUD: „Potenciálás” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában
Elhangzott a Bíbor Körben, 2010. augusztus 7-én www.crimsoncircle.com Magyar forrás: www.shaumbra-hu.info
ADAMUS:
Nemrégiben beszéltem egy csoporthoz Salzburgban, és ugyanezt a kérdést tettem fel nekik is. Mit akarsz? Mit akarsz? Sok-sok választ kaptam, szépeket. Azt mondtam el nekik, hogy én mit akarnék, ha a helyükben lennék, de nem vagyok, mivel Vagyok, Aki Vagyok. Ha bármit választhatnék, mindezt a sok-sok különféle dolgok, akkor mit választanék? Szerintetek - egy vakációt? (nevet)
SHAUMBRA: Egy pohár bort.
ADAMUS: Egy pohár bort. Ez könnyű. Ezt manifesztálni fogom. A tisztánlátást! A tisztaságot! Nem foglalkoznék a gazdagsággal, és nektek sem kellene! Az ott van, de amennyiben nem látsz tisztán, akkor még csak azt sem fogod soha megtudni, hogy az ott van. A megvilágosodás. Már meg vagy világosodva, mindössze ez nem világos a számodra - nincs meg az erre vonatkozó tisztánlátásod! (nevetés)
Minden ott van. Minden egyes potenciál. Ez arról szól, hogy legyél világos, tiszta, egyértelmű!
Itt vagy tehát az életednek ezen a pontján, amin most mész keresztül, most mész tovább, vagy nevezd ezt tetszésed szerint. Többé már ne csak várj, ne csak a határán legyél bárminek is! Már átléptél a határon. Már végeztél ezzel! Már itt vagy. Mit akarsz? (valaki azt mondja: „tisztaságot, világosságot) Ez az én választásom. Te nem választhatod ugyanazt. (nevetés) Mit akarsz saját magadnak?
Hadd fogalmazzak így… már csak kilenc percünk maradt, hogy meghozd az életedre vonatkozó választást!
Tehát, drága Shaumbra, (rövid szünet) itt tartunk. Tehát ezek azok a dolgok… igen, tisztaság, világosság. A saját tisztaságomat kérem! Apropó, van három dolog, amit tényleg nem hozhattok magatokkal ebbe, és néhányan meg fogjátok ezt próbálni. Ez az a pont, amikor ez az egész egy kissé kellemetlenné és durvává válik.
Három dolog: Első számú - leírom ezeket. Három dolog, amit nem hozhatsz magaddal az ébredésedbe!
Első számú. Ezt ki is találhatjátok - a kétség. Ez nem működik valami jól egy fejlett tudatosságban. Tényleg nem. Ez egy ostoba játszma. A kétség egy régi energiás rezgési dolog. „Megbecsülöm magam. Kétségbe vonom magam. Megbecsülöm magam. Kétségbe vonom magam. Szeret engem. Gyűlöl engem.” -Ezt egyfajta játszmának használtátok, hogy így tartsátok mozgásban a dolgokat, de a kétség nem néz ki túl jól az Új Energiában. Ki lesz onnan rúgva. El lesz utasítva, és akkor meg majd azt fogod mondani: -„Látod, megmondtam, hogy valamit rosszul csináltam.” - Ez egy önbeteljesítő jóslat. Semmi értelme, semmi eredményre nem vezet a magadba vetett kétség, mindössze a folyamatos kétséghez. Tehát, lépjetek túl a kétségen! Tényleg! Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit átadhatok nektek. A kétség nem működik.
Ehhez szorosan kapcsolódik - a Makyo - ez sem működik túl jól. Makyo. Makyo. Spirituális lószar! Miért van az embereknek - miért van neked - Makyod? Mert kétségbe vonod magad. Tudod mit teszel, amikor kétségbe vonod magad? Előállsz mindezzel a szeméttel! Előállsz mindezekkel a kis közhelyekkel, meg kis mondásokkal, és ezekkel a kis… na, ez egy lószar! És azt mondod magadnak, hogy spirituális vagy. Nem vagy az!
A spirituális annyira tegnapi. Tényleg az. Ez mindössze egy rossz kifogásod arra vonatkozóan, hogy az elmédben vagy, és jobbnak akarod láttatni magad mindenki másnál, mert alapvetően nagyon is kétségbe vonod magad. Nem áll valami jól neked.
Nekem már nagyon elegem lett a sok létidő alatt a spirituális vezetőkből, a spirituális maszturbációból, a spirituális félrevezetésből. Miért nem mondja el valaki végre mindenkinek, hogy Te is Isten Vagy? Ennyi. Pont. Ez van. Az Vagy. Te is tudod.
És ez mentálissá válik. Tényleg az elme szorításába kerül ez az egész spirituális utazás, és az elme ezt egy hatalmas rejtéllyé duzzasztja. Pedig nem az. Nem az. A rejtély éppenséggel az egyszerűség. Isten egyszerű. Isten tiszta. Semmi bonyolultság nem övezi Istent. Egy nap még odajöttök hozzám azzal, hogy: -„Ó, Adamus, már évekkel ezelőtt elmondtad ezt Coal Creek Canyonban. Akkoriban fogalmam sem volt, hogy miről is beszélsz. Most már értem.” - Egyszerűség. Ez Isten. Ennyi.
Tehát a kétséget nem hozhatod magaddal. A Makyot nem hozhatod magaddal, és itt abba is hagyom egyelőre. Nincs három tétel.
Csak kettő. Szeretném, ha ezekkel foglalkoznátok.
Akkor menjünk bele a potenciálokba - a te potenciáljaidba. Nem én teremtettem őket. Nem Isten teremtette őket. És határozottan nem Kuthumi teremtette őket. Ezek a te potenciáljaid. Valahol menet közben a lényed magjából pezsegtetted elő őket.
Még egy megjegyzést fűznék ehhez. Amikor elhagytad a Tűzfüggönyt, amikor elhagytad a mennyországot, a Minden Létezőt, vagy nevezd ezt tetszésed szerint. Amikor elhagytad azt annak érdekében, hogy tiszta, szuverén létező légy, ahogy keresztül haladtál a Tűzfüggönyön, elképzelted és megtapasztaltad az összes létező potenciálját mindannak, ami valaha is megtörténhet veled az Otthonon kívül. Az Otthonon, az Első Körön kívül. Ezért is járt ez az egész azzal a borzasztó érzéssel. Úgy érezted, mintha több milliárd részre szakadnál, mivel egyszerre, hirtelenjében megtapasztaltál mindent, minden egyes potenciált, ami valaha is lehetséges számodra. Átéltél minden egyes variációt, minden egyes ismételgetést - annak potenciálját, hogy vajon nemet vagy igent fogsz mondani majd egy adott pillanatban, annak potenciálját, hogy vajon azt választod, hogy veszel egy lélegzetet vagy sem - mindezt megtapasztaltad, amikor áthaladtál a Tűzfüggönyön.
Nos, talán mégsem mindet. Mindent megtapasztaltál, egészen eddig a pontig.
Most az történik, és ez egy jókora tényező lesz számodra, hogy hirtelenjében felismered, hogy nem tapasztalhattál meg minden egyes potenciált arra vonatkozóan, ami lehetséges, mivel eljutsz egy pontra - és tegyük fel, hogy ez az Én Vagyok és az Új Energia összeolvadásának a pontja - ahol is olyan potenciálok vannak, amiket soha nem képzelhettél el se te, se Isten. Soha. Ezek vadonatúj potenciálok, amik korábban soha nem is voltak ott. Ehhez destrukturálnod kellett magad, hogy helyet teremthess ezeknek a potenciáloknak, amik soha nem lettek elképzelve, még Isten szívének a szívében sem.
Hű! Itt abba is kellene hagynunk, de még maradt egy percünk.
Vegyetek egy mély lélegzetet, és érezzétek és képzeljétek el az Én Vagyok-otok potenciáljait! Minden potenciált, ami meg lett írva, és mindazokat, amik innentől léteznek - a te számodra. Nem valami távoli, messzi helyen, hanem pontosan itt. Pontosan itt, ebben a bámulatos teremtésben, amit úgy hívnak, hogy Te.
A folytatás itt, HOZOTT ANYAG fejezetben olvasható.
|
Részlet ADAMUS közvetítéséből, a folytatás a HOZOTT ANYAG fejezetben olvasható. ( ide kattintva)
BÍBOR KÖR ANYAGOK: A (KÖVETKEZŐ) SOROZAT
1. SHOUD: „Potenciálás” - Adamus közreműködésével, Geoffrey Hoppe csatornázásában
Elhangzott a Bíbor Körben, 2010. augusztus 7-én www.crimsoncircle.com Magyar forrás: www.shaumbra-hu.info
ADAMUS: Akkor tehát, ez tényleg jó. Tényleg jó, mert tipikusan az történik, amikor belelépsz ennek a felébredésnek - vagy nevezzétek ezt tetszésetek szerint - a dinamikájába, hogy tudod, hogy elérkezett az ideje a kiszabadulásnak, és akkor az elme korláttá, akadállyá válik. És bár nem lehetsz mérges az elmédre, attól az még korlátolt. Ő az, aki egy nagyon korlátozott, mesterséges valóságot hoz létre.
Az Én Vagyok, a szív - vagy nevezd ezt tetszésed szerint - tudja, hogy létezik valami ezen túlmenően is, és most belemegy ebbe a fajta konfliktusba…. Szóval belemegy ebbe a konfliktusba, és most itt vagy ebben az állandó oda-vissza dúló csatában. Ez rengeteg energiát felemészt.
És gyakran az történik, ami például Buddha, Sziddhárta esetében is történt, aki azt hitte, hogy ha megtagadja az elméjét, ha megtagadja a testét, akkor majd a Szelleme be tud jönni. Rossz tanács. Nagyon rossz tanács.
Miért is akarna a Szellem vagy az Isteniséged bejönni, ha te éppen szenvedsz? Ha a testedet fájdalom gyötri, ha kifárasztod az… néha szinte füstöl a fületek attól a rengeteg gondolkozástól! De ti megpróbáljátok kiégetni a fogaskerekeket. Gondoljátok, hogy a fogaskerekek kiégetése, és a test elpusztítása hirtelen egy új testtel ajándékoz meg titeket? A pokolba is - nem! Halált fog nektek adni. Nos, előbb-utóbb egy új testet is, de nem igazából. Ez még mindig szinte ugyanaz a régi test lesz, mindössze újjászületve, és ugyanezek lesznek a problémáid - ugyanezek lesznek a mentális problémáid.
Tehát igazából ez a kiégetés zajlik most, mert azt gondoljátok, hogy a kiút az elme megsemmisítése. De nem kell ezt tennetek! Nem kell ezt tennetek! Az elme nem az ellenséged! Tényleg nem. Egy csodálatos eszköz, nem pedig az ellenséged.
Hogyan lépj ki az elmédből?
Nos, mindössze annyit kell tennetek - mindössze annyit kell tennünk - és szeretném ezt máris megtenni, de ez alkalommal nem kellene szétvágni az internetet, mint valamelyik este. Nem kell semmilyen elektronikus kimaradást, áramszünetet okozni, mert most ezt nagyon simán fogjuk megtenni.
Ez annyira egyszerű, hogy az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Annyira egyszerű, hogy lefogadom: az elméd be fog ugrani, és azt mondja majd: -„Na, ezt nem hiszem. Neki lehet, hogy az… de nekem nem. Számomra ez ennél sokkal nehezebb. Nekem ennél sokkal… tizennyolc élet óta tanulmányozom a spiritualitást, ezért tényleg egy sokkal bonyolultabb válaszra van szükségem.” - na igen, mivel ez minden bizonnyal szanaszét fogja fújni azt a rengeteg sok munkát, azt a tengernyi szenvedést, és azt az eszméletlen mennyiségű keresést-kutatást, amit eddig végeztél. Ez tényleg egyszerű. Készen álltok? (A Shaumbra válasza: „-Igen. Rendben.”) Rendben.
Ez az abszolút elfogadás. Ennyi az egész. Abszolút elfogadás. Ne gondolkodj ezen!
(szünet)
Látjátok? Küzdötök. Azt mondjátok: „Nos, tarts ki! Hogy működik ez? Adamus, fel tudnád ezt rajzolni egy diagramban? Felrajzolnál, kérlek egy folyamatábrát, ami meg tudná mutatni, hogy ha tudod, itt megteszem az abszolút elfogadást, akkor az utána oda áramlik, és….” Ez gondolkodás.
Abszolút elfogadás. Ez az Én Vagyok. Ez az Élet Lehelete.
Abszolút elfogadása - minek? Mindennek. Mindennek. Nehogy elkezdjetek nekem felvázolni erre egy struktúrát és egy mintát, és begyömöszölni mindezt egy 12 lépcsős programba! Ez nektek szól most: abszolút elfogadás. Hűha! Hű - abszolút elfogadás. Ez könnyű, ugye? Vagy kemény. Melyik potenciált akarod választani? ( A Shaumbra válasza: A könnyűt) A könnyűt. Ma ezt mondjátok persze, de holnap, mikor felébredsz, melyik lesz az?
Azt mondod, a „könnyűt” akarod, de néha, mivel nem hozol egy tudatos választást, mert csak azt mondod: - „Igen, a könnyűt” - majd elsétálsz tőle, na, akkor az összes régi kontrollálás, irányítás megint visszaér, az összes régi minta visszatér, és következő hónapban majd azt mondod: - „Nem volt könnyű. Nagyon kemény volt. Sok-sok vihar volt. Keresztül mentem ezen az összes dolgon.” Pedig tényleg lehet könnyű. Mindössze elfogadás kérdése.
Az elmének nagyon nehéz dolga van az elfogadással. Nem lett beprogramozva az elfogadásra. Az állandó elemzésre lett beprogramozva, továbbá az ítélkezésre, és a fura mentális kifejeződéseire lett beprogramozva a drámán és az érzelmeken keresztül. Nem igazán tudja, mihez kezdjen az elfogadással. Tényleg nem.
Tehát az elme máris egy hatalmas kérdőjelet hoz létre, ahogy kimondom az elfogadást. Mi az elfogadás? Tényleg szavakra van ehhez szükséged? Tényleg ki akarod azt agyalni? Szükséged van egy elfogadás programra, amit majd hat hónap alatt akarsz begyakorolni? Mert akkor csinálhatunk egy ilyet! Jó sok pénzért persze! Imádnék egy elfogadás tanfolyamot tartani! Öt millió dollár - és garantált az elfogadás. Ezt viccnek szántam.
Nem. Semmi ilyesmire sincs szükséged! Az elme nem tudja, hogyan fonja a csápjait az elfogadás köré. És mi történik? Az megkerüli az elmét. Az elme egy pillanatra megáll, mert nem érti - és már meg is kerülte az elmét. Egyenesen a szívbe jut, egyenesen az Én Vagyok-ba, Hozzád. Abszolút elfogadás. (Adamus csettint egyet) És már kint is vagy az elmédből!
És tudod ki az, aki a tényleg örvendezik, ahogy ezt megteszed?
DAVID: Az elméd.
ADAMUS: Az elméd. Köszönöm.
Tehát igen, az elme az, aki örvendezik. Tényleg az. Az elméd azt akarja, hogy meghozd ezt a választást, és lépj túl rajta. És most az az egy kis homokszem, hogy túllépsz az elméden, ennek egyetlen apró kis példája most már az elme szabványává válik. Az az egyetlen kis szem.
Folytatása itt, a HOZOTT ANYAG fejezetben olvasható.
|
Drága Nóri! ennél egyszerűbb és érthetőbb, jóságos nagyapa-
kivánságot nem is kívánhatunk. Akik olvassuk, adjuk tovább, jut belőle mindenkinek.
Szeretettel: Tatár Ili |
Kányádi Sándor
Csendes pohárköszöntő újév reggelén
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk...
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. -
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe'!
Garai Gábor: Jókedvet adj
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom.
Még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem,
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő s folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
|
Kedves Nóra!
Áldott, Békés Ünnepet kívánok neked és családodnak!!
Szeretettel,
Gabi |
Szilágyi Domokos: Karácsony
A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a Karácsony.
Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.
S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen Karácsony.
Boldog Karácsonyt! |
Drága Nóri! Most küldöm a karácsonyi jókivánságokat, mert később nem lesz rá időm az előkészületek miadt. Minden elképzelhető jót és szépet kívánok Neked, ami csak léterzik ezen a világon. Tiszta szívből, szeretettel..
Tatár Ili |
Ha meg akarsz tenni valamit, találsz hozzá eszközt,
ha nem akarsz megtenni valamit, találsz hozzá kifogást.
"Tedd azt, amit tudsz, azzal, amid van, ott, ahol vagy."
Theodore Roosevelt
|
Fésűs Éva: DECEMBER, DECEMBER...
December, december,
a világ csilingel,
hóember hófején
fazék a cilinder.
Kisbunda, nagybunda,
kell már a szőrkucsma,
hópaplant sző a tél
medvére, mókusra.
Kiscsizma, nagycsizma
csikorgó hóban jár,
piros kis orroddal
cinegét foghatnál.
December deret fúj,
december fagyot hoz,
a világ mégiscsak
ünnepre harangoz.
Hamvadó alkonyban
csillag gyúl faágon,
meglátod, egyszercsak
itt lesz a Karácsony!
Pásztorok hirdették,
angyalok dalolták,
meséknél szebb ez a
tündöklő valóság.
|
Előadásom lesz december 19-én 19 órakor Budapesten, a SOTER Klubban.
ÚT A FÉLELEM NÉLKÜLI ÉLETBE
HOGYAN ÉLJÜK MEG A SZABADSÁGOT ÉS A BOLDOGSÁGOT?
A Halak korszakot, és az azt megelőző időszakok alá-fölérendeltségét, a korábbi rendszereket a félelem tartotta össze. A beköszöntő Vízöntő kor szabadsága ledöntötte a régi korlátokat, kitárta a kapukat. A Szabadság korszaka nem ismeri a félelmet.
A Ma embere szabadnak születik. De ha nem emlékszik erre a veleszületett adottságára, ha nem elég tudatos, és ha nem vállalja a felelősséget az életéért, akkor visszacsúszik a múltjába, a félelmeibe, sőt az elődei életébe, sorsába. Gyerekkorunk, apánk, anyánk, nagyszüleink szenvedését ismételjük, és nem ismerjük fel a csapdát, hogy ezeket a problémákat azért nem tudjuk megoldani, mert nem a jelenünkhöz, és gyakran nem is a mi életünkhöz tartoznak. A múltba ragadunk, és a jelenben élve ezzel csak szenvedést gerjesztünk. Olyan problémákat generálunk magunk köré, amelyek között kicsinek és tehetetlennek érezzük magunkat.
De ha a saját életünket éljük, akkor a nehézségek hozzánk méretezettek, és a megfelelő eszközeink is megvannak a megoldásukra. Ha a mi életünkhöz tartozik a probléma, akkor törvényszerű, hogy a megoldás lehetősége is ott van hozzá.
Hogyan éljük meg tehát azt a szabad és boldog életet, ami már itt van körülöttünk, csak a magunkra húzott félelem eltakarja?
Tudatossággal, felelősségvállalással és aktivitással.
Csupán erre van szükségünk. Ezzel a három eszközzel kiléphetünk az idejétmúlt mintákból, és megérkezhetünk a jelenbe, a Mostba, a szabadságba.
A SOTER KLUB helye: Budapest, VI. ker., Dessewffy u. 53. A klub a VI. kerületben, a Teréz körút és a Dessewffy utca kereszteződésétől pár lépésre található. A 4-es és 6-os villamosok Nyugati pályaudvari vagy Oktogoni megállójától 2-3 perces sétával elérhető. www.soterklub.hu
Belépődíj: 1.500 Ft
Minden érdeklődőt szeretettel várok! |
Kedves Ili!
József Attila nem azt mondta, hogy ott szobrozott egy helyben, hanem azt, hogy megkerülte érte a világot. És persze a végén rájött, hogy csak egy fordulatra, egy nézőpontváltásra lett volna szüksége...
De a módszerek persze egyéntől függőek. Üdv Nóra |
Drága, NÓri! szobrozhatok én napestig, nem szól hozzám senki. Túlontúl messze van az Öregűr!, vagy én vagyok messze?Nem tudom. Szia Drága!
Tatár Ili |
Drága Nóri!
Lehet, hogy mögöttem is? megér egy próbát, ha bejön, jelentkezem! Csókollak, Ili. |
[756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|